A Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjában kezdte napját az Egyesült Államok nagykövete – és ott is ért véget szombathelyi látogatása. Délelőtt az intézményvezetőkkel tárgyalt, és rövid, angol nyelvű előadást tartott a hallgatóknak, késő délután a Zonta International (a nők jogaiért küzdő nemzetközi szervezet) helyi képviselőivel találkozott. Közben bejárta Szombathelyt, eljutott még a Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumba is.
Nagyon szép a város, köszönöm a meghívást!
- Nemcsak Budapest nagykövete vagyok, sokat utazgatok az országban – mondta April H. Foley, az USA magyarországi nagykövete, amikor kora délután a városvezetőkkel tárgyalt a polgármesteri hivatalban. – Szombathelyen most vagyok először, de nagyon szép város, köszönöm a meghívást – tette hozzá félig magyarul.
Dr. Ipkovich György történelmi, gazdasági, statisztikai szempontból egyaránt alaposan bemutatta neki a megyeszékhelyt. (Közben a nagykövetasszony pogácsát vagy aprósüteményt majszolgatott – nyilván a szoros programba nem fért bele az ebédszünet…) A polgármester kiemelte, hogy Szombathely diákváros, két egyeteme is van, beszámolt az általános dezurbanizációs tendenciáról (tudniillik, hogy a városból inkább közvetlen vonzáskörzetébe, a környező falvakba költöznek az emberek, így a nyolcvanezres lélekszám évről évre csökken), elbüszkélkedett a nemrég bevezetett nyelvoktatási reformokkal és nem győzte eléggé hangsúlyozni: hamarosan színházunk is lesz.
- Még James Joyce is megtisztelt bennünket azzal, hogy beleírt az Ulyssesbe… - említette meg érdekességként a polgármester. April H. Foley ekkor kissé zavartan mosolygott. Mint mondta, még nem jutott el idáig az egyébként valóban nem könnyű mű olvasásában.
Szombathely-kérdés - gazdasági nézőpontból
Az Egyesült Államok magyarországi nagykövete, aki második évét tölti már nálunk pozíciójában, civilben üzletasszony volt. Dolgozott a Reader’s Digest-nél és a Pfizernél, tizenhét évig a Pepsi-t menedzselte, majd az Export-Import Bank egyik felsővezetője lett. Most is az ökonómia oldaláról közelítette meg a Szombathely-kérdést. A befektetőket a nyelvismeret és a megbízható bankrendszer mellett az infrastruktúra kiépítettsége vonzza, és az, hogy az adott területen van-e megfelelő úthálózat. Ez utóbbi ezen a vidéken szinte teljesen hiányzik – figyelmeztetett.
- A
vasfüggöny
közelsége fogta vissza az infrastruktúrát – reagált felvetésére dr. Ipkovich György. – Az oroszoknak egyáltalán nem volt érdeke az útépítés, hiszen kitűnően elközlekedtek bárhol a tankjaikkal… – tette hozzá tréfálkozva. Az M1-esre rákötő gyorsforgalmi út a tervek szerint 2012-2013-ra készül el, ám addig sem kell azért félteni ezt a vidéket, mert Bécs például máris kényelmesen elérhető innen – tette hozzá. Gyorsabban és egyszerűbben, mint Budapest.Hová vitte a limuzin?
A nagykövet tiszteletköre délután az egyik helyi gazdasági óriásvállalat gyárának felkeresésével folytatódott, s csak azután tért vissza az egyetemre. Hivatalos programja végeztével itt sajtótájékoztatót már nem tartott (egyébként is késésben volt), csak az előre bejelentkezett orgánumok újságíróinak adott néhány perces interjút. Beszélt az USA új korrupcióellenes törvényéről, a kinti magyar szervezetekkel való kapcsolatáról és még arról is, miért szereti annyira az amerikai futballt. Aztán távozott a hatalmas, négyszögletes, fekete limuzinján (made in USA), melynek csomagtartója napközben teljesen megtelt ajándékokkal. Köztük volt a városvezetéstől kapott szobrocska is: egy itteni lelet múzeumi másolata.
Hogy hova ment, azt
biztonsági okokból
senkinek nem árulták el a kíséretéhez tartozók.
