Ami Zsirán, a Fogyatékosok Otthonában zajlik, szinte felfoghatatlan a szó legpozitívabb értelmében. Az a lelkesedés és munkabírás, amivel az otthon lakói egészestés színdarabokat és kabaréjeleneteket visznek színre, emberfeletti. Amikor ide látogattunk, nem is tudtuk igazán felmérni, hogy mekkora ez a vállalás, csak annyi információnk volt, hogy itt működik egy társulat.
Szalai Péternével, Gittával való beszélgetésünk azonban rávilágított arra, hogy ez a színitársulat nemcsak különleges, de az országban egyedülálló is. Elég, ha csak annyit írok: Gitta mentálhigiénés szakember, a társulat vezetője és rendező asszisztens is.
Itt már a kilencvenes években elkezdődött valami
Ahogy sétálunk a foglalkoztató centrum felé Gittával, és Koczor Dániellel már kezd világossá válni, hogy ez nem egy szokványos interjú lesz.
Én 2000 óta vagyok itt, de szakkör szinten már előtte is volt színjátszás, talán ’95-től, Záporvirág néven az Otthonon belül. Aztán az volt a kérés, hogy ne csak gyereknek szóló meséket dolgozzunk fel, hanem valami komolyabbat is. Amikor ide kerültem, bevallom nagy fejtörést okozott, hogy mi is legyen az. Aztán végül az István király igazsága című darab mellett döntöttünk
- meséli.
Se nem mese, de nem is komoly dráma, inkább amolyan felnőtt mese-szerű, óriási siker volt, így kezdődött minden. Dani egyébként gyerekszínészként került hozzánk és nagyon bízom benne, hogy ő lesz az utódom
– mondja Gitta.Nem mindenki számára világos, hogy mit jelent az integrált színház, hogy kell ezt elképzelni?
Épek és fogyatékkal élők közösen hoznak létre egy produkciót. Számunkra az integrációt, azaz az épek közreműködését a soproni Líceum Társulata biztosította. A mi társulatunk a Komédiás Integrált Színház (KOMISZ), 2004. július 29-én alakult és egészen 2012-ig dolgoztunk együtt. Most a dESZKa társulattal folytatjuk a munkát.
Említette már, hogy színjátszó csoport nagyon régóta működik. Miben hozott változást az integráció?
Azelőtt sérülteknek szóló fesztiválokon léptünk fel, ez megváltozott: az ország számtalan részére eljutottunk, de még a határon túlra is.
Mi volt az első egész estét betöltő darab, amit a soproniakkal együtt mutattak be?
A Valahol Európában 2004-ben, a Foglalkoztató Centrum avatására ezt vittük színre. Koczor Dani ekkor került a társulat közelébe, gyerekszínészként játszott benne, azóta is kitart mellettük, felnőttként is.
Milyen darabok követték ezt?
Rengeteg volt, felsorolni is nehéz.
Azonban a társulat tagjai rögtön segítenek:
Molnár Ibolyája, A vörös malom, Légy jó mindhalálig, Isten pénze, A dzsungel könyve, az egyik legnagyobb siker a Legyetek jók, ha tudtok!
– alig bírom követni, olyan lelkesen mesélnek az otthon tagjai.Szendrő Attila a Legyetek jók Fülöp atyája, rögtön meg is jegyzi, hogy ők még a Baltazár Színháznál is különlegesebbek, hiszen épekkel dolgoznak együtt.
Melyek voltak a legemlékezetesebb játszóhelyek?
A Pécsi Országos Színházi Találkozó, (POSZT) mindenképp, vagy a Vajdaság. Budapesten a Művészetek Palotájában (MÜPA) az Isten pénze, az egyik szerző, Tolcsvay László jelenlétében. Az Európai Parlamentben, Brüsszelben is játszottunk A szegénység és kirekesztettség elleni küzdelem napján.
Mindenkinek akad egy kedvenc
Sőt több is. Amikor arról kérdezem a társulat tagjait, hogy mit szerettek a legjobban, vagy miben szerepeltek a legszívesebben. István kedvence az Ibolya és a Legyetek jók, ha tudtok. Kati az Isten pénzében olyan Dilbernét alakított, hogy Tolcsvay Lászlónak is leesett az álla, profi színésznőtől sem látott még ilyet. Norbi az összes darabot szerette, de talán legjobban a Vonósnégyes című egyfelvonásost.
Peczeli Erika kedvence a Padlás volt, amiben a Törpét alakította, de a Legyetek jók és a Légy jó mindhalálig is emlékezetes. Bander Móni is a Légy jó mindhalálig-ot említi kedvencként. Rózsavölgyi János pedig minden darabra szívesen emlékszik.
Szendrő Attila – Gitta szerint igazi őstehetség – számtalan darab főszerepét eljátszotta.
