Aki részt vesz, az nagy valószínűséggel nemmel fog szavazni, sok fiatal viszont nem érzi magát feljogosítva arra, hogy egy ilyen kérdésben a magyar adófizetők szakállára döntsön.
Szeptember 17-ig regisztrálhattak a választói névjegyzékbe a határon túli magyar állampolgárok, ha részt akarnak venni az október 2-án esedékes népszavazáson, amelyet a menekültek Magyarországra való kötelező betelepítése ellen kezdeményezett a kormány.
A sajtóhírek szerint azonban az elmúlt hónapban hetente mindössze ezren kérték felvételüket a névjegyzékbe, ami az összes, 700 ezer fő körüli választókorú, határon túli állampolgárhoz képest így csak alig több mint 274 ezer főt számlált a szeptemberi határidő lejártáig. A kvótanépszavazás tehát a számok alapján nem igazán mozgatja meg a határon túli magyarságot – a névjegyzékben szereplők többsége ugyanis még korábban, például a 2014-es országgyűlési választások miatt kérte felvételét.
A kvótanépszavazásnak a határon túl igazi relevanciája a Vajdaságban van, ahol a szerb-magyar határ menti falvakban, városokban élő lakosság – köztük magyarok is – a saját bőrén tapasztalta Magyarország és az Európai Unió menekültpolitikájának hatásait: a tavaly nyár végi extrém menekülthullámot, a kerítés megépülését, és találkozik nap mint nap a tranzitzónákba való bejutásra várakozó menekültekkel. 180 ezer választókorú szerbiai magyarból viszont jelenleg csak körülbelül 29 ezren szerepelnek a választói jegyzékben.
Az Orbán-hívő idősek fognak elmenni
Zombor 47 ezer lakosú kis város Nyugat-Bácskában, közel a szerb-horvát-magyar hármashatárhoz. Elvileg a település minden tizedik lakosa magyar, az utcán sétálva azonban húsz járókelőt is meg kellett szólítanunk, mire valaki
Tessék!
-kel válaszolt a kérdésre, beszél-e magyarul.Mint az illető hölgytől megtudtuk: hiába van papíron Zomborban a lakcímük, sok magyar már elhagyta a várost. Mióta könnyű szerrel megszerezhető a magyar állampolgárság – elég, ha valaki beszél magyarul és van olyan felmenője, aki magyar állampolgár volt -, sok magyar él a lehetőséggel, hogy EU-s útlevéllel Nyugat-Európában könnyebben munkát vállalhat. Zomborban és a környező falvakban így leginkább idős magyarok maradtak, az elvándorlás pedig gyakorlatilag megállíthatatlan.
Ha nem Magyarországon fizetek adót, akkor milyen jogom van beleszólni a magyar adófizetőket érintő kérdésekbe?
– ebből a megfontolásból nem vesz részt a még Zomborban maradt fiatalok nagy része az októberi népszavazáson egy helyi családanya szerint, aki nem szerette volna arccal és teljes névvel vállalni véleményét.
Mónika és férje meglehetősen kritikusak a magyar kormány menekültpolitikájával, a fenti indok miatt azonban ők sem élnek majd a levélszavazás lehetőségével – még úgy sem, hogy bosszantja őket a
nem
szavazatra, azaz a menekültek befogadását elutasító szavazatra buzdító több százmilliós kormányzati kampány.A zombori magyar közösségben is aktív fiatal nő szerint aki véleményt nyilvánít a vajdasági magyarok közül az októberi referendumon, az nemmel fog szavazni, de szavazatát nem az idegengyűlölet, hanem Orbán Viktor személyének és politikájának végtelen tisztelete motiválja majd – főleg az itteni idősek szerinte ugyanis mérhetetlenül hálásak a Fidesz-kormánynak, mert megadta nekik az állampolgárságot.
Jobban hatnak a politikai üzenetek
Zombor a Magyarországon át Nyugat-Európába vezető balkáni útvonal mellett és nem rajta fekszik, csakúgy, mint a tőle néhány tíz kilométerre fekvő kis határmenti falu: Kupuszina, ahol – mint az ottjártunkkor hamar nyilvánvalóvá vált – a helyiek többsége még a menekültválság kezdete óta sem találkozott egyetlen menekülttel sem. A menekültpolitikával kapcsolatos véleményüket így a csak a politikusok üzeneteire alapozzák.
Noha a kormányzati plakátkampány nem ér el a határainkon túlra, a megkérdezett vajdasági magyarok közül szinte mindenki rendszeresen nézi a magyarországi tévécsatornák adásait. A legnépszerűbbnek a TV2 és a Duna TV műsora látszik, ezeken pedig bőven megjelennek a klasszikussá vált kék alapon fehér feliratos bevándorlásellenes kormányzati üzenetek. Itt találkozott velük először a megkérdezett vajdasági magyarok nagy része.
