A helyszín pillanatnyilag a Sportház - bár ez manapság már csak a formációs edzéseken van így, ugyanis mindennapi tréninghez túl drága a bérleti díj. A teremben így is majdnem félhomály uralkodik. Amikor megkérdezzük, nem lehetne-e felkapcsolni kicsit a világítást a fotókhoz, a fejüket rázzák: óránkénti 3500 forintos bérleti díjért ez jár.
Támogatás hiányában
A csoport legfiatalabb tagja 14, a legidősebb pedig 24 éves - tudom meg Darázs Tímeától, aki a kalauzom a tánc világában. Tizenhatan táncolnak a mostani formációban, ketten ülnek „kispadon”. Öten is vannak, akik érettségiznek, és akad, aki munka mellett táncol. Kell is a bevétel ahogy hallom, mert táncolni bizony nem olcsó. Mivel támogatást szinte egyáltalán nem kapnak, a szervezet úgy tartja fenn magát, ahogy tudja. Támogató fellépésekből (ebből azért szerencsére még akad), tagdíjból, önkéntes hozzájárulásokból. Szponzoruk alig van, ami egy 41 éves egyesületnél bizony elég szomorú.
A táncosok maguk fizetik például a cipőjüket, amiből átlag két pár kell évente. A formációs ruhákat az egyesület biztosítja, de az egyéni fellépőket már nem. És akkor még nem számoltuk a bejárást az edzésekre (szinte több vidéki van, mint szombathelyi), vagy a különórákat. Ez az élet bizony nem csupán a táncosoknak elhivatottság, hanem a szülőknek is: a parkett melletti mérőszalagot például az egyik táncos fiú és édesanyja két napon át ragasztották otthon papírlapokból.
Táncoló szivárvány
A jelenlegi koreográfia, amivel a vilniusi Európa Bajnokságon indulnak, a szivárvány témája köré épült. Az egyes lépéseket, mozdulatokat már tavaly augusztusban, az edzőtáborban elkezdték megtanulni. A kész program címe Rainbow over the paradise, és második helyezettek lettek vele a Magyar Bajnokságon. Ezzel kvalifikálták magukat az Európa Bajnokságra, ahol 16 csapat versenyez majd. Egy ilyen latin mixnek mind az öt latin-amerikai táncot tartalmaznia kell (cha-cha-cha, szamba, rumba, paso doble, jive), és lehet benne más latin amerikai stílus is, habár csak 16 ütemnyi.
Ez a koreográfia annyiban is új, hogy most először készítettek hozzá külön zenét egy szombathelyi stúdióban. Ennek az ára ugyancsak borsos volt, és ehhez még hozzájönnek a szokásos költségek: a lányok ruháját Pesten, a fiúkét Szombathelyen varratták. Habár az utóbbi még nincs teljesen készen, a strasszokat a fiúk maguk ragasztják.
Verseny előtt
A verseny szombaton lesz, de már egy nappal korábban oda kell érni a parkettpróba miatt. Mivel nem kaptak támogatást az önkormányzattól, a táncosok maguk is beszálltak a költségekbe. Viszont legalább a szállást a szervezők biztosítják - nem is akárhogyan, hanem rendes szállodában. Ez is újdonság, hiszen eddig főkét kollégiumokban aludtak versenyek alatt.
Nagy versenyek és új koreográfiák bemutatója előtt mindig van ruhás főpróba is, ahol kiderülnek a turpisságok - mesélik. A lábak beleakadnak a szoknyákba, vagy esetleg olyasmi látszik ki, aminek nem kéne. Egyik évben a lányok póthajával voltak gondok, elég sok lepottyant, de valami amúgy is mindig történik. Ezért van kéznél állandóan tű, cérna és olló - jobb felkészülni minden eshetőségre.
Készülődés
Megkérdem a lányokat, mennyi ideig tart, míg elkészülnek. Azt mondják, ők verseny napján már fél hatkor felkelnek (bezzeg a fiúk alhatnak nyolcig), hogy minden időben elkészüljön. A sminket az egyesület veszi, hogy mindenkié egyforma legyen. Igyekeznek jó minőségűt vásárolni, hogy kitartson egészen a nap végéig - néha még tovább is - viccelődnek a lányok, mivel volt, akiről csak napok múlva jött le rendesen. A készülődés szerves része még a barnító, amit bizony a fiúk sem úsznak meg (bár náluk jóval kevesebb szükséges, mint a lányoknál). Ebből is sokfélét kipróbáltak már az évek folyamán, most egy változatot használnak, remélik továbbra is teszi a dolgát.
Egy verseny alatt elfogy legalább tíz, tizenkét palack hajlakk és fekete hajspray, és új műszempilla is kell minden alkalomra - világosítanak fel a lányok. Egy-egy leányzóra külön úgy maximum fél óra jut, ennek elégnek kell lennie. A sminkben és a hajuk elkészítésében is segít az edzőjük, Dormán Andrea, aki ebben már jókora rutinra tett szert.
A kezdetek
Megkérdezem, ki mikor kezdett táncolni, mikor döntöttek úgy, hogy profi szinten akarják folytatni. A nagy többség már elég fiatalon, öt-hat évesen, de van, aki csak tizennyolc évesen állt először parkettre.
Hogy miért pont a táncot választották, az is változó: van, akit a szülei írattak be, van akinek más is táncol a családjában, és olyanok is akadnak, akiket egy fellépés varázsolt el annyira (éppen edzőjük, Horváth Viktor szerepelt akkori párjával), hogy úgy döntött, mindenképpen táncolni akar. Egyiküknek sem jutott eszébe, hogy esetleg abbahagyja.
Tervek jövőre
A további tervek között szerepel a decemberi világbajnokságra való kijutás: ehhez elég ranglista pontot kell gyűjteni a kvalifikációs versenyeken. A mostani Európa Bajnokság is ilyen pontgyűjtő esemény, úgyhogy a jó szereplés duplán fontos.
Vége az edzésnek, lassacskán szétszélednek a táncosok: ki haza indul, hogy a másnapi érettségire tanuljon, ki munkába. De holnap visszajönnek, és megérkezik Markus Sonyi, a másik trénerük is, hogy egy végső, ötnapos hajrában segítségükre legyen az indulás előtt. Nem is kívánhatunk nekik mást, csak sikert és szerencsét: az biztos, hogy megdolgoznak érte.
Látogassa meg ön is a Savaria TSE honlapját!
Az "A" csapat edzői: Horváthné Berta Ágota, Dormán Andrea, Markus Sonyi, Horváth Viktor
