Diákokat Opellel követő és autóból leszólító, nem részletezett nemű sárvári zaklatóról jelent meg felhívás egy polgárőr egyesület honlapján. Ezt több százan megosztották. Tegnapi cikkünkben Tényleg gyerekeket követ egy szürkéskék Opel Sárváron? 2021. May 19. 14:33 felhívtuk a figyelmet néhány apróságra és a hírhedt fekete furgon történetekkel való átfedésre, miközben nem zártuk ki, hogy megtörténhetett a leírásban túlságosan nem részletezett esetsorozat.
Nem sokkal később a Facebookon és a cikk hozzászólásainál is jelentkezett az egyik áldozat és komoly kritikát fogalmazott meg írásunkkal kapcsolatban.
„Az eset velem is megtörtént és akármilyen meglepő, rémületemben én sem tudtam megjegyezni a rendszámot, hanem az volt az első, hogy találjak egy olyan helyet, ahol vannak körülöttem és nem egyedül bóklászom” – írta a fiatal nő. „Úgy gondolom, hogy mielőtt cikket írnak arról, hogy valótlannak gondolnák a kialakult helyzetet, először tájékozódjanak Önök is. A cikk végen javasolják a megosztások helyett a bejelentést, én is javasolnám, hogy először tájekozódjanak, kérdezzenek, járjanak utána, majd ezek után írjanak cukrosbácsikról és élénk fantáziájú gyerekekről.”
Bár az élénk fantáziájú gyermek megjelölés a részünkről egy konkrét esetre vonatkozott, ahol a fekete furgonos sztorit le tudták nyomni a helyi napilap torkán is, majd kiderült, hogy az is egy volt a hasonló rémmesék közül. Az áldozatnak ezután feltettünk néhány kérdést.
Megkérdeztük például, hogy mivel kapcsolatban szólította meg őt az autó vezetője? Mit mondott és azt milyen stílusban tette? Férfi volt, vagy nő? Mi okozta levélírónk rémületét? Mit tett a számára rémisztő eset után? Értesítették-e a rendőrséget? Tettek-e valamit annak érdekében, hogy a térfigyelő kamerák felvételeit három napon belül megjelöljék „nem törlendő”-ként?
Nagyon kíváncsiak voltunk a válaszokra, de ezeket csak részben kaptuk meg. Viszont a válaszban egy nagyon fontos momentum mégis ott lapult.
Szerintem ami lényeges volt ebben, azt leírtam. Ha érdekel bárkit is, privatban válaszolok a kérdéseire. Mi okozta a rémületet? Mondjuk az, hogy egy idegen szólongat autóból, és 3x elmegy mellettem, majd bevár egy parkolóban. Egyébként az egyesület természetesen értesítette a rendőrséget. A kérdéseket illetően nem a 112Press hatásköre, hogy ezt megkérdezze – írta az áldozat. Mondjuk azt nem értjük, miért ne kérdezhetnénk meg, hiszen ez is a dolgunk, hogy aktuális jelenségekre felhívjuk a figyelmet. Az általunk kiemelt részt egyébként egy privát levélben gyalázkodó ember tényként ismételte meg.
Úgy gondolom nem tartozok magyarázattal senkinek. (...) Szomorú, hogy ilyenből viccet csinalnak, és vitát generálnak, de hát ez a színvonal – írta.
Néhányszor már belefutottunk ilyen érvelésbe, párszor trágár szövegkörnyezetben. (Csak példaként említenénk ezt az esetet, ahol botor módon szintén meg mertük kérdőjelezni azt, hogy úgy történt az eset, ahogyan azt megosztották a Facebookon. Ott az extrém trágárság miatt a helyszínen jártunk utána az eseményeknek, a hozzászólók legnagyobb bánatára.) A megszólaló később még egyszer nyomatékosította, hogy az illetékesek mindent tudnak.
Természetesen nem szerettük volna a levegőben lógva hagyni ezt az esetet, így kérdéseinket elküldtük a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságnak, amely szervezetről talán még az előbb idézett fiatal nő sem mondja azt, hogy semmi közük az egészhez. Ha valakinek, hát nekik biztosan tudniuk kell a történtekről, miután tényként közölték, hogy a hatóságokat értesítették.
„A megkeresés tárgyával kapcsolatban sem a Vas Megyei Rendőr-főkapitányságra, sem a Sárvári Rendőrkapitányságra nem érkezett feljelentés, vagy bejelentés” – válaszolt Cser Zsófia címzetes rendőr főhadnagy, a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott sajtóreferense.
Hozzátesszük, ha az ORFK-t, a Terrorelhárítási Központot, vagy az Europolt keressük meg ugyanezekkel a kérésekkel, akkor ők is a Vas MRFK-ra továbbítanák a megkeresésünket. Tehát oda, ahonnan a választ kaptuk.
Szintén fontos, hogy mivel nem érkezett bejelentés sem a május 13-i és 14-i állítólagos esetekről, így ma már a térfigyelő kamerák felvételei sem állnak rendelkezésre, ha esetleg most kapna valaki a fejéhez. Érdekes módon egyetlen fotót sem leltünk fel az állítólagos zaklatóról, pedig a mai tizen- és huszonévesek többségének alapértelmezett, hogy fotóznak, stresszhelyzetben is. Nagyon kíváncsiak lettünk volna, mi az a kérdés, amivel a sofőr zaklatta a diákokat, de erre nem kaphattunk választ, mert „semmi közünk hozzá”.
Azért joggal merül fel a kérdés, vajon a történet többi része is annyira hiteles-e, mint ahogy értesítették a hatóságokat?
Közleményben utasítja vissza következtetéseinket az érintett polgárőr egyesület elnöke
Első cikkünk megjelenése után, kicsit érthetetlen módon közleményben reagált a felhívást megjelentető polgárőr egyesület elnöke a cikkünkben leírtakra. Pedig talán pont neki tudnia kellett volna, hogy az idézett levélíró állítása nem állja meg a helyét, az egyesület nem hogy feljelentést nem tett, de nem is jelezte a rendőrség felé az állítólagos kedélyborzoló esetsort.
Ráadásul a kifogásolt cikkben pont azt írtuk, hogy az egyesület által javasoltak megszívlelendők, csak az esetleírással kapcsolatban fogalmaztunk meg kételyt, mindezt egyértelműen jelzett véleménycikkben. Azt pedig már olvasóinkra bízzuk, hogy eldöntsék, hol siklott félre a történet?
A kép illusztráció. Nem az állítólagos zaklató járművét ábrázolja.
