Miközben az oladi platón élők hónapok óta arra várnak, hogy végre valaki megmondja, mi lesz a szennyezett utak és parkolók sorsa, csütörtökön a vasi megyeházán gyűltek össze azok, akik legalább beszélni szerettek volna a problémáról.
Az ülést V. Németh Zsolt, az Országgyűlés Élő Környezetért Felelős Bizottságának fideszes elnöke hívta össze. Már előzetesen is politikai adok-kapok övezte a rendezvényt: a hírek szerint a kezdeményezés nem tartozott a parlament hivatalos programjai közé, a Vas Vármegyei Kormányhivatal pedig külön közleményben jelezte, hogy nincs köze az eseményhez.
A Vas 1-es választókerület országgyűlési képviselője, Rápli Róbert sem ment el. Facebook-bejegyzésében azt írta, szerinte nem várható érdemi döntés vagy javaslat, az egész inkább politikai színpad, mint valódi problémamegoldás.
A nap egy kisebb technikai malőrrel indult: nem működött a mikrofon. Ennél azonban nagyobb baj volt, hogy a bizottság sem működött.
Az ellenzéki kezdeményezésre összehívott ülésre ugyanis nem érkeztek meg a Tisza Párt delegált bizottsági tagjai, és távol maradtak azok a kormányzati szereplők is, akiktől mindenki a válaszokat várta volna. Nem jött el Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, és nem érkezett meg a Vas Vármegyei Kormányhivatal vezetése sem.
Végül V. Németh kénytelen volt megállapítani: a bizottság nem határozatképes, pedig még egy kis szünetet is tartott, hátha sikerül. Nem így történt, és az ülés hivatalosan véget ért.
Aztán elkezdődött valami egészen más
A jelenlévők ugyanis úgy döntöttek, hogy ha már sokan eljöttek, akkor legalább beszéljenek arról, amiről eredetileg szerettek volna. A következő másfél órában a bizottság három megjelent tagja, a Greenpeace munkatársa és a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, polgármesterek, cégvezetők, civilek és országgyűlési képviselők próbálták összerakni, vagy épp felfrissíteni, hogy hol tart most az azbesztügy.
A civilek részéről egyik visszatérő mondat az volt, hogy két hónap telt el, de továbbra sincs világos kormányzati állásfoglalás arról, pontosan milyen technológiával és milyen ütemben lehetne megoldani a problémát.
A bizottság fideszes tagjai többször is természeti katasztrófákhoz, árvízhez, viharkárokhoz, sőt a kolontári vörösiszap-katasztrófához hasonlították az azbesztszennyezés ügyét. A párhuzam a probléma nagyságrendje és várható költségei szempontjából akár meg is állhatja a helyét, egy lényeges különbségről azonban kevés szó esett: a természeti katasztrófák kezelésére többnyire léteznek bevált eljárások és gyors beavatkozási protokollok, az azbesztes utak, parkolók és területek mentesítésére viszont továbbra sincs egyértelműen kijelölt megoldás.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke Dr. Hanusi Péter szerint a kormánynak nemcsak a finanszírozást, hanem a szakmai útmutatást is biztosítania kellene. A polgármesterek ugyanis naponta kapják a kérdéseket a lakóktól, miközben többségük nem veszélyeshulladék-szakértő.
A Greenpeace részéről Simon Gergely egy kiselőadásban elevenítette fel az azbeszt-ügy kronológiáját, majd arról beszélt, hogy a végleges megoldás az érintett anyagok eltávolítása lehetne, technológiák léteznek, de ehhez jelentős forrásokra lesz szükség. Szerinte a mentesítés költségeit végső soron az osztrák oldalnak kellene viselnie.
Kőszeg polgármestere, Básthy Béla arról beszélt, hogy az ügy már nemcsak egészségügyi, hanem gazdasági probléma is. Egyes településeken a turizmus is megsínyli a botrányt, vannak helyek, ahol gyakorlatilag eltűntek a foglalások.
A szombathelyi oladi plató lakói eközben egyre türelmetlenebbek. Többen arról beszéltek, hogy elegük van abból, hogy hónapok óta csak egyeztetések és vizsgálatok zajlanak, miközben továbbra sem tudják, mikor és hogyan lesz vége az ügynek.
Kónya László szombathelyi mérnök és lokálpatrióta egy műgyantás „ragasztásos” technológiát 
Le is lehet ragasztani az azbeszttel szennyezett zúzottkövet, még az ipari porszívót is kibírja June 03. 07:04 ismertetett, amely szerinte alkalmas lehet az érintett útszakaszok kezelésére. Állítása szerint az anyag akár 80 centiméter mélyre is behatolhat, és képes megkötni az azbeszttel szennyezett zúzalékot, így nem feltétlenül lenne szükség a teljes réteg elszállítására. Véleménye szerint ez tartósabb megoldást jelenthetne a jelenleg alkalmazott, elsősorban a kiporzás csökkentését célzó intézkedéseknél.
Erre reagálva Jelinek Endre, a Szombathely–Olad Plató Víziközmű Társulás elnöke elmondta, hogy az oladi platón két útszakaszt jelölnének ki, ahol kísérleti jelleggel vizsgálnák meg a „ragasztásos” technológia hatékonyságát. Hozzátette, hogy a tesztelésbe a Greenpeace szakembereit is szívesen bevonnák.
A nap végén V. Németh Zsolt úgy foglalta össze a történteket, hogy azért hívta össze a bizottságot, hogy a kormány beszámolhasson arról, hol tart most az ügy. A teremben szinte mindenki egyetértett abban, hogy ütemtervre, kijelölt technológiára és egyértelmű felelősökre lenne szükség. Ezek közül azonban egyiket sem sikerült kijelölni.
