Az utóbbi hónapokban magyar nyelvű Facebook-posztokban és blogbejegyzésekben terjedt, hogy Svédország elutasítja a digitális fizetést, és teljes mértékben visszatérne a készpénzhez. A Guardian egyik cikkére hivatkozva azt írták: az elektronikus banki tranzakciókat már nemzetbiztonsági veszélyként kezelik. Ezek az állítások félrevezetők: a svéd kormány sem a digitális fizetés végét nem jelentette be, sem a készpénz kizárólagos használatára nem tér át.
A digitális fizetési rendszerek válsághelyzetek, például kibertámadás, háborús konfliktus vagy természeti katasztrófa idején sebezhetővé válhatnak. Ezért Svédország – más európai országokhoz hasonlóan – azt javasolja polgárainak, hogy vészhelyzet esetére tartsanak kéznél készpénzt is. Ennek célja nem a technológiai visszalépés, hanem az ellenállóképesség növelése.
"Svédország elutasítja a digitális pénzt, és a készpénzhez való teljes visszatérést fontolgatja! - Az elektronikus banki tranzakciókat ma már nemzetbiztonsági veszélynek tekintik" – olvasható egy 2025. március 17-i Facebook-bejegyzésben, ami 149 megosztást ért el azóta. A bejegyzéshez csatolt blogposztban az állítás forrásaként a Guardian brit lapot adják meg.
Egy március 16-án megjelent Observer- cikkre (a Guardian vasárnapi kiadása) hivatkoznak, amely arról számolt be, hogy a svéd kormány újra hangsúlyt helyez a készpénzre a polgári védelem érdekében. A cikk azonban nem állította, hogy Svédország felhagyna a digitális fizetéssel. Csupán annyiváll benne: az ország „visszalépett a teljesen készpénzmentes társadalomra vonatkozó tervektől”, és arra buzdítja lakóit, hogy válság esetére készüljenek készpénzzel is.
Az Observer cikke idézte a svéd polgári védelmi ügynökség (MSB) „Ha válság vagy háború jön” című brosúráját is, amelyet 2024 végén minden svéd háztartásba eljuttattak. A kiadvány arra kéri a lakosságot, hogy tároljanak otthon elegendő készpénzt egy hétre, hogy vészhelyzet esetén is tudják fedezni a legszükségesebb kiadásaikat.
A félrevezető magyar posztok ennek a brosúrának a tartalmát értelmezték félre, és az Observer cikkéből kiragadott fordításokra hivatkozva próbálták megerősíteni azt az állítást, hogy Svédország „elutasítja a digitális pénzt”. Ez azonban minden hivatalos forrás és a cikk tényleges tartalma szerint is hamis.
A Riksbank, Svédország központi bankja 2025. március 10-én publikált fizetési jelentése szerint a kártyás fizetés továbbra is a leggyakoribb tranzakciós forma az országban, és a mobilfizetés is terjed. A készpénzes vásárlások aránya mindössze körülbelül 10 százalék – azaz tízből kilenc vásárlás digitálisan történik.
Az Euronews 2024-es elemzése szerint a skandináv országok, köztük Svédország, a leginkább felkészültek a készpénzmentes jövőre Európában. Éppen ezért volt különösen fontos a hatóságok számára, hogy figyelmeztessék a lakosságot: válság esetén nem szabad kizárólag a digitális megoldásokra hagyatkozni.
A készpénzre vonatkozó ajánlások nem csak Svédországban jelentek meg. 2025 májusában például a holland jegybank is közölte: legalább három napra elegendő készpénzt érdemes otthon tartani arra az esetre, ha kibertámadás miatt megbénulnának az elektronikus fizetési rendszerek.
A magyar és görög posztok megemlítik Norvégiát is, mint olyan országot, amely „ugyanezt a mintát követi”. Ez részben igaz, de a kontextus itt is fontos. A norvég központi bank, a Norges Bank 2024-es jelentése szerint a készpénz a fizetések mindössze 3 százalékát tette ki az országban – azaz a digitális fizetés még inkább dominál, mint Svédországban.
A jelentés ugyanakkor arról is beszámol, hogy a norvég hatóságok lépéseket tettek a készpénzhez való hozzáférés biztosítására: például kötelezték a bankokat, hogy biztosítsák az ügyfelek számára a készpénzes befizetés és felvétel lehetőségét. Ez is része annak a védelmi stratégiának, amelyet egyre több ország épít ki, tekintettel a háborús és kiberfenyegetettségre.
Mindez nem a digitális fizetés „kudarcát” jelzi, hanem a rugalmasság fontosságát egy bizonytalan világban. A készpénz és a digitális megoldások párhuzamos használata éppen a modern pénzügyi rendszer ellenálló képességét növeli.
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
