Ahogy felvezetőjében Molnár Miklós (alpolgármester) újra kihangsúlyozta: az idei évi költségvetés keretszámait alapvetően meghatározza az a tény, hogy város működési hiánya maximum 500 millió forint lehet. Ahhoz, hogy ezt tartani tudják, 4 milliárd forint hitel felvételére lesz szükség. Lehet tehát arról vitatkozni, hogy az idei költségvetéssel mely ágazatok jártak jól, vagy kevésbé jól, egyet azonban szem előtt kell tartani, a jelenlegi helyzetben a keretszámokat nem lehet túllépni. A bizottság képviselőitől épp ezért kérte, bármely ágazathoz több pénzt kívánnának csoportosítani, legyen megjelölve a forrás is, honnan vennének el.
Miért kevesebb a több? – Gúzsba kötött táncolás a színházban
A vitát Horváth Zoltán LMP-s képviselő indította, aki elsőként a Weöres Sándor Színház támogatására kérdezett rá. Papíron ugyanis ez az összeg a tavalyihoz képest 11 millióval több (összesen 196 millió), holott Horváth Zoltán szerint a színház tényleges támogatása ennél jóval kevesebb lesz. Hiszen a 196 millióban szerepel a Mediawave-nek járó 15 millió forint is. Miért? – kérdezte a képviselő, majd javasolta, árnyalják a képet.
Horváth Attila, az MSZP delegáltja később hozzátette, a Weöres Sándor Színház támogatásának összegében szerepel továbbá egy 36 milliós tétel is, amit a színház bérleti díj címén fizet a városnak. Miért? – kérdezte ő is, hiszen a pénz nem folyik át más szervezeten, a város adja a színháznak, amit aztán visszakap.
Molnár Miklós a felvetéssekkel kapcsolatban megjegyezte, technikai kérdés, hogy részletezik-e vagy sem, ténylegesen miből áll a színház támogatása. De a Haladásnál sem jegyzik külön, mennyibe kerül Halmosi bére, hogy nettó másfél millió. (Erre hangosan felhörrent a baloldal, sokallták az összeget, és rákérdeztek, tényleg ennyi-e a fizetése, de válasz nem érkezett.)
Lazáry Viktor a felvetést kiegészítette annyival, hogy szerinte a Mediawave esetében indokolt lehet az összeg külön feltüntetése. A bérleti díj esetében viszont más a helyzet, de mint mondta, vizsgálatra érdemes a kérdés.
Czeglédy Csaba MSZP frakcióvezető azonban külön is kihangsúlyozta, nem vétetlenül feszegetik a színház tényleges támogatási összegét. Ugyanis a megadott költségvetési keretszámból nem derül ki a valós kép. Ez az összeg, miközben a színház költségei az új épületben megnőttek, negyven millióval kevesebb. Vidéki viszonylatban is roppant kis létszámú a társulat, ezért is szeretné a direktor 11 fővel növelni a létszámot, mert a minőségi munkához több tag kellene.
Közben kisebb vita kerekedett arról, mennyivel is kevesebb a tavalyihoz képest a színház költségvetése: ténylegesen 20 millióval, állapították meg, majd Lazáry hozzátette, ez 5 százalék elvonást jelent, nem többet, mint amennyivel az összes intézményt sújtják.
Később Jordán Tamás is szót kért, aki nyomatékosan kiemelte: a tavalyihoz képest valóban 20 millióval kevesebb a költségvetésük, viszont megnövekedtek a terheik – így összesen 45 millió hiányzik. Ez pedig 12 százalékos elvonást jelent. Olyan mértékű hiány ez, amely hiány mellett a következmény, fogalmazott a direktor, a
leszázalékolt működés
, a bérek csökkentése.Be kell jelentenünk, milyen produkciókról kell lemondanunk, a Theatérben miket kell elhagynunk… milyen példátlan alacsony bérért kell szerződetni a tagokat ... gúzsba kötött táncolás lesz, és azt amire vállalkoztunk, nem tudjuk teljesíteni.
Elkerülhetetlen lesz az intézmény-bezárás
Jordán Tamás felszólalása után Molnár Miklós megjegyezte: a város annak idején egyhangúlag szavazta meg, hogy színházat létesít, azonban akkor senki sem gondolta végig, miből fogjuk mindezt finanszírozni. – Ezzel, hangsúlyozta, nem azt akarja mondani, hogy rossz döntés született, csupán azt, hogy a színház-létesítés (és az Iseum-projekt) gazdaságilag nem lett
átgondolva
.Miközben a városnak egyre kevesebb a pénze, egyre több intézményt kellene fenntartania. Vagy mindenkinek kevesebb jut, vagy egy-két létesítményt meg kell szüntetni, és akkor a fennmaradó 3-4 intézmény normális költségvetéssel, rendesen tud működni. (És ebben, mármint a fennmaradók között, jelentette ki, a színház is bent lesz).
Elkerülhetetlen, hogy át kell gondolni a város kulturális intézményi kiadásait. Mivel - fogalmazott Molnár Miklós – az idei költségvetésben új kiadásként egy újabb jelentős összeg is szerepel: ez az Iseum, amelynek a működése 60 millióba kerül. (Nem beszélve arról, közölte, hogy önrészként a város a beruházásra 700 millió forintos hitelt vett fel, 10 százalékos kamattal, amit nem terheltek rá a kulturális ágazatra.) Az Iseum kapcsán sem vitatta a képviselő a létesítmény fontosságát, csupán azt hiányolta, hogy semmilyen gazdasági átgondolás nem volt arra nézve, megtérül-e ez valaha a városnak, és a meglévő intézményi hálózat mellett miből lesz ez az új projekt fenntartható.
