Nem volt könnyű döntés, de megszületett: Róna Péter lesz az ellenzék államfőjelöltje.
Korábban több név is volt a kalapban, mivel a Jobbik nem támogatta Márki-Zay Péter jelöltjét Iványi Gábort, így a magyar jogász és közgazdászra esett a választás.
Róna Péter jelölésének szimbolikus jelentősége van, a jelöltsége egy 15 perces beszédre korlátozódik majd. A köztársaság elnököt a parlament választja meg majd, ahol a Fidesznek van többsége, a kormánypárt Novák Katalint jelölte.
A köztársasági elnököt még a választások előtt megválasztják, így borítékolható a kormánypártok jelöltjének győzelme, az Egységben Magyarországért közleményéből ezt is tartalmazza:
Tisztában vagyunk vele, hogy a mai parlamenti viszonyok között a Fidesz könnyen megszavazza saját jelöltjét, Novák Katalint. Ugyanakkor fontosnak tartjuk, hogy az államfői tisztségre is alternatívát mutassunk.
Az ellenzék ezzel indokolja Róna Péter jelölését:
Róna Péter egyszerre elkötelezett a keresztény értékek, a társadalmi igazságosság és a fenntartható fejlődés mellett, ezek az Egységben Magyarországért sokszínű politikai közösségének is fontosak. Gazdag életútja, elismertsége és eddigi közéleti szerepvállalása alkalmassá tenné a nemzet egységét megtestesítő köztársasági elnöki tisztségre.
Róna Péter 1956-ban emigrált az Amerikai Egyesült Államokba. Egyetemei elvégzése után előbb egy ügyvédi iroda, majd egy minisztérium munkatársa volt, később a brit bankszektorban dolgozott.
1986 és 1990 között a J. Henry Schroders bank elnök-vezérigazgatója, majd 990 és 2004 között a NABI buszgyártócég leányvállalatának volt alapító elnöke. Magát zöld, keresztényszocialistaként határozza meg, korábban az LMP programírójaként tevékenykedett.
