A 180 perc riporterének kérdésére, hogy gondolta-e volna 1992-ben, hogy kétszer is meg kell majd védenie kisdoktori értekezését, Schmitt úgy reagált:
nem, nem gondoltam, örültem hogy egyszer meg tudtam védeni, hiszen nem csak a dolgozatot kellett elkészítsem, hanem abban az időben készültünk az első olimpiai játékokra, a barcelonaira.
A köztársasági elnök bevallása szerint azonban a sok teendő közepette iskésztetést érzett
, hogy megírja, mert körülötte minden az olimpiáról szólt. Schmitt Pál azt is elmondta, legjobb tudása szerint készítette el dolgozatát, egy opponens és egy konzulens segítségével.
Arra, hogy végül is mit és hogyan használt fel a bolgár sportkutató, Nikolaj Georgiev francia nyelven íródott munkájából (mint ismert, egy hete ennek kapcsán keveredett Schmitt Pál plágiumgyanúba, hiszen közel 180 oldal lett szinte egy-az-egyben átemelve belőle), úgy reagált:
aki valaha is írt doktori disszertációt, az tudja, hogy minden ilyen dolgozat alap irodalmi adatokra épül, enélkül nem is lehet megírni. Úgymond törzsadatokra épül, a különbségek abból adódnak aztán, hogy ki milyen következtetéseket von le ebből a tözsanyagból, ami jelen esetben az olimpiai játékokra vonatkozik.
Mindenki egy törzsanyagból indul ki
Mint elmondta, 21 különböző forrásból dolgozott, ezek közé tartozik Georgiev könyve, de ő is egy törzsanyagból indult ki.
Ha még egyszer kellene írnom, még egyszer ugyanide lyukadnék ki, mert ezek tényszámok, hogy volt-e mondjuk női vívás a berlini olimpián, vagy judo-ban hány kilogrammos kategóriák voltak mondjuk Tokióban.
Amikor a riporter a szó szerinti átvételről kérdezte, úgy válaszolt:
Először is, itt a plágium szót használják, amit én nem szívesen használok, különösen a saját dolgozatommal kapcsolatban. De azért amennyiben egy szó nincs definiálva, akkor meg kell nézni a Magyar Értelmező Kéziszótárt. Márpedig a plágium szó jelentése szellemi termék eltulajdonítása. Abban az esetben tehát, ha egy tanulmány a bibliográfiájában a hivatkozások között szerepeltet egy művet felhasznált irodalomként, akkor ez az úgynevezett szellemi eltulajdonítás fogalma ez kizárt.
(A szó szerinti átvételre tehát nem reagált érdemben az államfő.)Schmitt az egyetem akkori szabályzatára is hivatkozott, ami azt sem követelte meg, hogy lábjegyzeteket használjon, elég volt csak a forrásokat feltüntetnie. Ráadásul az ő konzulense és opponense végig figyelték a munkáját, amit végül tartalmilag és formailag is megfelelőnek találtak.
Végül hozzáfűzte: a vád mögött semmi mást nem tud elképzelni, mint rosszindulatot.
