Egy új törvény nyomán – 32 évvel az egyházi vagyonjuttatásról szóló törvény 1991-es megszületése és tíz évvel a folyamat hivatalos lezárása után – február végéig ismét megnyílt a lehetőség az egyházak előtt, hogy visszakérjenek egykori ingatlanokat – írja a hvg.hu. Olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelenthetik igényüket, amelyeket el sem vettek tőlük, mivel soha nem is voltak a birtokukban.
Köztük olyanokat is, amelyekről korábban talán megfeledkeztek, vagy amelyeket azért nem kértek vissza, mert azt gondolták, nem lenne elegendő anyagi és személyi kapacitásuk a fenntartásukra, működtetésükre – derül ki a lapból.
Kiemelték: a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által jegyzett módosítás még több lehetőséget nyitott meg, mint az Antall-kormány idejéből származó eredeti jogszabály. Az ugyanis csak olyan épületekre vonatkozott, amelyek már az államosításuk előtt a kérelmező birtokában voltak, és amelyeket hitéleti, oktatási-nevelési, szociális, egészségügyi vagy kulturális célra használtak, és továbbra is így szándékoztak működtetni.
A mostani parlament viszont – mint írják, a fideszes és a jobbikos képviselők szavazataival – lehetővé tette, hogy 2023. február 28-ig az egyházak olyan állami, önkormányzati épületek tulajdonjogára is bejelentsék igényüket, amelyeket el sem vettek tőlük, mivel soha nem is voltak a birtokukban. Az egyetlen feltétel, hogy a kiszemelt ingatlanban a kérelmező egyház – vagy ahhoz kapcsolódó úgynevezett belső egyházi jogi személy, például szerzetesrend – hitéleti, szakrális vagy köznevelési feladatot lásson el.
Ráadásul a törvény még csak a mérlegelésre sem ad lehetőséget: amelyik épületre az egyházi használója rámutat, azt számára a törvény erejénél fogva ingyenesen át kell adni.
