Az IDEA Intézet júliusi felmérésében – amelyet a 24.hu ismertetett – azt vizsgálta, mennyire vannak tisztában a hazai felnőtt népesség tagjai olyan alapvető makrogazdasági paraméterek hivatalos értékeivel, mint
az általános infláció mértéke,
a munkanélküliségi ráta
vagy a nettó átlagfizetés összege,
továbbá, hogy ezek az ismeretek befolyásolják-e a választói preferenciákat.
Az infláció és a munkanélküliség mértékére vonatkozóan a felnőttek háromnegyede képes valamilyen becslést adni, az átlagbérről kétharmaduknak van számszerű elképzelése. Mindhárom mutatóra érvényes, hogy az emberek még a hivatalos adatoknál is rosszabbnak gondolják azokat. Az IDEA kutatása is alátámasztja azt a tapasztalatot, hogy ha valaki nehezebben él, sokkal rosszabbnak látja az ország makrogazdasági mutatóit is.
Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a politikai preferenciák időnként akár az egyéni élettapasztalatokat is képesek felülírni.
A kormánypártok szavazói helyesen becsülték meg az infláció és a munkanélküliség mértékét, de az átlagbér szintjét nagyjából 16 százalékkal tippelték magasabbnak. Ezzel szemben a 2022-es országgyűlési választáson együtt induló ellenzéki pártok támogatói az infláció és a munkanélküliség mértékét is sokkal magasabbnak gondolták a hivatalosnál, az átlagbért szintjét pedig 10 százalékkal becsülték alacsonyabbnak a KSH adatánál.
Az anyagi helyzet szubjektív megítélése sokkal rosszabb az ellenzéki oldalon. Amíg a kormánypárti választók háromnegyede azt érezte, jól ki tud jönni a jövedelméből, addig az ellenzéki szavazóknak csak egyharmadáról mondható el ugyanez. Mint írják, előfordulhat, hogy a kormánypárti szavazók hajlamosabbak lehetnek rosszabb körülményeket is valamivel kedvezőbben értékelni, hogy ne kerüljenek ellentmondásba önmagukkal. Ugyanez fordítva az ellenzékiekre is igaz lehet, esetükben a jobb anyagi helyzetben lévők is hajlamosabbak lehetnek rosszabbnak ítélni a helyzetüket.
A kormánypártok szavazóinak kitartását elsősorban az indokolja, hogy az ország gazdasági problémáiért, így például a magas inflációért nem az Orbán-kormányt teszik felelőssé, sokkal inkább külső okokkal magyarázzák a válságot.
Összegzésük szerint nagyon is tisztában vannak a magyarországi infláció kimagasló mértékével, de kétharmaduk az EU szankciós politikáját, egynegyedük az orosz–ukrán háború kitörését okolja ezért. A kormánypártok támogatottsága nagy valószínűséggel a többi között ezért is maradhatott stabil.
Jelezték: az IDEA Intézet a kutatás adatait 2023. június 28. és július 18. között vette fel közösségimédia-alapú kérdőív segítségével. A vizsgálat végeredménye reprezentatív az ország felnőtt népességére nem, életkor és régió tekintetében. Az 1800 emberből álló minta hibahatára plusz-mínusz 2-3 százalék.
