- Bő két hét van hátra a premierig, hol tartanak a próbafolyamatban?
- A hónap elején Budapesten kezdtünk, két hétig ott próbáltunk, a prózai színészek elfoglaltságai miatt így praktikusabbnak tűnt. A múlt hét óta áttettük székhelyünket Szombathelyre, itt a tornateremben a zenés-táncos betéteket próbáljuk. Ahogy most látom, a munka felénél lehetünk. A legó darabjai elkészültek, már csak össze kell illeszteni őket. Ebben a típusú munkában azonban ez a feladat jóval nehezebb, mint maguknak a legódaraboknak az előállítása.
- Ráadásul ez egy olyan legó, aminek a darabjai más és más dobozból kerültek elő, és az útmutató is saját gyártmány.
- Az alapötlet az volt, hogy az egész shakespeare-i tragédia jelenjen meg a színpadon, de úgy, hogy fogja közre azokat a zenei megoldásokat, amelyek Rómeó és Júlia témakörben az elmúlt évszázadokban születtek: a West Side Storytól, Prokofjeven és Csajkovszkijon át Gounod-ig, és persze a híres filmslágerekig. Amúgy hihetetlen, mennyire jól megférnek egymás mellett ezek a látszatra nagyon különböző stílusú slágerek.
- A zenei betétek követik majd a darab hangulatát?
- Amikor elmélyül a történet, akkor zenében is megpróbálunk mélyebbre ásni. Júlia szála drámaibb pontról indul, Rómeó slágeresebb zenékkel startol, aztán a kettő egymásba csavarodik. A legvégén pedig egy Bellini slágerben olvadnak majd össze.
- Az ötlet zeneileg is az Öné?
- Igen, számtalan zenei munkám volt, az alap szakmám dramaturg, úgyhogy végre mind a kettőt kamatoztatni tudtam:) Kiválók a partnereim, bármennyire hajmeresztőnek is tűnnek az ötleteim, mindig találnak rá zenei megoldásokat. Épp tegnap beszélgettünk erről Szabó Mónikával, a zenei vezetővel, aki azt mondta: "lehetetlen megcsinálni, de sikerülni fog!"
- Az alapot gondolom a Savarai szimfonikusok adják, mellettük könnyűzenészekkel is dolgoznak?
- Az előadásban a tavalyi Jézus Krisztus
Jesus loves Szombathely! 2013. August 03. 09:00 főszereplője, Schrott Péter zenekara, a Tűzmadár, valamint Tóth Viktor jazz formációja is közreműködik. Emellett fúzióval is készünk zenei betétek. Pár napig még tőlünk függetlenül próbálnak, aztán egy ponton minden egybe lesz tolva. Akkor aztán foghatjuk majd a fejünket, hogy úristen mi történt:)
- A könnyűzenei és az operai betéteket is ugyanazok a szereplők éneklik? Vagy több szereposztás lesz?
- Egy furcsa szerepcsere-játékot találtunk ki erre. Az opera betéteknél, mintha a színészek fejéből kipattanna egy magasabbrendű gondolat, úgy jelennek meg az operaénekes-szereplők. Ugyanígy játszunk a tánccal is, mint a lélek legösszetettebb megfogalmazásával. Lesz olyan jelenet, amikor a legbelsőbb érzelmeket kizárólag mozdulatokkal fejezzük ki. Nem lesz rejtvényfejtés, a célunk épp ellenkező: megmutatni. Ezért is lesz a darab címe: Rómeó és Júlia show, mert a show is ezt jelenti, megmutatni.
- Kik játsszák a főbb szerepeket, és miért rájuk esett a választás?
- Kocsis Dénes játssza Rómeót, ő az Operett Színházban énekli ezt az szerepet, de játszotta a West Side Storyban is a Rómeónak megfelelő figurát. Saját bevallása szerint ekkora prózai szerepet még nem kapott, de azt gondolom, a helyére fog kerülni. Kulcsár Viktória a pécsi színház társulatának tagja, ő is zenés osztályban végzett, és nagyon magabiztos mozog a zenés és a prózai műfajokban egyaránt. Az ő kiválasztásuk volt a legnehezebb feladat. Véletlen szerencse volt, hogy ráért Rab Gyula és Kriszta Kinga is, akik ugyanolyan hamvasok mint a prózai-musical színészeink, csak operaénekesi hanggal megáldva.
A tavalyi csapatból szerettem volna, ha a Júdást és Krisztust alakító énekesek is újra velünk dolgoznának, így Schrott Pétert és Schwartz Dávidot is meghívtam egy-egy szerepre, ahogy a tavalyi Pilátust, Miller Zoltánt is. Idén, Lőrinc barát lesz. De játszik majd Poppre Ádám, Szabó Tibke, Szerémi Zoltán, és a dajka szerepében Borbás Gabi is.
- Mennyire inspirálja a tavalyi kirobbanó siker? Még nagyobb az elvárás önnel és a darabbal szemben.
