A Sziget első hivatalos napja igazi popszenzációkkal és a megszokott problémákkal nyitott. A K-híd még mindig nagyon öreg és várja az ősszel kezdődő felújítását, ami miatt jelenleg csak meghatározott számú ember léphet rá, jelentősen lelassítva a fesztiválra kijutást, pláne csúcsidőben.
A kánikula és szárazság miatt pedig minden igyekezet ellenére durva a porhelyzet, és komolyan megbetegítheti azt, aki egész héten kint sátrazik és/vagy minden nap kimegy és nem védekezik ellene maszkkal vagy kendővel.
Az italok viszont legalább olcsóbbak hat előtt, mindenesetre a DJ otis hírek után én inkább maradtam a ginamentes dobozos sörnél.
Wolf Alice-t jelenleg az egyik legjobb koncertzenekarnak tartom, hihetetlen energikusak és kiforrottak. A 2010-ben alakult banda mostanra nagy utat járt be, a korai zúzós és mérges számaikat felváltották a tavaly megjelenő legújabb The Clearing című albumukon a békésebb dalok.
Ezek csak úgy sugározzák magukból a megelégedettséget, a magukkal és döntéseikkel kibékült emberek nyugalmát, azt a tisztánlátást, amit a harmincas éveitől remél titkon mindenki. Ellie Rowsell énekesnő be is ismeri, a The Sofa című számukban, hogy szereti az életét és szerencsésnek érzi magát, de vannak napok, amikor csak a kanapén akar dögleni, és ez így van rendjén.
Ügyesen váltogatták a az eltérő tempójú és hangulatú dalokat a koncerten, még egy megafonba kiabálva is bájosnak hatott a csipke combfixben és kombinéban fellépő Ellie, ahogy kiabálta, hogy “Halálra untatsz!”. Nos engem a Wolf Alice sosem fog untatni, pedig már ötödjére láttam őket, még sok ilyent a Szigetre!
Zara Larsson koncertjére megtelt a nagyszínpad előtti tér virágos, neonszínű, illatos-csillámos fanokkal és delfin alakú lufikkal. Az énekesnő egy TikTok mémnek köszönheti a sikeres rebrandjét, ugyanis 2024-ben Symphony című dalához valaki készített egy videót, amiben egy delfin szerepelt. Ahelyett, hogy elhatárolódott volna az internetes vicctől, inkább magáévá tette az élénk, Y2K-stílusú, trópusi vízi világot idéző esztétikát. Ez a vizuális irányváltás meghatározta az új albumát is és igazi marketing fogássá vált, új lendületet adva Zara karrierjének.
A színpadot is uralta ez a szín- és motívumvilág, a szettek és a díszlet is hozta ezt a vibe-ot. Slágerekkel, rengeteg tánc közben is kristálytiszta hanggal, és ikonikus szőke hajával kápráztatta el a közönséget, az én figyelmememet mégsem tartotta fenn valamiért túl hosszan. De mégsem tudtam elmenni a koncertről, rájöttem, hogy utálom, hogy nem tudom utálni ezt a nekem túl plasztik, túl tökéletes Barbie babát, aki meg kedvesnek is tűnik. Valami azonban hiányzik nekem belőle, talán egy igazán átütő karizma. Emiatt nem lettem rajongó, de el kellett ismernem, hogy iszonyúan profi abban, amit csinál.
Sombr még csak 21 éves, mégis elképesztő gyorsasággal robbant be a zeneiparba, vannak számai, amik átlépték a kétmilliárdos hallgatottságot is a különböző streaming felületeken, de az első albumáról majdnem mindegyik dal sláger lett. Indiepopos hangzása, fülbemászó számai, dallamtapadást okozó refrénjei egészen a nagyszínpadra repítették, amin mintha kicsit még ő is meg lett volna lepődve: mondta is a koncerten, hogy ez az első fesztiválfellépése Európában, és ráadásul rögtön headlinerként!
A koncertet stílusos belépővel indította, a Zara Larssonnal való koktélizgatását láthattuk a kivetítőn, majd lenyomott még pár fekvőt is az igazi rock sztáros kezdéshez. Pedig alkatilag a langaléta srác inkább úgy néz ki, mintha egy Tim Burton karakter lenne, és erre még a fekete szemceruzával és fekete, néha diszkógömbként csillogós outfitjeivel rá is erősít.
Az amúgy csibészes, flörtölős számai mellett sebezhető is mer lenni, A My body isn’t ready című dalában arról énekel, hogy önképe és bizonytalanságai meggátolják abban, hogy elköteleződjön egy kapcsolat mellett, úgy érzi, még dolgoznia kell magán, hisz amíg magát nem tudja szeretni, hogyan adhatná meg a másiknak azt a szeretetet, amelyet valójában megérdemel?
Sombr előtt nagy jövő áll, minden adottsága megvan, hogy még nagyobb sikereket érjen el és bebetonozza magát a popszakmába. Annyi biztos, hogy a Sziget közönségének az ítélete alapján joggal érdemelte ki azt a húzónév státuszt már idén is.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
