Az egyik legjobb döntésünk volt ma, hogy szakítottunk magunknak két órát és beültünk a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium 16 évesei közé. Megnézni, mit szólnak ők egy titkokkal teli családi drámához, tabukat döntögető holokauszt-történethez, osztálytermi előadásban. 
Felkavaró, tabukat döntögető, holokauszt-történet, osztálytermi előadásban 2017. February 17. 14:53 Miként véleményezik a szereplőket, avatkoznak bele, fejezik be saját szájuk íze szerint ezt a felkavaró történetet, a Tamás könyvét.
Nem gyerekdarab - szögezzük le az elején, mielőtt a Mesebolt Bábszínház neve kapcsán bárkinek ez ugrana be. Tényleg a középiskolás korosztálynak szól, de főiskolásoknak is ajánlott, mert a holokauszt-drámán túl a darabhoz szakemberek által irányított interaktív kibeszélés és játék is kapcsolódik.
Egy létező könyv és egy dokumentumfilm adta az alapját
Tamás könyve egy magyar fiúé, aki 1933-1944 között Olaszországban élő édesapjával levelezett. A szülők elváltak, Tamás maradt édesanyjával Baján. Az apa új családot alapított kint, néha, nagy ritkán találkozott a fiával, de levélben tartották a kapcsolatot. A család zsidó. '44-ben félbeszakadt a levelezés, a magyar családot Auschwitzba deportálták. Nem maradt életben más, csak egy nagynéni, és Olaszországban az apa. A férfinek született közben egy Rómában egy lánya, Hábermann Anna Mária, katolikus olasz anyától. Aki úgy nő fel, hogy apja eltitkolja előle múltját, magyarországi és zsidó gyökereit.
A lány talál egy fényképet, elkezd kutatni, majd szembesül azzal, hogy volt egy féltestvére, Tamás, és, hogy a katolikusnak hitt olasz családjának egyik ága zsidó. De nem meséljük tovább, a darab problematikája ennyiből is látszik, összetett.
Fontos megjegyezni azonban, a zsidó identitás kérdésén, a holokauszt-tematikán túl az előadás középpontjába nem ez, hanem a családi titkok és konfliktusok állnak.
A két tanórába sűrített interaktív játék úgy oszlik meg, hogy rövid felvezetés után először elkezdődik a darab, amit megszakít az első interaktív beszélgetés, utána folytatódik a színház, majd szünet, amit végül egy drámafoglalkozás zár.
Helyszín a 9-es osztályterem, a díszlet pár könyvekkel teli bőrönd
Egy osztálynyi fiatal, jól neveltek, érdeklődve figyelnek, látszik, érzékenyek az előttük zajló történésekre. Lesznek hangadók, akiknek a véleménye jobban érvényesül, mások csak a végére nyílnak meg, sokan mindvégig csendes megfigyelők maradnak.
Hihetetlenül izgalmas szülőként is látni, mire fogékonyak, a konfliktusokra hogyan reagálnak: sokszor nagyon másként, mint mi felnőttek elvárnánk. Ez a jó.
Felnőttként például azt gondoljuk, az apa-lánya konfliktusban, amire a darab épül, a fiatalok majd a velük egykorú fiatal oldalára állnak, és a lány szemszögéből ítélik meg a helyzeteket. De nem így történik egészen, a srácok közül többen az apa figurájával azonosulnak. Fura hallani, amikor az egyik fiú magyarázza a főszereplőnek (vagyis az őt alakító színésznőnek, Dénes Emőkének), hogy igen, van, amikor a szülő jól teszi, ha eltitkol dolgokat a gyereke elől, mert meg akarja óvni a rossztól.
A színészek remekül állják a sarat
Hitelesen játszanak, aztán ügyesen beszéltetik, késztetik aktivitásra a hallgatóságot. Mindvégig természetesek, könnyen tudnak kapcsolódni a közönséghez. A tizenéves Habermann Anna Mária szerepében Dénes Emőke játékától borsódzik a hátunk, annyira összetett jelenlét az övé. A kínlódó, őrlődő apa figuráját remekül hozza Janicsek Péter, nem véletlen, hogy a fiúk egy része vele tud inkább azonosulni. Kőmíves Csongorra a kibékítő, konfliktusmegoldó Tamás szerepe jut, aki ügyesen összeköt és old.
Az ideális az lenne, ha a fiatalok saját ügyeiket is idővel bele tudnák kapcsolni ebbe a játékba, de itt és most ez kimarad, senki sem hoz fel személyes példákat, szigorúan a darab figuráinak elemzésénél maradtak. De a folyosón, a szünetben elcsípem, beindult egy személyesebb beszélgetés.
Ezért is nagyon megnézném ugyanezt a foglalkozást egy másik közegben, mondjuk egy szakiskolában.
Ott vajon hova kanyarodna az az út, amire rávezetik a színészek a fiatalokat? Ott is kiállnának a srácok a titkolózó, magába forduló, bizalmatlan apa mellett?
Másrészt a darabban ügyesen el lettek rejtve olyan konfliktushelyzetek is, amivel a mai tinédzsereknek nap mint nap meg kell küzdeniük: miért szól bele az apja abba, milyen zenét hallgat, miért kell beszámolnia arról, mi történik vele az iskolába, és kivel barátkozik, joga van-e az apának karrierje miatt kiszakítani a gyerekét a megszokott közegéből, és idegen országba cipelni? Sok olyan problémás szituáció, amire vagy ráugranak, és szóba hozzák, kibeszélik a fiatalok, vagy sem.
Figyelem, középiskolai magyar és történelem tanárok!
Akinek lehetősége van rá, szervezzen már az osztályának egy ilyen foglalkozást, hívja meg ezt a Meseboltos előadást, mert nem csak a diákok, hanem maguk a tanárok is sokat tanulhatnak belőle. És a szülőket sem hagynám ki a sorból. Megéri azért a két elmaradt akármilyen tanóráért.
Tervezte: Csató Máté, Tóth Eszter
Habermann Anna Mária azonos című művének felhasználásával
írta: Hárs Anna
Zeneszerző: Kiss Dávid
Drámapedagógiai konzulens: Romankovics Edit
Rendezte: Csató Kata
Szereplők: Dénes Emőke mv., Janicsek Péter mv., Kőmíves Csongor
Ki vagyok én? Mi tesz engem azzá, aki vagyok? A gondolataim? A származásom? A vallásom? A múltam? És mi történik, ha kiderül, hogy mindaz, amit eddig hittem, tévedés volt? Ez történik a 16 éves Annamáriával: egy véletlen folytán megtudja, hogy van egy 16 évvel idősebb féltestvére. De hogy ki ő, hol van, mit csinál, ki az anyja – mindezt az apja nem hajlandó elárulni, így hát Annamária nyomozni kezd. Ám egészen mást talál, mint amire számított...
Az előadás létrejöttét támogatta az NKA.
Korosztály: 14+
