A költségvetés elfogadása Sok vita után példaértékű egyetértés 2013. February 28. 08:47 előtt két nappal derült ki Szombathely adósságának 65 százalékát veszi át az állam 2013. February 26. 17:24 , hogy az állam több adósságot vesz át a várostól, mint korábban jelezte. Át kellett írni a költségvetést?
Nem kellett átírni a költségvetést, a törvényi kötelezettségnek megfelelően nulla működési hiánnyal terveztünk. Most annyi történt, hogy az adósságkonszolidációval 170-180 milliós pluszforrás keletkezett a kamatmegtakarításokból. Lehet, hogy még egy kicsivel több is, de ennyi biztosan.
A közgyűlés pedig ezt a 180 millió forintot elköltötte működésre. Nyilván lehet vitatni, hogy ez jó döntés volt-e. A közgyűlésben is elmondtam, hogy ezt a pénzt tartalékba lehetett volna helyezni, tehettük volna a fejlesztési források közé, fordíthattuk volna akár tőketörlesztésre is.
Ez a 180 millió forint, mivel plusz forrásként jelent meg, nem érinti a város működőképességét. A közgyűlés saját kompetenciája elkölteni a rendelkezésre álló forrásokat, és ha ez az általam szükségesnek tartott keretek között van, akkor abba én nem szoktam beleavatkozni. Az én feladatom az, hogy a város fizetőképessége maximális biztonságban legyen.
A többi pénzről meg döntsön a közgyűlés?
Így van. Ha felmerülne a kérdés, hogy pontosan így költeném-e el, nyilván azt mondanám, hogy nem. De senki sem költené el pontosan ugyanúgy, ezért van a döntés joga és felelőssége a testületnél. Nekem arra kell vigyáznom, hogy év közben csak úgy fizessünk ki plusz pénzeket, ha azoknak valahol megteremtjük a forrását.
Azért a költségvetésben vannak bizonytalanságok. Az egyik a kétmilliárdos hitelfelvételi terv, ami nem biztos, hogy sikerül. Tavaly sem kapott hitelt a város.
A működési oldal abszolút rendben van, a működési bevételek fedezik a működési kiadásokat. Ez törvényi kötelezettség, jó lett volna, ha a korábbi években is így lett volna. A kétmilliárdos hitel nem ehhez kell, és alapvetően két részből áll. Egy 600 milliós, előző évi kötelezettségből. Tavaly nem vettünk fel hitelt, és törlesztettünk 1,8 milliárd tőketartozást, kifizettünk 1,1 milliárd kamatot saját erőből.
Ennek a 600 millió forintnak a tavalyi büdzsében nem volt meg a valós forrása, ezért át kellett hozni az idei évre. Beterveztük a költségvetésbe, de erre nagy valószínűséggel nem kapunk hitelt, tehát ezt majd le kell
dolgoznunk
(például a 2012-es pénzmaradványból).Ha az előző évről megint rendelkezésre áll két-, háromszáz millió forintos pénzmaradvány, és az idei év végén megint lenne két-háromszáz millió forintos adótöbblet a tervezetthez képest, akkor a 600 milliós történet el van intézve.
Amire nekünk hitel kell, az a költségvetésben szereplő 1,4 milliárd forintos tőketörlesztés, ami a 65 százalékos adósságkonszolidáció miatt kevesebb lesz, le fog menni egymilliárd alá. De ez csak akkor derül ki, amikor már pontosan tudjuk, milyen hiteleket visz el az állam tőlünk. Ez a hitel kizárólag tőketörlesztésre lesz fordítva, magyarul, ettől nem nő a város hitelállománya.
Tulajdonképpen ez egy hitelkiváltás?
Így van, tehát maximum ennyi hitelt veszünk fel, és ezzel az összeggel csökkentjük a korábbi hiteleket.
Egyébként biztos vagyok abban, hogy az önkormányzatok most érdekessé válnak a bankok számára, újra finanszírozzák majd az önkormányzatokat, főleg akkor, ha azok a működési hiányt a nullán tudják tartani. Gondoljunk csak arra, hogy az iparűzési adóbevételünk az idén a terv szintjén 5,3 milliárd Ft, az adósság meg 5,7 milliárd Ft. Tehát egy évi iparűzési adóbevételünk szinte fedezi a teljes adósságállományunkat.
És mi van a fejlesztési oldallal?
A fejlesztési oldal még nincs rendben. Ott nagyon sok igény van, részben a pályázatok önrésze, részben a már lefolytatott pályázatoknál megjelenő többletigény, részben hosszú évek óta húzódó lakossági igények. Illetve vannak további fejlesztési lehetőségek és elképzelések 
Történelmi tévedésben a szombathelyi polgármester? 2013. March 01. 16:34 is.
