Már ma hajnalig Brüsszelben tárgyalt a német kancellár, Angela Merkel és a török kormányfő, Ahmet Davutoglu. Az Európai Unió és Törökország vezetőinek csúcstalálkozója pedig a nap folyamán kezdődik. Az Európai Unió és Törökország képviselői egy munkaebéd keretében fognak tárgyalni a menekültválságról szóló közös akcióterv végrehajtásáról.
A csúcsértekezleten az Európai Unió huszonnyolc tagországának állam-, illetve kormányfői és Ahmet Davutoglu török miniszterelnök mellett részt vesz Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök is képviseli.
A tét nem kevés, 3 milliárd euró, minimum 2,7 millió emberélet Törökországban. A kérdés pedig az, milyen feltételek kellenek ahhoz, hogy megállítsa Törökország az Európába irányuló menekültáradatot?
Összegezve, ki mit akar kipréselni a másik félből
Amit az EU akar:
Amit a törökök kérnek cserében:
Az EU-képviselők közül többen is a nyugat-balkáni menekültútvonalat lezárásáért kardoskodnak:
Emellett kérdés, mi lesz a legalább 30 ezer görög menekülttáborokban rekedttel?
Akiknek a számuk napi 2-3000 fővel nő, és akik nem tudnak csak úgy továbbmenni Macedónia felé. Ez pedig már EU-s közös probléma lesz, hiszen Görögország tag, és az athéni kormánynak nincsen elegendő pénze a menekültek ellátására.
Lesz kvóta, nem lesz kvóta?!
Épp ezért, a görög-török helyzet miatt, több nyugati vezető a mai csúcson is a kötelező kvóta mellett fog kardoskodni. Fütyülve Orbán Viktorra és a magyar népszavazási kezdeményezésére.
Mert a török határon, tényleg égetően nagy a baj
Csak Törökországnál, tudtuk meg egy múlt heti brüsszeli EP-s menekültügyi sajtószemináriumon, 2, 7 millió szíriai háborús migráns él, akiknek tíz százaléka tartózkodik táborokban, a többiek valahol táboron kívül tengetik életüket. Itt várakoznak, mikor indulhatnak útnak Európa felé, vagy mikor ér véget a pokoli polgárháború, és mehetnek végre haza. Többségük nő és gyerek. Törökországnak 900 kilométeres közös határa van Szíriával, amit lezártak. Január óta 600ezren lépték át csak ezt a határszakaszt, őrülten feszült ott a helyzet, 60 ezren várakoznak most is a bebocsátásra, köztük 70 százalék gyerek.
A lezárt határok mentén csak napi szinten 4 és 10 ezer között mozog a Törökországból az Égei-tengeren keresztül a görög szigetekre tóduló menekültáradat. Csak idén több ezren fulladtak bele a tengerbe.
A török menekülttáborokban a beszámolók szerint áldatlan állapotok uralkodnak, alapvető feltételek hiányoznak, és alap a túlzsúfoltság. Nincs elég orvos, tolmács, nincs a nőknek megfelelő tisztálkodó hely, és sorolhatnák. A törököknek elemi szükségük lenne a kért EU-s anyagi támogatásra.
Akcióterv, amelyet ma tárgyalnak
Az EU asztalán egy olyan akcióterv szerepel, amelyben Ankara kötelezettséget vállal arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt menekültstátusszal nem kapó gazdaságinak ítélt bevándorlókat.
Cserébe viszont a törökök 3 milliárdnyi segély mellett szeretnék a a vízumliberalizációt, amely 2016 októberétől könnyítheti meg a török állampolgárok unióba való belépését.
