„Ma 17.15-kor, miután értesítést kaptunk, hogy teljesen bezár a színház ezért mindenki vigye el 17.30-ig az öltözőjéből a mindennapi élethez szükséges ott tárolt holmijait (magam 3 db. szépen vasalt kedves ingemet hoztam el), beléptem az épületbe, mely szinte annyira tartozik az életemhez, mint a kezem, vagy a lábam” – így kezdődik Kelemen Zoltán tegnapi Facebook bekezdése, amely lírai hangon számol be arról, hogyan élte meg a Weöres Sándor Színház alapító színművésze azt, hogy az intézmény – remélhetően csak ideiglenesen bezár.
Kelemen Zoltántól megtudtuk: múlt hét közepén az előadásokat, majd szombaton a próbákat teljesen is leállították.
Mint megtudtuk, bizonytalan ideig fel van függesztve a színház működése.
Hogy meddig, az a helyzettől függ. Azt biztos, hogy kb. egy hétig fertőtlenítik az épületet, addig a dolgozók sem léphetnek be.
Hogy hogyan alakul a színház – a város, az ország és a világ - jövője, az most a nagyobb erők kezében van.
"Lidércesen drámai volt ahogyan végigmentem a kihalt folyosókon, ahol még érezni lehetett a színház semmihez sem hasonlítható illatát, de már senkinek nem köszönhettem, senkivel nem évődhettem" – írja Kelemen Zoltán, akinek a sorai között azért ott az optimizmus.
"Aztán még egyszer megsimogattam az asztalomat. Mintha biztattam volna, ne félj öreg, még visszajövök."
