Mindezt egy dokumentumfilmben mondta el, amit nemrégen felkerült a netre.
Most már tudjuk, hogy romantikus naivság volt mindaz, amit a magyarok a rendszerváltásról gondoltak. Hogy végre megváltozik minden, hogy az emberek tehetség és szorgalom alapján lesznek megítélve nem pedig aszerint, hogy kinek milyen politikai kapcsolatai vannak.
Ha én rózsa volnék - egy korszak jelképe ez a dal. Most már azt is tudjuk, hogy bár Magyarország államformája - hivatalosan - köztársaság, mégis továbbra is érvényes a szél és a zászló összefüggése.
Tavaly júliusban töltötte fel a Kreatív Média Műhely azt a dokumentumfilmet, amit még 1994-ben készítettek. Magyarország túl volt a rendszerváltáson, azt pedig már lehetett látni, hogy bár a rendszer megváltozott, a politikusok szinte kivétel nélkül ugyanazok maradtak, a magyar társadalom pedig szintén nem tudott mit kezdeni az orosz felügyelettől szabadult Magyarországgal.
Ebben a történelmi helyzetben adott interjút és beszélt világnézetéről Soros György.
Soros nyolcéves korában hallotta először apjától, hogy milyen volt a szibériai fogolytáborban az élet. Tanulságos volt hallani, hogy miként próbáltak megszökni a fogolytábor lakói a folyón, ami igaz, hogy a tengerbe torkollt, de az északiba.
Soros 1947-ben hagyta el Magyarországot. Amikor a kommunizmus kezdte bontogatni szárnyait az országban, akkor döntötte el, hogy máshol folytatja életét. Apjától kérdezte meg, hogy Nyugatra vagy Keletre tartson. A papa azt mondta, hogy ő volt Keleten, tudja milyen, így azt tanácsolta, hogy a 16 éves György menjen Nyugatra. A fiú Londonban kötött ki.
A későbbi milliárdos pénz nélkül érkezett Londonba. Hiába kért támogatást a zsidó tanácstól, nem kapott. Egy törött láb kellett ahhoz, hogy kapjon valami segélyt.
Soros sokat szenvedett, hogy sikeres lehessen. 1979-ben, amikor anyagilag már sikeres volt, és zsebében tudott 100 millió dollárt, akkor kezdett alapítványi úton segítséget nyújtani különböző országoknak.
Az üzletember a kilencvenes évekre annyira meghatározója lett a pénzügyi szektornak, hogy akár egyetlen nyilatkozatával befolyásolni tudta a tőzsdét.
Soros kétféle társadalomról beszél. Az egyik a nyitott, a másik a zárt. A nyitottban az egészséges versengés, a nyitott gondolkodás és a befogadás viszi előre a társadalmat. A zártban a politikai hatalom diktál, amely folyamatos ellenségkép generálással tartja egyben a híveit. (Honnan is ismerős ez? szerk.)
Kelet-Európa tipikusan zárt társadalmi rendszerre rendezkedett be. A társadalom ugyanis még a rendszerváltás után sem tudott nyitottá válni. Új zárt társadalmak jöttek létre, ezeket a nacionalizmusra vannak alapozták. Sikerességükhöz hozzátartozik, hogy a nemzetnek veszélyben kell lennie, vagy ezt a látszatot kell kelteni. Folyamatos ellenségképet kell generálni - mondja Soros.
Soros 1988-ban egy potsdami konferencián javasolta, hogy az amerikai Marshall-segélyhez hasonlóan a Nyugat-Európai országok pénzzel segítsék a posztkommunista országok nyitott társadalmakká válását. Akkor kinevették a felszólalása miatt. A mai napig fáj neki, hogy akkor nem álltak mellé többen és nyújtottak segítő kezet a rendszerváltás országainak.
Már a film készítése alatt is vádolták Sorost azzal, hogy a háttérből mozgatja a világot. Az üzletember csak legyintett akkor is, ezt egyébként üzleti sikerességének tudta be.
Soros 1994-ben 26 országban működtetett alapítványt.
Fodor Gábor, akkori Művelődési és Közoktatási Miniszter is megszólal a filmben. Ő azt mondta, hogy a Soros-Alapítvány nélkül az akkori Magyarország nem tudta volna eltartani az írót.
Egy gyors 1994-es számvetés után Soros úgy számolt, hogy az alapítványi pénzek 15 százaléka nem ér célba és elveszik.
Gratulálunk, ma már 10 cikket elolvastál a Nyugaton!
Szeretsz képben lenni azzal, hogy mi történik a világban, mi pedig a Nyugatnál éppen azért dolgozunk, hogy segitsünk téged a tájékozódásban. Köszönjük, ha pénzzel is támogatod a működésünket, a mai médiaviszonyok között csak így tudjuk fenntartani ezt az ingyenes újságot.