Sokan úgy képzelik el a fogyatékosok színházát, mintha óvodába mennének megnézni egy színdarabot, mi azonban magunkhoz mérten a legprofibbat akarjuk mindig nyújtani a közönségnek. Ez gyakran sikerül, de azért előfordul, hogy nem minden alakul a legjobban. Én például tudtam, hogy nem leszek jó Fekete Péter, ezt nem sorolom a legjobb alakításaim közé, de a Nyomorultakban Javier felügyelőt szerettem
- mondja Attila.(Szendrő Attiláról Román Péter fotós készített egy igazán emlékezetes fotósorozatot a próbák és az előadások során)
Egy integrált színház esetében hogy zajlik a próbafolyamat?
Természetesen ugyanúgy, ahogy más színházakban: olvasópróba, rendelkező- és emlékpróbák. Egy beszédtanár is segíti a munkát és felkészülést. Csak éppen egy évben egy egészestés darab készül, szemben a hathetes színházi próbafolyamattal.
A karakterek kiválasztása a legfontosabb. Mi már jó ismerjük egymást, tudjuk kire mi illik. Díszlet és kellék ugyanúgy van itt is, és természetesen jelmezek is, de mi vagyunk a legfontosabbak
- teszi hozzá.Gitta könnyen beletanult a rendezőasszisztens szerepkörébe?
A színházi kollégák rengeteget segítettek, ez is egy külön szakma, de nagyon élveztem, hogy megtanulhatom. Egyébként mindent a társulat tagjai csinálnak, díszletmunkák, hang, fény, van olyan ember, aki éppen most tanul bele a technika rejtelmeibe. Egyébként a színjátszás munka is egyben, heti két és fél órában. A tagok szociális foglalkoztatás keretében vesznek részt benne.
Ez teljesen egyedülálló, rajtunk kívül csak a tordasi társintézményünk nyerte el a jogot arra, hogy művészeti tevékenységet folytathassanak szociális foglalkoztatás keretében.
Tavaly lett tíz éves a társulat. Tervek, célok?
A dESZKa Társulattal első közös darabunk a Legyetek jók, ha tudtok című darab nagy sikert aratott. Jártunk vele Erdélyben, az Aradi Nagyszínházban. Böjte Csaba árváinak is játszottunk Déván. Befogadta a produkciót a soproni Petőfi Színház is. Itt is telt házas, pótszékes előadásunk volt, s a közönség - mint a legtöbb helyszínen - állva ünnepelte a csapatot. A siker kapcsán a színház vezetői úgy döntöttek, hogy a Magyar Kultúra Napján minden évben lehetőséget kap színházunk a bemutatkozásra.
A KOMISZ tizedik évfordulójára felújítottuk más szemszögből, élő énekhanggal a Valahol Európában című musical-t, Betuker Botond rendezésében. Az előadás védnöke, Törőcsik Mari színművésznő.
Közben Kabelács Laci meséli, hogy táncszínházzal is próbálkoznak, a Pillangóhatásban ő és öccse Karcsi is szerepelnek:
A Jakab Szabinát mindenképp említsd meg, ő csinálja velünk a táncszínházat, nagyon sok helyen voltunk fellépni.
Gitta hozzáteszi, hogy Szabina ápolóként dolgozik. A táncszínházzal sok olyan fesztiválról is hoztak díjat, ahol csak épek szerepeltek.
Mindemellett Tekán János és Csikós László festményei is díszítik (többek között) az MTV székházát. Ezt az egész csapat külön kiemeli, mert ha már cikk jelenik meg, mindenképp kerüljön bele, hogy rajtuk kívül is vannak itt művészek.
Hogy jól éreztük-e magunkat Zsirán? Ezt talán Szendrő Attila fogalmazta meg a legjobban: Aki ide jön, tízszer annyi szeretet kap, mint másutt. Vagy Hofi után szabadon:
Azt a fehér kerítést, amit kint láttatok, azért húzták fel, hogy az a sok bolond ne tudjon bejönni az utcáról!
A Vonósnégyes próbája
Mert természetesen próbát is láttunk. A Vonósnégyes című egyfelvonásos, már jó ideje repertoáron van, de egy felújító próbába mi is bepillanthattunk.
Ez a könnyű műfaj valójában a legnehezebb, itt minden poénnak pontosan kell ülni, a megfelelő időben elhangzani. Figyelni kell a kellékek használatára, hiszen egy-egy tréfának sokszor ezek az eszközei
- összegzi a tapasztalatokat Szendrő Attila
Ami a legfontosabb, mindig olyan visszajelzéseket kapunk a közönségtől, hogy ugyan fenntartásokkal ülnek be egy előadásunkra, de elfelejtik, hogy fogyatékkal élők játszanak nekik
- tesz hozzá Gitta