Hozzá kell tenni, hogy a fejlesztések egy részét nem az idén kell finanszírozni, de amikor döntünk róla, a forrást meg kell jelölni. Itt látszik egy nagy eltérés, a ténylegesen megfogalmazott igények és a rendelkezésre álló összegek között. Erre azt a javaslatot tettük, hogy a márciusi közgyűlésen fogadjunk el programot arra, hogy ezeket az összegeket honnan teremtjük elő. Ugyanis nem indíthatunk új fejlesztéseket, ha azok pénzügyi oldalról nem megalapozottak.
Ez a fejlesztési igény szerepel a költségvetésben úgy, mint vagyonértékesítés 730 millió értékben?
Igen. Felmértük a fejlesztési igényeket, ezeket összesítettük, kijött kb. egymilliárd forint. A költségvetésben a fejlesztési oldalon szerepel 200 millió, mint fix bevétel, ez a Vasivíz ZRt. 120 milliós osztalékából, és a bérlakások értékesítésének tervezett 80 milliós bevételéből áll.
Ez a 200 millió már le van fedve, többek között ebből fizetjük a két csapadékvíz-elvezetést, és a két tömbbelsőnek a rehabilitációját. A közgyűlésben összeállítottunk egy kb. 230 milliós csomagot, hogy eddig az összegig lehet költeni fejlesztésekre, mert ezt utólag rendezzük majd vagyongazdálkodási bevétellel. És van még egy 500 milliós fejezet, ami jelenleg még nem rendelkezik forrással. Ehhez kellene bevétel, nevezzük vagyonértékesítésnek, vagy akár más, fejlesztési célú bevételnek.
Azt kell látni, ha eladunk, annak a bevétele nem működésre megy, mint régen, hanem kimondottan uniós pályázatok önrészéhez, vagy egyéb fejlesztések finanszírozásához. Én fogok a legjobban tiltakozni, ha ezt valaki a működési kiadásokra akarja fordítani.
Egyébként az idei költségvetés a működési oldalon, minden egyéb megnyilatkozás ellenére is lazább, mint tavaly volt, például a plusz 180 milliós kamatmegtakarítás miatt is.
Arra céloz, hogy a költségvetés tárgyalása közben sorra szólaltak fel a képviselők, hogy mire kellene még pénz?
Igen, és ezeket az igényeket be is építettük, hiszen ott volt az a 180 millió forintos keret. De ez a működési oldal. A fejlesztési oldalon meglévő feszültségekre a márciusi közgyűlésen kell megtalálni a válaszokat. Nyilván, ahhoz ragaszkodom majd, hogy az időközben megjelenő forrásokhoz kapcsoljuk a fejlesztési terveket. Mert ha ezen túlfutunk, akkor likviditási probléma jelentkezik.
Azt se felejtsük el, hogy június 30-án lejár a folyószámlahitel szerződésünk, amit vagy meg kell hosszabbítani, vagy új pályázattal új szerződést kell kötni. A közgyűléstől minimum egyéves szerződésre van felhatalmazásunk; én azt szeretném, ha legalább kétéves szerződést köthetnénk, mert akkor a városvezetésnek a választások után egy évig ezzel nem kellene foglalkoznia.
Beszéljünk a kiadásokról is. A közgyűlésben is kapott a tervezet kritikát bőven, főleg azért, mert vannak olyan ágazatok, amelyek az idén sokkal kevesebb támogatást
Kétmilliárdos hitel kell az idén Szombathelynek
2013.
February
20.
08:08
kapnak. Nagy háború volt?
A költségvetés úgy készül, hogy amikor kiderül, milyen a mozgástér, azt le kell bontani az ágazatokra. A pénz szétosztása általában az ágazaton belül történik. Ez nem azt jelenti, hogy kivonulunk a döntésekből, csak hagyjuk, hogy az ágazat szereplői kifejtsék, mit gondolnak prioritásnak.
Működik a bázisalapú gondolkodás? Vagyis, hogy az előző évek számaiból indulnak ki?
Részben igen. Én bázison azt értem, ha egy feladatot finanszírozunk egy adott évben, akkor a következő évben is megjelenik ez a finanszírozási szükséglet. De nem feltétlenül ugyanolyan mértékben. Nagyon sok mindent újra kellett gondolni, hiszen nagy változások voltak a költségvetés szerkezetében, sok feladat került át a járási hivatalokhoz, teljesen átalakult az oktatási rendszer.
