Adásunk tartalmából:
Akkor hol marad az ember?
„A 19. század végétől és az egész 20. században azt lehet látni, hogy ez tényleg a klasszikus értelemben vett tömegtársadalmaknak az időszaka, a kapitalizmus ipari forradalmi térhódítása. Soha nem látott népességrobbanást hozott, elképesztő településszörnyetegek jönnek létre már a 19. században.
Az ember tragédiájában, a korabeli London úgy (van) megénekelve, mint a poklok földi kapuja. Tehát van egy ilyen típusú, gazdasági társadalmi háttérmozgás, ennek pedig egy olyan következménye, hogy az ember egyre elveszettebbnek, egyre fogaskerékszerűbbnek (érzi magát), gépezetnek a modern társadalom működésében.
1936-os Chaplin Modern idők című filmje, amiben szó szerint gépalkatrészként működnek a szalag mellett dolgozó emberek. Ez a liberális demokrácia netovábbját, az Amerikai Egyesült Államok Ford-féle, detroiti gyárüzemeinek a munkaszervezését mutatja be. Ez (pedig) hoz egy olyan ellenhatást, hogy akkor hol marad az ember?
Ha a kisember nem tudja megélni a saját világában (a nagyszerűséget), nem tudja (az életét) kontroll alatt tartani, befolyásolni, mert azt érzi, hogy ki van szolgáltatva elképesztő, kiszámíthatatlan módon mozgó gazdasági erőknek, társadalmi mozgásoknak, politikai hisztériáknak, háborúknak, akkor nyilvánvalóan felerősödik az igény, hogy egyrészt jöjjenek a személyiségek, tehát valahogy jelenjen meg a hús-vér ember - aki akár gonosz vagy árnyoldalai vannak a személyiségének - mert akkor rajta keresztül meg lehet élni, bele tudjuk vetíteni a saját kislétünknek a keretei között, a nagyszerűséget, a nagyformátumosságot.”
Nagyon sokan egyébként a befolyásolást már manipulációnak tekintik
„A rossz értelmű propaganda egyértelműen manipulálni akar. Tehát az hazudik. Elhazudja a nyilvánvaló tényeket, tényeket gyárt, vagy keveri a hamis és valódi tényeket, féligazságokkal operál."
Elkezdhetjük sorolni mondjuk az elmúlt 30-40 évből az egyszemélyes párt típusú kezdeményezéseket
„Berlusconi, aki nyakig a régi típusú olasz rendszer kedvezményezettje volt, és érintve volt korrupciós ügyekben és egyebekben. A '90-es évek olasz rendszerváltó hangulatában, amikor a régi pártstruktúrák működésképtelensége nyilvánvalóvá vált, amikor égig ért a politikai korrupció, a maffia beszüremlése az államba, az olasz gazdaság nem hatékony működése...
Ha van valaki, aki az elit megtestesítője volt Olaszországban, az a nagyvállalkozó Berlusconi, aki az olasz médiának a 90 százalékát tartotta a kezében magazinokkal, lapokkal, rádió és tévéadókkal. És akkor még a politikai győzelmei után megszállta az állami médiát is."
A közösségi média, ez a totális médiarendszer, ami mindenkit mindenhol el tud érni
„A régi típusú propaganda… ha nem kapcsoltad be a tévédet, akkor a tévén keresztül érkező politikai agymosás nem ért el. Ha nem voltál ott a nagygyűlésen Nürnbergben (és) szerencsés esetben megúsztad, hogy a te lakóhelyeden masírozzanak az SA keretlegényei, akkor ez elől el lehetett hajolni. Na most így (a propaganda elől) nem nagyon tudunk elhajolni."
Minden napot egyenként meg kell nyerni, állandóan jelen kell lenni
„Ezek (a kezdeményezések) úgy néznek ki, mintha one man show-k lennének, de azért itt professzionális gépezetek állnak, egy nagyon erőteljes, hatékonyan működő, showman-szerűen, vagy politikai celebként értelmezhető karakter mögött."
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
E cikk az Európai Unió finanszírozásával készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA) hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az EACEA nem vonható felelősségre miattuk.
