Csütörtök este gyakorlatilag teljesen megtelt a Haladás Komplexum VIP-terme, ahol gazdasági fórumot tartottak, melynek fővédnöke Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt.
Az eseményt szervező West Hungary Projekt képviseletében Szajlai Csaba elmondta, a fórum egy nagyobb projekt első eleme, a fő cél, hogy hidat építsenek a nyugat-magyarországi régió gazdasági szereplői és a fővárosi döntéshozók között.
A köszöntőt Hende Csaba országgyűlési képviselő mondta, aki a jelent úgy festette le, mint egy „fortyogó, vulkanikus mező, ahol hol itt, hol ott tör ki a láva”, és „nem lehet tudni, lesz-e egy nagy robbanás a végén”.
Ugyanakkor ő maga optimista, a gazdaságból újabban jó hírek érkeznek, a külső körülmények változásait előnyünkre kell fordítani. A Nyugat-Dunántúl gazdasága stabil, mégis sérülékeny a külső körülmények miatt. Ő maga laikus, és tanulni jött a rendezvényre – közölte Hende, majd helyet foglalt a közönség első sorában.
Az országgyűlési képviselő beszéde teljesen mellőzte a politikát, ahogy gyakorlatilag az előadók mindegyike. A hallgatóság javarészt szakemberekből, cégvezetőkből állt - Kiss Katalin (MAM), Mándli Péter (BPW), a Galambos testvérek (Galambos Trans) -, de láttuk Kovács Vince kamarai elnököt, Nagy Lajos kórházigazgatót és Lenkai Nóra rektori biztost is.
A politikai szál egyrészt abban volt tetten érhető, hogy meglehetősen egyoldalú volt a döntéshozói jelenlét. Miközben jelen volt Puskás Tivadar korábbi polgármester, Majthényi László megyei elnök , Vámos Zoltán főispán és Illés Károly Fidesz-frakcióvezető , valamint jobboldali városi képviselők, addig teljesen hiányzott a szombathelyi városvezetés.
És nemcsak a városvezetés hiányzott, hanem a kritikai él is. Mert az érthető, hogy gazdaságfejlesztési ügyekben a jövőre koncentrálunk, de mennyire megalapozottak az elképzelések, ha nem elemezzük az elkövetett hibákat? – kérdezzük kissé naivan.
Az est egyik főszereplője Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, aki – mint mondta - egy évvel ezelőtt, a legnagyobb nehézségek közepette vette át hivatalát.
Szerinte Magyarország „már túl van a nehezén”, az ipar jelentősen visszaesett ugyan, de az alapok erősek, jók a foglalkoztatottság számai, stabil az export, felpörögtek a tőkebefektetések.
Az államtitkár beszédéből az rajzolódott ki, hogy a magyar gazdaság – és ezzel együtt a magyar cégek - legnagyobb kihívásai közül kiemelkedik a munkaerő kérdése, az energiahelyzet, a zöld átállás és a digitalizáció.
A minisztérium ezekre a területekre kiemelten fókuszál, de Fábián fontosnak tartja a „hazai bajnokok” kinevelését is, azaz olyan magyar cégeket, amelyek kiemelkedően teljesítenek egy-egy ágazatban. Példaként az élelmiszeripar hangzik el, ahol „szoft protekcionizmus”-ra van szükség.
Mellékszálként említődik meg, de még biztos sokat hallunk majd arról, hogy a kormány az energia tárolásának kérdésére fókuszál majd. Ehhez Kínában van jelenleg a legjobb technológia, ami egyben kapcsolódik ahhoz, hogy egyre nagyobb szerepet szánnak a keleti tőkebefektetéseknek.
Kuti Ákos, az MBH elemzési központ igazgatója arról beszélt, hogy túl van a mélyponton a világgazdaság és Magyarország is, belátható időn belül jönnek az olcsóbb hitelek, ami majd felpörgeti a most „őrlángon” működő gazdaságokat.
A szakember decemberre 7 százalékos, a jövő évre 3,9 százalékos inflációt prognosztizált, a forint/euró árfolyam először 378-as, majd később a 370-es szint körül stabilizálódik. A tőkepiacon közben helyreállt a rend, megszűnt Magyarország „feketebárány” besorolása.
