A Publicus Intézet a február 28. – március 03. között 802 fő megkérdezésével készített országos reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta az emberek véleményét az orosz-ukrán háborúról és a magyar külpolitikáról.
Tízből nyolc (78 százalék) megkérdezett szerint nem jogos az, hogy az oroszok támadást indítottak Ukrajna ellen. Így látja tízből kilenc (91 százalék) az Egységben Magyarországért lista szavazója, tízből hét (72 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók közel kétharmada (64 százalék).
A válaszadók 6 százaléka szerint jogos az oroszok támadása. A Fidesz szavazók 11 százaléka, a bizonytalan szavazók 5 százaléka, és az ellenzéki szavazók 2 százaléka látja így.
A megkérdezettek 7 százaléka szerint részben jogos, részben pedig nem jogos az orosz katonai agresszió. Ezt mondta a kormánypárti szavazók 10 százaléka, a bizonytalan szavazók 6 százaléka és az ellenzéki szavazók 3 százaléka.
Tízből hét (70 százalék) válaszadó azzal a véleménnyel ért inkább egyet, hogy Oroszország agresszorként megtámadta Ukrajnát. Így nyilatkozott az Egységben Magyarország lista szavazóinak a 94 százaléka, tízből hat (62 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá a Fidesz szavazók többsége (56 százalék) is.
A megkérdezettek 7 százaléka szerint az orosz csapatok békefenntartó céllal léptek be Ukrajna területére. Így gondolja a Fidesz szavazók 13 százaléka, a bizonytalan szavazók 7 százaléka, és az ellenzéki szavazók 1 százaléka.
A válaszadók 5 százaléka mindkét véleménnyel egyetért valamennyire. Ezt mondta a Fidesz szavazók 8 százaléka, a bizonytalan szavazók 6 százaléka, és az ellenzéki szavazók 2 százaléka.
A megkérdezettek 6 százaléka pedig egyik fenti véleménnyel sem ért egyet. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók és a bizonytalan szavazók 9-9 százaléka, továbbá az ellenzéki szavazók 1 százaléka.
Közel minden második (47 százalék) megkérdezett szerint az elmúlt 12 évben Orbán Viktor inkább oroszbarát külpolitikát folytatott. Így látja az Egységben Magyarország lista szavazóinak túlnyomó többsége (86 százalék), tízből négy (42 százalék) bizonytalan szavazó, továbbá közel minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek 7 százaléka szerint a miniszterelnök inkább nyugatbarát külpolitikát folytatott. Így nyilatkozott a Fidesz szavazók 13 százaléka, illetve a bizonytalan szavazók 6 százaléka.
A válaszadók harmada (33 százalék) szerint mindkét külpolitikai irányvonal jellemző volt az elmúlt 12 évben. Ezt mondta minden második (48 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók harmada (34 százalék), továbbá minden nyolcadik (12 százalék) ellenzéki szavazók.
A megkérdezettek 4 százaléka szerint Magyarország egyik irányvonalat sem követte. Így látja a Fidesz szavazók 9 százaléka, továbbá a bizonytalan szavazók 3 százaléka.
Minden második (49 százalék) válaszadó szerint a jelenlegi orosz-ukrán háború fényében a jövőben Magyarországnak inkább nyugatbarát külpolitikát kellene folytatnia. Ezt mondta tízből kilenc (88 százalék) az Egységben Magyarországért lista szavazója, a bizonytalan szavazók közel fele (46 százalék), illetve közel minden ötödik (18 százalék) Fidesz szavazó.
A megkérdezettek 5 százaléka szerint Magyarországnak a jövőben inkább oroszbarát politikát kellene folytatnia. Így gondolja minden tizedik (10 százalék) Fidesz szavazó, továbbá a bizonytalan szavazók 4 százaléka.
A válaszadók negyede (24 százalék) szerint mindkét külpolitikai irányvonalat követnie kell majd hazánknak a jövőben. Így látja tízből négy (41 százalék) Fidesz szavazó, a bizonytalan szavazók közel negyede (23 százalék) és az ellenzéki szavazók 6 százalék).
Minden tizedik (11 százalék) megkérdezett szerint Magyarországnak a jövőben ezek közül egyik külpolitikai irányvonalat sem szabad követnie. Ezt mondta a Fidesz szavazók közel ötöde (17 százalék), a bizonytalan szavazók tizede (11 százalék) és az ellenzéki szavazók 5 százaléka.
Módszertan
A kérdőíves vizsgálatot 2022. február 28. – március 03. között a Publicus Intézet készítette hazánk felnőtt népességét reprezentáló 802 fő telefonos megkérdezésével, a Publicus Omnibusz részeként. A mintavételből eredő torzulások a KSH Népszámlálás 2016 adatain alapuló súlyozással korrigáltak. A felmérésbe bevont személyek nem, életkor, iskolai végzettség, régió és településtípus szerinti összetétele megbízhatóan reprezentálja a hazai lakosság hasonló ismérvek szerinti összetételét.
Az adott mintanagyság mellett a vizsgálatból nyert adatokról 95 százalékos biztonsággal állítható, hogy legfeljebb +/-3,8 százalékponttal térnek el attól, amit az összes 18 éves vagy idősebb magyar lakos megkérdezésével kaptunk volna. Ez a mintahiba azonban nagyobb akkor, ha egy megoszlást nem a kérdezettek összességére, hanem annak kisebb alcsoportjára adunk meg.
