Egy olyan adósság- és finanszírozási válság állhat elő, amit eddig nem tapasztaltunk – mondta Varga Mihály pénzügyminiszter a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen pénteken Szegeden.
A pénzügyminiszter az uniós forrásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány vállalásaival november közepén a helyreállítási alap kérdésében megoldódnak a viták az Európai Bizottsággal, amelyek szerinte „politikai természetűek".
Varga Mihály arra figyelmeztetett, hogy az infláció, az energia- és nyersanyagárak robbanása, az aszály és a migráció tükrében „nem könnyű évtized előtt állunk". Ezek a válságok abba az irányba mutatnak, hogy egy olyan adósság- és finanszírozási válság állhat elő, amit eddig nem tapasztaltunk. Minden ország bajba kerülhet, amelynek nagy az adóssága.
Egy ország gazdasági sebezhetőségének két legfontosabb eleme az energia- és az élelmiszer-ellátás. Magyarország erős élelmiszeriparral rendelkezik, így ebből a szempontból az ország sebezhetősége korlátozott. Energiakitettség tekintetében azonban sokkal sebezhetőbbek vagyunk – mondta a pénzügyminiszter, aki szerint az energiaárak drasztikus növekedése „abnormális" helyzetet teremtett, amire nem lehetett felkészülni.
A gáz ára csaknem tízszeresére növekedett. Ha olcsóbb nem lesz, akkor kevesebbet kell fogyasztani belőle – fogalmazott a miniszter. Előtérbe kerül az energiahatékonyság, amelyet a középtávú gazdasági tervek végrehajtásának kulcselemeként jellemzett.
Varga Mihály arról is beszélt, hogy az energiahatékonyság növelése mellett a megtakarítások ösztönzésével is mérsékelhető a fogyasztói árakra nehezedő nyomás. Ezzel kapcsolatban fontos kérdésnek nevezte a lakosság pénzügyi megtakarítási hajlandóságának fenntartását.
Két fókuszpontja van a kormány válságkezelő döntéseinek: a kkv-k és a nagyvállalatok – ismertette a pénzügyminiszter. Az Európai Unió lehetővé tette, hogy az energiaigényes cégek támogatása ne minősüljön tiltott állami támogatásnak. Ha a nagy cégek kiesnek az értékláncból, sokkal nagyobb lesz a veszteség, mint amennyivel támogatja őket a kormány.
Varga Mihály elmondta, hogy a jövő évi költségvetéshez „hozzá kell nyúlni", a 2022-es és a 2023-as év nehéz időszak lesz, de 2024-től a magyar gazdaság visszatérhet abba a növekedési tartományba, ahol korábban volt. A kormány 4,9 százalékos államháztartási hiányt tervezett erre az évre, de arról döntött, hogy jelentős mennyiségű plusz gázt szerez be az idén, aminek költsége növeli a hiányt, így a hiány év végére 6,1 százalék lesz.
MTI