Arról nem beszélt az elemző, hogy mi vezetett a „feketebáránysághoz”, miért ugrott fel az euró 430 forintra és mi volt az oka az Európa-rekord inflációnak, aminek kezelése még most is feladja a leckét.
Kuti is nagy kihívásnak tartja a munkaerőpiaci helyzetet, ami a Nyugat-Dunántúlon különösen súlyos, és demográfiai folyamatok miatt még nehezebb lesz a jövőben. Ez ügyben az automatizációt, a digitalizációt, a hatékonyság javítását javasolja a cégvezetőknek, de nem esik szó a vendégmunkásokról, a bérekről és Ausztria elszívó hatásáról.
Buday-Malik Adrienn vezérigazgató bemutatta az állami tulajdonú Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.-t (ÉMI), emellett röviden elemezte az építőipar helyzetét. Ő kevésbé volt optimista, mint az elemzők, szerinte a magyar építőipar ebben az évben még zsugorodik, fordulatot csak jövő év végére vár. Az ágazatnak nagy gondja a szakképzett munkaerő hiánya. (Erről a problémáról lapunk egy évvel ezelőtt készített egy podcastot
„Sárváron bementünk egy építkezésre, és 25 percig nem hallottunk magyar szót” 2022. October 12. 11:15 .)
A gazdasági fórum második felét egy kerekasztal beszélgetés töltötte ki. Vita nem alakult ki a résztvevők között, de érdekes adatok elhangzottak.
Szalai Piroska, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (sárvári származású) bér- és munkaerőpiaci szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy ma már Vas megyének jobbak a foglalkoztatási adatai, mint a szomszédos Burgenlandnak. Ugyanakkor az EU-ban sehol nincsenek ekkor ekkora bérkülönbségek két régió között. Ezt azzal tompította, hogy az olló az utóbbi időben valamennyire záródni látszik.
Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal (zalaegerszegi származású) elnöke is tartózkodott a gazdaságpolitika kritizálásától, de arra felhívta a figyelmet, hogy a nyugat-dunántúli régió gazdasági helyzete közel sem annyira megnyugtató, mint amennyire a közvélemény gondolja. 2015-ben a régió még 10-11 százalékkal járult hozzá a magyar GDP-hez, most már csak 8 százalék az arány. A beruházások dinamikája sem a régi, és mindennek a tetejében ott vannak a munkaerőgondok.
A szombathelyi TDK (sárvári származású) ügyvezetője jóval gyakorlatiasabban közelített a helyzethez, mint a többi előadó. Takács Balázs - Buday-Malik Adriennhez hasonlóan – csak jövő év második felére várja a pozitív fordulatot, addig „át kell vészelnünk valahogy”. Közben néhány példával illusztrálta a reálgazdaság kihívásait. Arról beszélt, hogy a jelenlegi kormány összehasonlíthatatlanul többet segített a válságban, mint történt az 2007-2008 körül, de még így is nagyon nehéz a helyzet. Hiába spóroltak meg például 20 százaléknyi energiát és termelnek meg saját maguk további 20 százalékot, még így is magasabb a számlájuk, mint korábban. További gondot okoz a nyereség csökkenése és az európai felvevőpiacok drámai szűkülése. Ez utóbbi részben a kínai elektromos autók térnyeréséből következik, illetve abból, hogy a kínaiak saját beszállítókkal dolgoznak. Az ügyvezető volt az egyedüli, aki nyíltan beszélt a vendégmunkás-kérdésről. Azt mondta, a TDK-nak azért kell Fülöp-szigeteki munkaerőt alkalmaznia, hogy el tudjon nyerni egy cégcsoporton belüli nagy fejlesztést. Ha nem lépik meg, annak kárát látták volna a helyi alkalmazottak is. Kezdetben érezhető volt a vendégmunkásokkal szembeni ellenállás, de mára e téren sokat javult a helyzet.
A szervezők azt mondták, a csütörtök esti rendezvénynek lesz folytatása, hasonló gazdasági fórumok lesznek még Szombathelyen és később az ország más régióiban is.