Mondjuk az olimpiai közvetítést félbeszakító kormányhirdetések eléggé idegesítettek
– mondta egyikük.Noha a vajdasági magyar kisebbséget képviselő politikai pártok az általunk megkérdezett magyarok szerint nem foglaltak állást kifejezetten a kvótanépszavazás kérdésében, több szervezet vezetője már tett legalább egy olyan nyilatkozatot, ami arra utal: támogatja Orbán Viktor bevándorlásellenes politikáját. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke például Tusnádfürdőn a brüsszeli betelepítéspolitika elutasítására szólította fel a Kárpát-medencei magyarságot, míg Csorba Béla, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke üdvözölte a magyar kormány menekültpolitikáját.
Itt is épp elég kárt okoztak a kilencvenes években
Mi sem mentünk innen egy lépést se, mikor itt háború volt, pedig nagyon féltem, hogy a fiaimat elviszik katonának. Hát akkor kérdem én, ők miért nem tudnak a hazájukban maradni?
– magyarázta a kupuszinai magyar nemzetiségi általános iskolában takarítóként dolgozó Vera néni, aki ha tehetné, elmenne a menekültek betelepítése ellen szavazni, azonban még nem igényelte az állampolgárságot. A magyar állampolgárság a fiainak volt fontos – mondta, mert ők azok, akik igazán a hasznát veszik, ha Magyarországon vagy máshol munkát tudnak vállalni.
Én innen már úgyse megyek sehova
– tette hozzá az asszony.
A kilencvenes években a Vajdaságba telepített boszniai, dél-szerbiai és koszovói menekültek is okoztak elég gondot az itteni magyarságnak, az itteniek tudják, mivel jár ez
– vélekedett egy másik kupuszinai lakos. Sándor, aki a közszférában dolgozik, zsigerből ellenzi a menekültek betelepítését – legyen szó akár Szerbiáról, akár Magyarországról.Sándor szerint nem igaz, hogy a vajdasági magyarok, akik részt vesznek a népszavazáson, olyan dologba szólnának ezzel bele, amihez nekik semmi közük,
Sokan közülünk az anyaországban dolgoznak, tanulnak, esetleg Magyarországra költöznének a jövőben
– magyarázta.Sándor éppen ezért biztosan nemmel szavaz majd október 2-án, és erre buzdítja ismerőseit is. A vajdasági magyarok körében magas részvételi arányra számít, amit szerinte egyedül az akadályozhat, hogy nagyon macerás a választói névjegyzékre való regisztráció – főleg a számítógépes technikához nem értő időseknek.
Az együttélés rossz tapasztalatai mondatják ki a nemet
Ha a menekültek útvonalától távolabb eső területeken a politikai üzenetek győzik meg a helyieket a menekültek elutasításáról, a röszkei szerb-magyar határátkelő túloldalán található háromezer lelkes faluban, Horgoson élők a mindennapi életből vett kellemetlenségeket emlegették, amikor arról kérdeztük őket, részt vesznek-e az októberi referendumon.
Mivel naponta csak 15 menedékkérő juthat be a Magyarország és Szerbia határán felállított tranzitzónákba, Horgoson legalább 100-200 ember várakozik állandóan, és mivel a táborban semmit nem lehet csinálni, sokan a napjaik nagy részét a falu központjában töltik, és csak estére térnek vissza a táborba.
Mindenhová szemetelnek, a boltban vodkáznak, és aztán ki sem fizetik, amit fogyasztottak. Ha pedig rájuk szólsz, hogy miért sétálnak át a körforgalom közepén, azt mondják, hogy Afganisztánban nincsenek aszfaltozott utak, és mennek tovább
– sorolja megállás nélkül a határ menti Horgoson a magyar-szerb határ átlépésére várakozó menekültekkel kapcsolatos panaszait a nyugdíjas Otília, aki épp a helyi élelmiszerben dolgozó menyét látogatta meg unokájával, késő délután. Otília hozzátette: úgy sejti, a szavazásra jogosult horgosi magyarok többsége biztosan részt vesz majd a referendumon és nemet mond a menekültek betelepítésére, mert
mindenkinek elege van
az ennyire gyökeresen más kultúrájú emberekkel való együttélésből.
Az a baj, hogy nem nagyon beszélnek az itteniek angolul, ezért nem tudnak rendesen kommunikálni a menekültekkel, ebből meg sok félreértés akad
– mondja egy fiatal srác, aki az önkormányzatnak dolgozik: egy kollégájával a település központjában ügyel arra, hogy ne történjen semmilyen rendbontás, és ha kell, segít a határ közelében lévő menekülttáborból a faluba bejövőknek. Ő maga nem igényelte, és nem is tervezi igényelni a magyar állampolgárságot, de mint mondta, ha tehetné sem venne részt a referendumon.Én sosem voltam az a típus, akinek politikai kampányüzenetek mondják meg, hogy mit gondoljon
– teszi hozzá.( Abcúg)
