Ahogy évek óta megszokott, több helyszínen is tartottak megemlékezést Szombathelyen március 15-e alkalmából. Az ünnepségsorozat a Petőfi-szobornál kezdődött, és a Március 15. téren folytatódott. Itt felvonták az országzászlót, majd az ünneplők átvonultak a Savaria Múzeumhoz, ahol Horváth Boldizsár szobránál dr. Nemény András polgármester mondott beszédet.
„És 1848 március 15-én találkoztak. Találkoztak azok, akik életkorban, származásban, neveltetésben, vallásban, nemzetiségben távol álltak egymástól, de az igazság keresése, a bátorság, a kitartás, és legfőképpen a hazaszeretet mégis ugyanabba az irányba mozdította a kezeket, a lábakat, a gondolatokat és legfőképpen a szíveket.
Egyenlőség, szabadság, testvériség, ezek a szavak szerepelnek a 12 pont végén. Nem véletlenül így együtt. Hiszen nincs szabadság, ha legalább az esélyekben nincs egyenlőség. Ott, ahol a létfenntartás teszi ki a mindennapokat és lehetőség sincs kijutni a szegénység csapdájából, soha nem lesz valódi szabadság sem. Akik nem tudnak magukért kiállni, azok helyett a többieknek kell ezt megtenni. Egy közösségben ez a testvériség lényege.
De felelősségünk van abban is, hogyan bánunk a nálunk kisebbségben élő nemzetiségekkel. Csak azt a szabadságot várhatjuk el a határon túli magyarság részére, amit mi adunk itthon másoknak. Azt viszont minden határon túl dolgunk kiharcolni.
Ahogy dolgunk van abban is, hogy a közvagyon valóban a köz érdekét szolgálja, és hogy a közpénzéből fenntartott sajtó ne cenzúrázhassa azoknak a véleményét, akik mást gondolnak, mint a mindenkori hatalom képviselői.
Végül tennünk kell azért, hogy minél közelebb hozzuk a döntéseket az emberekhez. Csak az erős önkormányzatiság a garancia arra, hogy a saját életünkről, saját magunk hozzunk döntéseket, a saját felelősségünkre. Ennek a gondolatnak a lényegét 1848-ban az akkori városra vonatkoztatva már Horváth Boldizsár is belefoglalta a szombathelyi 16 pontba.”
(Van még sok képünk a galériában, ha erre rákattint, megnyílik.)
