Nemrég felelevenítettük a 2015 márciusában Ikervár külterületén, a Sótony irányába vezető egyik mezei úton történt vadászincidenst. Ennek apropója pedig az volt, hogy egy évre rá, egy név nélküli bejelentőtől eljutott lapunkhoz egy videofelvétel is a történtekről (az eredeti cikk itt olvasható el), amit az országos sajtó, köztük az RTL Klub is átvett.
A vadászcsalád helyreigazítási kérelmet nyújtott be lapunkhoz és az RTL-hez is, mondván, megsértettük jóhírnevüket a megjelentetett cikkekkel és riportokkal, amikor a valós tényeket egy csonka videófelvétel alapján, a másik fél megkérdezése nélkül, hamis színben tüntettük fel. Ezt lapunk elutasította, mivel a kérelemben írtak nem feleltek meg a valóságnak, helyette azonban felajánlottuk, hogy az általuk küldött levelet saját álláspontjukként leközöljük. Nem éltek a lehetőséggel és végül bíróságra vitték az ügyet.
A videót nem rövidítettük le, nem vágtuk meg. Ahogy kell, kitakartuk a felvételen szereplők arcát, hangjukat eltorzítottuk, így senki sem ismerhető fel. Ezt pedig a bíróság is jogszerűnek ítélte. A videóból viszont sok minden kiderül. Ahogy az az első fokú bírósági ítéletben is olvasható:
a felvételen az autósok részéről jogszerűtlen támadás, illetve veszélyeztető magatartás, valamint ennek nyomán kialakuló, a felperesekre veszélyt jelentő helyzet nem látható. A felvételen nem látható jogos védelmi helyzet.
A sztori: Ahogy a bírósági dokumentumokban is áll
A hivatásos vadászként tevékenykedő apa területellenőrzést tartott a vadásztársaság területén, nála volt szolgálati igazolványa és a szolgálati maroklőfegyvere is. Vele volt sportvadászként felesége, fia és annak barátnője is, akik dúvad vadászatra indultak. Az ellenőrzés során vette észre a két off-roadozó terepjárót. Négy fiatal ült a két autóban, akik a közforgalom elől semmilyen táblával el nem zárt mezei úton furikáztak.
A vadászok elakadtak a sárban kocsijukkal, az off-roadozók pedig ezt látván felajánlották, hogy segítenek kihúzni az autót. A hivatásos vadász megragadta az alkalmat és kérdőre vonta őket, valamint igazoltatni akarta őket. Arra kérte az első kocsi sofőrjét, hogy állítsa le az autót, ő azonban ezt nem tette meg. Igaz, a motor járt, de az autó nem mozdult. A vadász az autó bal oldali ajtajához ment, benyúlt a lehúzott ablakon, hogy elfordítsa a slusszkulcsot, mindeközben pedig fia egy sörétes vadászpuskával a gépjármű vezetőjére célzott, fejmagasságban.
Ennek a MERKEL típusú, vélhetően 20/70-es kaliberű lapátcsövű, letörhető csövű fegyvernek a tartására a perbeli esetben a fiú engedéllyel nem rendelkezett. Mindezek ellenére a fegyvert a vállához tartotta és jobb mutatóujját az elsütött billentyű magasságába helyezte. Amikor a fegyver a célzóállásból kikerült, azzal a mozzanattal együtt a jobb hüvelykujjával olyan mozdulatot tett, amely arra utal, hogy a fegyver biztosítóját hátrahúzza, vagyis bebiztosította.
Ettől persze megijedtek az autókban ülők, így le is állították mindkét kocsi motorját, majd igazoltatta őket a vadász. Ezalatt fia visszahúzta a fegyvert a kocsiból és visszament saját autójukhoz, közben pedig megtörte fegyverének csövét. Ez egy szakszerű vadászmozdulat, amit akkor kell alkalmazni, ha töltött fegyver van az embernél. Aztán visszament a terepjáróhoz és ismét az előbb említett vadászmozdulatot végezte el.
A csőfar végében sárga színű, kör alakú tárgyak voltak, ami azért is érdekes, mert az effajta fegyver töltényeinek döntő többsége sárgarézből készült hüvelytalppal rendelkeznek. A vadász fia pedig azt vallotta, hogy puffer volt a fegyverben, ami viszont fekete műanyagból és ezüst színű alumíniumból készül. Tehát a fegyverben nagy valószínűséggel kaliberazonos töltény volt.
Az ítélet
A perrel kapcsolatos utolsó tárgyalás nemrég le is zajlott, a bíróság pedig a keresetet elutasította. A 2016. július 6-án megjelentetett internetes tartalom közzététele, és a kapcsolódó cikk nem személyiségsértő a felperesekre nézve. A videófelvételen látottak alapján nem a felvételen látható személyeket, hanem a „fegyveres” jelenetet kommentálta.
Mindezek alapján a bíróság megállapította, hogy a felperesek keresete nem alapos, ezért a bíróság a felperesi keresetet elutasította.
A felperesek lettek a pervesztesek. Ezért a felperesek kötelesek a perköltség viselésére a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján. A per során felmerült perköltség az eljárási illetékből, illetve az alperesi ügyvédi munkadíjból állt. A per kezdetén feljegyzett eljárási illetéket a felperesek a rendelkező rész szerint kötelesek megfizetni.
