Elméletben szinte mindenki a kisboltok mellett van. Merthogy védeni és segíteni kell a hazait, a helyit. A Facebookon is szívesen lájkoljuk az erre felszólító bejegyzéséket. A valóság azonban az, hogy a lábunkkal a nagy, multinacionális üzletekre szavazunk.
Miközben a hipermarketek, diszkontláncok és bevásárlóközpontok száma változatlan, vagy éppen újabbak nyílnak, addig a kisboltok száma folyamatosan és masszívan csökken.
A KSH közelmúltban közzétett adatai szerint az országban 2018 végén kb. 121 ezer kiskereskedelmi üzlet működött, miközben 2012-ben még 145 ezer volt ez a szám*. (Ebben nincsenek bent a gépjármű- és alkatrészkereskedők, de a trend ott is hasonló.)
Ugyanezen időszak alatt 45 ezerről 39 ezerre csökkent az élelmiszerboltok száma, és más területeken is hasonló, vagy még rosszabb a helyzet. Az elmúlt hat évben például a ruhakereskedők negyede zárt be, és még sokáig lehetne folytatni a sort. (Csak néhány kiragadott példa: cipőkereskedők, bútorkereskedők: -20%; könyvesboltok: - 25%; zeneboltok: -40%; újság- és papírboltok -32%).
Vas megyei számokAmi a szűkebb környezetünket illeti, a Vas megyei adatok nincsenek részletezve az üzletek típusa szerint, viszont hosszabb adatsorok elérhetők.
Ezek szerint
míg az ezredfordulón 4380 kiskereskedelmi üzlet működött a megyénkben, addig a múlt év végén már csak 3034,
ami több mint 30 százalékos csökkenést jelent.A folyamat – nem meglepő módon - leginkább a legkisebbeket sújtja.
Míg 2000-ben 2077 egyéni vállalkozó által működtetett üzlet volt Vasban, addig mára ez a szám 989-re zuhant.
Azaz az ilyen boltok több mint a fele dobta be a törölközőt.És akkor mi van?
Még emlékszünk a kormány vasárnapi boltbezárására, pontosabban annak kudarcára.
Kommunikációs szinten ott és akkor többször elhangzott, hogy - a világnézeti indokok mellett - a hazai kiskereskedők megvédése a cél; de hamar kiderült, hogy az intézkedés nemcsak hogy nem véd meg senkit, de a választóknak sem tetszik.
Így a kormány kihátrált belőle, majd gyakorlatilag bedobta a gyeplőt, már a retorika szintjén sem tartja érdemesnek foglalkoznia a jelenséggel.
Egyébként közgazdaságilag valóban nem volna rossz, ha a profit nem a multinacionális nagyvállalatok Excel-táblázataiban és külföldi bankszámláin jelenne meg, hanem helyben maradna, itt lenne visszaforgatva a helyi gazdaságba, ám ez nem ilyen egyszerű.
Mert az okok között van, amit lehetne kormányzati szinten befolyásolni, de van, amit nem.
Miért zárnak be a kisboltok?
Kik az igazi vesztesek?
De az is igaz, hogy a fent említett statisztikai számok valójában alig befolyásolják a mindennapi életünket.
Azok a kiskereskedőknek, akiknek be kellett zárnia az üzletét, természetesen húsbavágó a jelenség, de a többség a gyakorlatban anagyobb üzletekre szavaz, és csak ritkán bosszankodik például azon, hogy Szombathely szűkebb belvárosában alaposan megfogyatkoztak az élelmiszerboltok.
Viszont a boltbezárások valódi gondot jelentenek a kistelepüléseken.
Az utóbbi időben több olvasónk is arról panaszkodott a lapunknak, hogy vagy bezárt a község egyetlen élelmiszerboltja, vagy csökkentett nyitva tartással működik, tovább bonyolítva az amúgy sem egyszerű vidéki létet.
Mindezt alátámasztják a statisztikai adatok is: míg tíz évvel ezelőtt még csak 90 olyan település volt az országban, ahol egyetlen kiskereskedelmi egység sem volt, mára ez a szám 279-re futott fel.
Hogy milyen változást hoz majd a vidéki életformába a falusi CSOK elindulása, az internetes és a mozgó kereskedelem felfutása, azt nehéz megjósolni. Az biztos, hogy az átrendeződés tovább tart.
* Ugyanezen időszak alatt természetesen számos üzlet is megnyitott, de a számokban (amelyek valójában a különbözetet mutatják) már ezek is bent vannak.