Az idén a közel 16 milliárdos főösszegből nincs hárommilliárd forint direkt állami támogatás. Ez azért érdekes, mert így kezd megvalósulni, hogy az önkormányzat a szombathelyi emberek, vállalkozások adóforintjait költi. Mert ténylegesen a helyben befizetett pénzek, iparűzési adó, építményadó, gépjárműadó helyben maradó része, és a különböző intézményi bevételek a költségvetés 75 százalékát teszik ki. Szerintem így még jobban megnő a közgyűlés és a képviselők felelőssége.
Úgy érti, hogy kisebb lesz az önkormányzat függősége az államtól?
Így van, folyamatosan csökken az állami függőség. Tudom, hogy vannak olyan kritikák, miszerint az állam pórázon tartja az önkormányzatokat, feladatokat és pénzt vitt el. De ha a másik oldalról nézzük a helyzetet, a maradék feladatok területén megnőtt az önkormányzat mozgástere, mert ezek a tevékenységek pénzügyileg kevésbé függnek az államtól.
Az egy más kérdés, hogy az önkormányzatnak van-e ezen tevékenységekhez bevétele vagy nincs. Szerintem megerősödnek azok a városok, amelyeknek nagyobb saját bevételeik vannak. Hiszen ahol nincs saját bevétel, ott most baj van. Mindenki számára prioritás kell, hogy legyen a gazdasági fejlődés minden eszközzel és minden áron való előmozdítása. Ugyanis nehéz előre tudni, hogy az államtól mennyi pénzt kapunk jövőre.
Amivel számolhatunk, az a saját bevételünk növekedése. Nem erőszakos növelése, hanem a növekedése, ez nagyon fontos. A bevétel pedig egyedül a gazdaság teljesítményének emelkedésével nő. Ebben jól állunk, hiszen ha megnézzük az iparűzési adót, 4,3 milliárdról 5,5 milliárdra, vagyis közel 30 százalékkal nőtt két év alatt.
Hogyan döntenek az ágazati támogatásokról?
A keretszámok már adottak, az első kör mindig az, hogy felmérjük, ki mit szeretne csinálni. A másik oldalon ott van a pénzügyi lehetőség, és ezt a kettőt kell egyensúlyba hozni. Idén a pénzügyi lehetőségek borzasztóan mobilak és képlékenyek voltak a rendkívül nagy változások miatt (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ létrejötte, járási hivatalok kialakítása, stb.).
Az átalakítások összesített egyenlege nálunk mindenképpen pozitív, de van olyan város, ahol negatív lesz. Nálunk azért pozitív, mert az elmúlt két évben rendet tettünk a kiadási oldalon. A változások révén elkerültek feladatok, ill. megjelentek új kötelezettségek is. A kiadási oldalon ez a kulturális intézményrendszer bővülésében jelent meg. Ez kezdődött a Színházzal, az Iseummal. Jöttek az államtól átvett intézmények; a Szimfonikus Zenekar, a Múzeumok, a Képtár, a Könyvtár, a Vasi Szemle, az Életünk és a Bábszínház.
Az is teljesen egyértelmű, megérett a város arra, hogy a kulturális intézményrendszerét újragondolja, hogy hosszú távon milyen formában, hogyan kívánja és tudja működtetni.
A kulturális koncepció megalkotásának ötlete már tavaly felmerült.
Azóta megint változott a helyzet, hiszen közben átvettünk újabb intézményeket. Azt hiszem, most már nagyjából véglegessé vált a rendszer, át kell gondolni, hogy mit és hogyan akarunk hosszú távon finanszírozni. Hiszen ez egy nagy rendszer, és jelentős részét viszi el a város kiadásainak. Hosszú távon az nem megy, hogy kiemelten kezeljük a városüzemeltetést, a sportot, a kultúrát, de egyébként a szociális ellátórendszer színvonalát is emelni akarjuk. Meg még sok minden mást is támogatni szeretnénk.
Látni kell, hogy egyből nem megy minden, hosszabb távon kell megteremteni ehhez a gazdasági alapokat. Az biztos, hogy a két év munkája nyomán az idén több pénz jutott a működésre. Ezért is mondom, hogy kevesebb feszültséget látok a működésben, mint tavaly.
Nagy viták voltak?
Persze. Nyilván mindenki többet akar költeni. De meg kell értetni mindenkivel, hogy milyen lehetőségek vannak. Ha bármely városban azt mondják, hogy van 500 millió forint plusz elkölthető pénz, akkor kettő hét alatt el lehet költeni és sok helyen el is költik.
És pillanatok alatt kétmilliárdnyi igény jön be rá.