Ráadásul – tette hozzá- a forgatókönyv nem rózsás: egyre nagyobb hitelállomány-törlesztéssel kell szembenéznünk, idén 2 milliárddal, jövőre 2, 5 milliárddal, 2013-tól pedig sok éven át 3 milliárd lesz a tőkekamat törlesztése.
Az Iseummal kapcsolatban Lazáry Viktor megjegyezte, olyan működési formát szeretne, ami olcsóbban finanszírozható.
Miért kell az Agorának külön pályáznia, ha nagyrendezvényt akar?
Horváth Zoltán (LMP-s bizottsági tag) kifogásolta: azoknak a civil szervezeteknek, akik szerződéses viszonyban állnak az önkormányzattal (azaz már előre rögzítve van, mennyi pénzt kapnak), a támogatásuk elnyeréséhez a többiekkel együtt pályázniuk kell. Szerinte sokkal világosabb lenne, ha a költségvetésben külön szerepelnének ezek az összegek.
Molnár Miklós kifejtette, miért is fontos, hogy a civil szerveződések ne automatikusan kapják a forrásokat, hanem a szakmai bizottság dönthessen arról, ki és mire kapjon támogatást. A Civil és a Kulturális Alap 30 millióját úgy osztják szét, hogy mindenki pályázhat, és a szakmai bizottság a programok ismeretében (szakmai alapon) dönthet.
Czeglédy Csaba (MSZP) ellenben azt furcsállotta, miért kell az Agorának külön pályáznia, ha nagyrendezvényt akar tartani? Nonszensznek tartotta, hogy saját intézményként az Agorának ezt kell tennie. Főként, ha olyan kiemelt fontosságú rendezvényekre kellene a pénz, mint például a Szent Márton Hét. Ezért azt javasolta, hogy az Agora a városi nagyrendezvények megszervezésére kapja meg a tavalyi összeget, összesen 13, 5 millió forintot. Ezt pedig a Kulturális Alapból vonják el. Továbbá az MSZP frakcióvezetője sokallta az idei (40-rőll 60 millióra nőtt) sport nagyrendezvények támogatását, ebből elvonna húsz milliót, és azt a Civil valamint a Kulturális Alap kasszájába tenné.
Lazáry Viktor kiemelte, csak ágazaton belüli átcsoportosításokat támogatna, egyéb mozgásokat a költségvetésben nem tart szerencsésnek. Czeglédy felvetésére közölte, az Agora nagyrendezvényeinek támogatási összege a Városi rendezvények rubrikában szerepel (10 millióval). De arra kérték az Agora igazgatónőjét, hogy készítse el tételesen, hogy egy-egy nagyrendezvénynek mennyi a várható költségvetése, aztán pontosítanak.
Miért kap kevesebbet a Savaria Táncverseny?
A nagy múltú, közel ötven éves Savaria Nemzetközi Táncverseny (Tíztánc EB) idén 4 millióval kap kevesebbet, fele annyit, mint tavaly – ezt az elvonást Horváth Zoltán LMP-s képviselő nehezményezte. A képviselőnek szemet szúrt, hogy közel ugyanakkora súllyal (3 millióval) szerepel az Isis Dance Open nemzetközi táncverseny is, holott a két táncverseny korántsem ugyanolyan rangos rendezvény.
Horváthné Berta Ágota, Savaria TSE művészeti vezetője is szót kért, mivel számára szakmailag elfogadhatatlan a Savaria Táncverseny támogatásának példátlan csökkenése. És az is, hogy közel ugyanannyi pénzt kap az Isis Dance Open, mint ők. A két táncverseny közötti különbség – fogalmazott Horváthné Berta Ágota - szemléletesen úgy irható le, mintha a foci világbajnokságot hasonlítanánk össze a Borsodi Liga Labdarúgó bajnokággal.
Lazáry Viktor javaslata szerint (amelyet később el is fogadtak) a két táncverseny összegét összevonják, és a költségvetésben „egy tételként, táncverseny” cím alatt szerepeltetik. A szervezőket pedig megkérik arra, hogy készítsék el költségvetéseiket, és a bizottság ennek ismeretében majd később dönt arról, milyen arányban osztják el a pénzt.
Czeglédy Csaba a sportegyesületek finanszírozásánál még rákérdezett többek között arra is, miért hiányzik a támogatások sorából a futballutánpótlás. A válasz: nekik is –immár évek óta – pályázniuk kell.
Közös lónak túros a háta – a közös intézményekről
A fűnyíró-elv a megyével közösen fenntartott kulturális intézményeket is drasztikusan érinti majd: a Képtár 12, a megyei könyvtár 7, az MMIK 14, a szimfonikus zenekar 4 millióval kap kevesebbet. Emellett a bizottsági tagok elfogadták a létszámcsökkentéseket is: az MMIK-ban várhatóan (ezek körülbelüli számok!) 5, a könyvtárban 3, a képtárban 4 fővel dolgoznak majd kevesebben.
A színház ne akarjon Agorázni, maradjon saját profiljánál
Lazáry Viktor szerint jövőre az intézmények között is tisztázni kell, kinek mi a feladata, hiszen például a színház
elkezdett olyan rendezvényeket is szervezni, amikkel az Agora is foglalkozik
. A jövőben nem csak pénzügyi és anyagi, hanem ágazaton belül szakmai kérdéseket is tisztázni kell. –Nem kell mindenkinek mindennel foglalkozni, mert a rendelkezésre álló pénz így el fog aprózódni.
Lazáry Viktor a legvégén kiemelte, átmeneti év következik, a közös fenntartású intézmények helyzetét illetően megérett az idő az újragondolásra.A bizottság végül egyedül Lazáry Viktor (táncversenyekre vonatkozó) módosító indítványát szavazta meg.
