A falu fölé magasodó dombon álló Krisztina-kilátó Dozmat egyik legismertebb látványossága. A különleges formájú, megdöntött faszerkezetű építményt 2015 novemberében adták át, európai uniós támogatásból. A csaknem 30 millió forintos beruházásból nem egyszerűen egy kilátó készült: a környék kirándulóhelyeinek fejlesztéséhez kapcsolódott, és egy nagyobb turisztikai útvonal része lett.
A kilátóhoz a falu elején található játszótértől lehet felsétálni. A környék a szombathelyiek számára is könnyen elérhető kirándulóhelyet kínált, a kilátóból pedig a Kőszegi-hegységre és a nyugati határvidékre nyílt panoráma. A Krisztina-kilátó a tavaszi hónapokban, illetve a nyár végi, kora őszi időszakban is vonzotta a látogatókat.
Egy felülvizsgálat derítette ki, hogy baj van
A kilátót 2024-ben zárták le
Évek óta zárva van a dozmati kilátó Vas megye egyik legkülönlegesebb építménye July 31. 07:06 , miután statikai felülvizsgálatot végeztek rajta. Simon Balázs, Dozmat polgármestere videóinterjúnkban elmondta, hogy a vizsgálatot nem külső kényszer hatására rendelték meg: a képviselő-testület vetette fel, hogy érdemes lenne ellenőriztetni az építmény állapotát.
A vizsgálatból kiderült, hogy a kilátó több fontos szerkezeti eleme, valamint a felső szintre vezető lépcsősor is olyan állapotban van, amely már veszélyt jelenthet a látogatókra. Az önkormányzat ezért a lezárás mellett döntött.
A polgármester szerint a helyzet egyik problémája, hogy az ilyen jellegű építmények esetében nincs egyértelműen meghatározott, általánosan kötelező időközönként elvégzendő statikai felülvizsgálati rend. Így az is szerencsés körülménynek tekinthető, hogy a dozmati képviselő-testület egyáltalán kezdeményezte az ellenőrzést anno.
A döntésnek köszönhetően nem egy esetleges baleset után kellett szembesülni a szerkezeti problémákkal.
Nem akarnak újabb uniós pénzből épült romot
A Krisztina-kilátó története nem egyedülálló Magyarországon. Az elmúlt években több olyan, részben vagy egészben uniós forrásból épült kilátóval is problémák adódtak, amelyek a tervezés és a kivitelezés után már nem kaptak elegendő figyelmet, illetve forrást a hosszú távú fenntartásra.
A borsodi Mályinkán például 2014-ben épült meg a Begyeleg-kilátó 3,9 millió forintos uniós támogatásból. A faépítményt mindössze négy évvel az átadása után életveszélyesnek nyilvánították és lezárták, majd 2024-ben elbontották. A korabeli beszámolók szerint a felhasznált faanyag minősége és nedvességtartalma is közrejátszhatott a gyors állagromlásban, bár ezt hivatalosan nem erősítették meg.
A Hajdúságban egy uniós támogatásból kialakított tanösvény és a hozzá tartozó kilátó is használhatatlanná vált. A 2007 és 2013 közötti magyar–román határon átnyúló együttműködési programban csaknem egymillió euró érkezett a fejlesztésre. A magyar oldalon a pallóút és a kilátó is tönkrement, a faszerkezet elkorhadt. A romániai Bihardiószegen ugyanennek a projektnek a keretében a Zichy-kastély felújítására fordították a támogatás egy részét.
Tyukodon még nagyobb léptékű volt a történet: 2015 és 2016 között tizenegy kilátó épült a településen, összesen közel 200 millió forintból. A Telex beszámolója szerint a kötelező projektfenntartási időszak lejárta után a kilátók többsége összeomlott.
A probléma tehát nem pusztán az, hogy egy-egy építmény idővel elhasználódik. Egy kültéri faszerkezet esetében a rendszeres ellenőrzés, a megfelelő faanyagvédelem és a karbantartás elengedhetetlen lenne. Ezek nélkül akár egy évtized alatt is menthetetlenné válhat egy olyan beruházás, amelyet eredetileg hosszú távú turisztikai látványosságnak szántak.
Helyi vállalkozásokkal próbálják megmenteni
Dozmaton azonban egyelőre nem szeretnének beletörődni abba, hogy a Krisztina-kilátó története bontással végződjön. Simon Balázs elmondta, hogy korábban nagyobb vállalatokat is megkerestek segítségért, de tőlük nem kaptak érdemi támogatást. Most helyi cégekkel egyeztetnek, hátha sikerül olyan megoldást találni, amellyel a kilátó szerkezeti hibáit ki lehet javítani, és bizonyos átalakításokat is el lehet végezni rajta. A cél az, hogy az építmény ismét biztonságosan látogatható legyen, és továbbra is a település egyik turisztikai vonzerejeként működhessen.
A polgármester hangsúlyozta: semmi szín alatt nem szeretnék lebontani a Krisztina-kilátót. Ehhez azonban megfelelő műszaki megoldásra és pénzügyi háttérre is szükség lesz. A következő időszakban tehát az dőlhet el, hogy sikerül-e új életet lehelni a különleges dozmati építménybe, vagy a sok más magyarországi kilátóhoz hasonlóan végül ez is eltűnik a tájból.
Források: Átlátszó.hu, Telex.hu, Pénzcentrum.hu