Így van. És nem is biztos, hogy nem jogos, valós igények. De hát, egy város is gazdálkodik. Szeretném, ha a város soha nem szakadna el a pénzügyi lehetőségeitől. A kereteken belüli kompromisszumokat én is megkötöm, mert minden képviselő máshogyan költené el a pénzt, én is. Legalább addig jussunk el, hogy ha van egy ötpontos prioritási sorrend, akkor a pénzt ne az ötödikre költsük. Ha egyéb szempontok miatt a politika felcseréli az első kettőt, az megfelelő kompromisszummal kezelhető. De az ötödik ne kerüljön az élre.
És növelni kell a bevételeket.
Az egész autóipari és mechatronikai központ 
25 ezer új munkahelyet ígérnek 2020-ig 2013. January 24. 15:53 erről szól. Mivel ezt a tervet kormányzati szintre emelték, ez egy jó alap, érdemes mögé állni, érdemes támogatni. Ezt az együttműködést nem mi generáljuk, hanem maga a gazdaság. És mivel óriási lobbiereje van a gazdaságnak, ez a terv a mindenkori politikán, a mindenkori kormányon jó eséllyel vihető keresztül.
Így jutunk el ahhoz a ponthoz, amiben szerintem a Nyugat-Dunántúlon mindenki egységesen gondolkodik, hogy a Nyugat-Dunántúl legyen a fejlődés motorja. Ne vigyék el máshová az itt képződő forrásokat. Adják meg a lehetőséget, hogy az a térség növekedjen, ahol van gazdasági fejlődési potenciál, és az majd húzza maga után a többi régiót.
Akár úgy, hogy az ott élő munkavállalók itt találnak munkát, vagy az itt működő cég épít üzemet máshol. Mindkettő jó nekünk, és jó az országnak is. Bízom benne, hogy ez tényleg így is lesz.
Nem nagy feladat Győrrel versenyezni?
Szerintem itt a hatalmas lehetőség, hogy rendezzük a régión belüli versenyt. Ha az ember kiskorában egyszer-egyszer le tudja győzni a nagyobbat, az nagy siker, de nincsenek csodák, végül mindig a nagyobb nyert. Így vagyunk mi Győrrel.
Minden nyugat-dunántúli város próbálta magát pozícionálni Győrrel szemben, közben a városok egymás ellen is küzdöttek, és minimum fogalmazzunk úgy, hogy nem nyertünk. Szerintem a mi természetes szövetségesünk Zalaegerszeg és a többi, déli irányban lévő város. Akár Pécsig elmehetünk, arra az ipar kevésbé fejlett, mint nálunk. Tehát a nálunk lévő iparnak is arrafelé vannak a terjeszkedési lehetőségei.
Szerintem az egyik legfontosabb feladat a következő két évben, hogy ténylegesen növeljük a beszállítói lehetőségeket a kis- és középvállalkozások számára. Ha ez sikerül, akkor kialakulhat egy egészséges szerkezetű gazdaság néhány éven belül, ami erősíti az itt letelepedett és fejleszteni akaró nagy foglalkoztatókat is.
Mindig folynak arról viták, hogy hozzunk-e ide egy több ezer főt foglalkoztató gyárat. De ehhez nem biztos, hogy biztosítható a megfelelő képzettségű munkaerő. Én inkább abban reménykedem, hogy ha tovább fejlődnek az itt lévő nagy cégek, akkor a beszállítóik is ide költöznek. Ami sok száz, sok ezer új munkahelyet jelentene.
Esztergomban történt meg ez.
És Kecskeméten, a Mercedesnél. Nálunk is vannak nagy cégek, vannak lehetőségek.
Alapjában véve optimista?
Azzal, hogy az elmúlt két évet finanszírozási oldalról megoldottuk, adósságkonszolidáció nélkül is tovább tudtuk volna vinni a folyamatot. Ez az adósság azért az államnál továbbra is megvan, csak az önkormányzatoktól tűnt el. De az biztos, hogy nekünk nagy segítség a jövőbeni pénzügyi tervezéshez. Lehetőség arra, hogy a két év kemény munkája után most már normális módon fenntarthatóan működjön és fejlődjön a város.
A prioritásokat azért minden területen ki kell alakítani, úgy, hogy ezek érvényesek legyenek több cikluson át. Jó lenne eljutni odáig, hogy legalább az alapkérdésekben egyetértünk, amihez a pénzügyi háttér folyamatosan biztosított. Jelenleg az én mandátumom a jövő évi választásokig szól. Olyan pénzügyi és finanszírozási helyzetben szeretném tudni a várost 2014 őszére, hogy a választások után nyugodt körülmények között lehessen átgondolni a város jövőbeni működését.
