A jelenlegi felosztó-kirovó nyugdíjrendszer egyszerűen nem tartható fenn, bárhogyan akarják toldozgatni - írta Farkas András, a NyugdíjGuru alapítója új bejegyzésében.
Az 1980-as években született nyugdíjrendszer alapja az, hogy az aktív korosztályok járulékfizetéséből finanszírozzák a nyugdíjakat. Ez a rendszer régebben jól működött, de egyre nehezebb a fenntartása, a világ minden fejlett országában elképzelhetetlen méretűre dagadt és tovább dagad a nyugdíjígérvények miatti államadósság.
A rendszer összeomlásának oka a demográfiai változás. Az élettartam kitolódásával egyre több nyugdíjas lesz a rendszerben, miközben a gyermekvállalás csökkenésével egyre kevesebb lesz az aktív kereső. A folyamat nem új, évtizedek óta tart, amit jól mutat az alábbi ábra is.
Farkas András szerint
Mint írja,
az emberiség történelme során először többségbe kerülnek az idős emberek a fiatalokkal szemben, és ez generálja a legnagyobb horderejű és beláthatatlan következményekkel járó társadalmi változást.
A születéskor várható átlagos élettartam a száztíz évvel ezelőtti 46 évről mára átlagosan 80 évre emelkedett, és várhatóan 90-110 évre nő (hacsak újabb pandémiák és háborúk át nem írják ezt a forgatókönyvet), akkor át kell értékelni az aktív/inaktív korszakok fogalmát és arányát.
Így az "öreg" fogalmát is át kell értékelni, hiszen aki korábban öregnek számított, az ma már érett középkorú.
Farkas András azt írja, nevetséges lenne bizakodni egy olyan emberi világ tartós fennmaradásában, ahol az elhúzódó gyermek- és fiatalkor 30 évének és a mai fogalmak szerinti nyugdíjaskor 30-40 várható évének – azaz összességében 60-70 inaktív évnek - a költségeit a mai értelemben vett aktív korszak 30 éve alatt kellene kitermelni.
A szakember szerint a jelenlegi, bizalmon alapuló felosztó-kirovó nyugdíjrendszer helyett elképzelhető egy fogyasztási adóra épülő nyugdíjrendszer, ebben az esetben viszont szakítani kell a munkanyugdíj gondolatával.
Még az is lehet, hogy a feltétel nélküli alapjövedelem elvét kell majd alkalmazni a nyugdíjakra, ez esetben az emberi kéz érintése nélkül létrejött GDP meghatározott százalékát lehet majd felosztani az idősek között - írja Farkas András.