- Engem ez abszolút inspirál, én nem vagyok az görcsös típus, tudom a dolgom. Ha félnék a kihívástól, nem ilyen lehetetlennek tűnő dolgot vállalok el, hanem megcsináltam volna egy standard musicalt. Farvízen is simán elevezhettünk volna, de szerencsére az összes kollégám így gondolkodik mint én, hogy csináljunk olyat, ami még nem volt, egy akkora dobást, amekkora még nem volt. Olyan faktorok persze néha nyomasztanak, mint idő és pénz, de a munka és a siker, az nem.
Miközben dolgozom, a közönségre gondolok, magam előtt látom azt az 1600 embert, akiknek készül a darab. Sok embert ismerek Szombathelyen, már a piaci kolbászsütő is tudja, hogy itt vagyok és újra rendezek. Én rájuk gondolok, mert nem szeretnék nekik csalódást okozni. Azt meg tudom, hogy kell jól csinálni...
- Itt Szombathelyen nem egyszer talált már telibe... megszoktuk a színházban is, a Silló-rendezésekre ( Tizenkét dühös ember
Tizenkét dühös öltönyös (kritika) 2011. November 12. 09:58 , La Mancha lovagja) érdemes odafigyelni.
- Az az elvem: értéktelen anyagból könnyű sikert csinálni, értékes anyagból sem nehéz egy köldöknézős, érfelvágós, szomorú szörnyűséget rendezni. Ami kihívás, úgy csinálj értékes dolgot, hogy közben siker legyen, ez nekem az ars poétikám. Érdekes, hogy valahogy itt Szombathelyen sorozatban úgy gurult a labda, hogy sikerült mindig kapuba találnom. Emiatt is nagyon szeretek ide jönni, azt kell mondanom, több barátom van Szombathelyen, mint Pesten. Szombathely nekem azt jelenti: jövünk sikert csinálni!
- Szeret a díszletekkel is játszani. Mennyire köti meg a kezét a speciális tér, az Iseum szentélye?
- A Szupersztárnál nagyon adta magát a dolog, ezt most annyira nem érzem, itt inkább megpróbálok minél nagyobb üres teret hagyni. Mondjuk azt, idén sem lesz útban az Iseum, de nem használom olyan összetetten, mint tavaly.
- A szentélyből kripta lesz?
- Nem, mert ahhoz be kéne menni, a nézők viszont semmit sem élvezhetnének belőle. Az a dobogó, amit baloldalt lát, az lesz a nászágy, a ravatal és a kripta is. Az első sortól pár méterre helyezzük majd el. A Isis szentély a herceg palotája lesz, onnan fog dicsfényben kijönni. Kordonokat is fogok használni, amivel a két gyűlölködő családot el lehet egymástól választani.
- A jelmezek is ilyen eklektikusak lesznek? Kicsit reneszánsz, kicsit mai?
- Eklektikus lesz, de Shakespeare korában ezt a történetet a szerző saját korában játszották, én miért játsszam Shakespeare idejében? Az más kérdés, hogy kacsintgatok hátrafelé, például a báljelenetet a középkorba tesszük, mintha egy újgazdag család csinálna ma egy középkori bált, aztán megérkeznek a fiatalok, és szétrúgják azt. Ha műfaji elnevezést keresek erre, akkor eklektika helyett inkább kollázsnak nevezném, a dolgokat ugyanis úgy illesztem össze, hogy azok reflektálnak egymásra.
- Konklúzióként elmondhatjuk, mindez azért van, mert ez a családi viszályoktól terhes szerelmi történet időben örök és állandó, bármilyen formába is öntjük.
- Egyrészt, másrészt a mi életünk is roppant eklektikus. Tavaly, miután megnéztük az Aidát, beszálltunk a kocsiba, és a rádióból hazafelé szólt a jazz. Aztán reggel bemegyünk a pékségbe, ahol szól a techno, a gyerekeink pedig otthon rockzenét hallgatnak. Ez így van rendjén. Minden zenei műfajban van értékes és kevésbé jó, minden stílusból lehet slágert gyártani.
- Nem lenne érdemes ősztől bevinni ezt a produkciót a szombathelyi kőszínházba?
- Nem férne be, ehhez nagy szabadtér kell. A sportházba beférne - de minek. Én azt gondolom, ez a produkció ide készül, de jövőre csináljuk meg újra itt, vagy vigyük el Szegedre vagy a Margitszigetre, ahol ugyanekkora színpadon, Isten szabad ege alatt, újra sikert hozhat.
Iseumi Szabadtéri Játékok - Program
Verdi: Traviata 2014. aug. 1. péntek, 20:30
Verdi: Traviata 2014. aug. 3. vasárnap, 20:30
Rómeó és Júlia 2014. aug. 8. péntek, 20:30
Rómeó és Júlia 2014. aug. 10. vasárnap, 20:30
Rómeó és Júlia 2014. aug. 12. kedd, 20:30
Jegyek kaphatók a Savaria Szimfonikus Zenekar jegyirodájában (Szombathely, II. Rákóczi F.u.3.) – infovonal: 30/824-4909
További információ: http://iseum.eu/