Nem kell hozzá láncfűrész vagy munkagép, hogy egy idegenhonos növény komoly természetvédelmi problémát okozzon. Elég, ha megfelelő körülmények között megtelepszik, gyorsan növekedni kezd, és idővel elfoglalja a helyet a környezetében élő növényfajok elől.
A Gyöngyös patak egyik szombathelyi szakaszán, a Deák Ferenc utcai zárt kutyafuttató közelében szombaton a japán keserűfű visszaszorításán dolgoztak a Vasi Vízőrzők önkéntesei. Németh-Jeles Petra szervezésében a résztvevők a mintegy másfél méter magasra nőtt növényeket gyökerestül próbálták eltávolítani.
A területen elvégzett munka célja, hogy az őshonos növényzet ismét teret kaphasson. A kezdeményezéshez Bozzay Balázs, Váczi Piroska, Wiktora-Kapy Anita, Wiktora Krisztián, Németh Ákos és Ilon Judit is csatlakozott, de vízügyi szervek és a városi parkfenntartás is besegítettek.
A munka során a környéken található hulladékot is összegyűjtötték. A növényi hulladékot a következő héten szállítják el, és komposztként hasznosítják újra. A gyökereket ugyanakkor külön kell kezelni, mert azokból új növények fejlődhetnek.
Nem véletlenül ilyen nehéz megszabadulni tőle
A japán keserűfű, tudományos nevén Reynoutria japonica, Kelet-Ázsiából származó, évelő növény. Európába a 19. században dísznövényként került, később azonban számos helyen kivadult, és az egyik problémás inváziós növénnyé vált. Magyarországon a japán óriáskeserűfű néven is ismert faj a természetben széles körben elterjedt idegenhonos növények közé tartozik.
A növény kedveli a bolygatott területeket, az utak és vasutak mentét, valamint a folyók és patakok partját. Utóbbiak különösen kedvező folyosót jelentenek számára: az áradások és a vízmozgás a növény darabjait, illetve a rizómák töredékeit is új területekre juttathatják.
A japán keserűfűvel az a baj, hogy kiterjedt a föld alatti hajtásrendszere. A rizómáknak nevezett, föld alatt terjedő szárakból új hajtások nőhetnek ki, így a felszínen levágott növény könnyen újranőhet. A terjedéshez ráadásul nem feltétlenül kell egy egész gyökérzet: a brit kormány tájékoztatója szerint akár egy centiméteres rizómadarab is képes új növényt létrehozni.
Ezért nem elegendő egyszerűen lekaszálni vagy levágni a növényeket. A hatékony visszaszorítás több alkalommal elvégzett beavatkozást, a visszanövés ellenőrzését és a növényi részek körültekintő kezelését igényelheti.
Az őshonos növények elől veszi el a helyet
A japán keserűfű sűrű, összefüggő állományokat képes létrehozni. Nagy levelei árnyékolják a talajt, a növény pedig a vízért, a tápanyagokért és a rendelkezésre álló térért is versenyez az őshonos fajokkal.
A folyó- és patakpartokon ez különösen komoly gond lehet. A keserűfű állományai visszaszoríthatják a természetes parti növényzetet, és csökkenthetik az ott élő növények és gerinctelen állatok fajgazdagságát. Egy európai kutatás szerint az inváziós keserűfűfajokkal benőtt parti élőhelyeken kevesebb növényfajt és kisebb gerinctelenállat-változatosságot találtak, mint az őshonos gyepes és cserjés területeken.
Ez nem csupán a növények ügye. Ha megváltozik a parti növényzet, az az ott táplálkozó rovaroknak, kétéltűeknek, hüllőknek, madaraknak és emlősöknek is kedvezőtlen lehet.
A növény téli visszahúzódása további problémát okozhat: amikor a föld feletti hajtások elhalnak, az általuk korábban elfoglalt partszakaszokon kevesebb növényzet maradhat a talaj megkötésére. Ez hozzájárulhat a part eróziójához, vagyis a talaj lemosódásához.
A japán keserűfű tehát nem egyszerűen egy magasra növő gyom. Ott, ahol nagy kiterjedésű állományokat alkot, a helyi élőhelyek összetételét is átalakíthatja.
A kiásott növény is veszélyes lehet
A Gyöngyös partján végzett beavatkozásnál ezért a növény föld alatti részeinek eltávolítása is fontos szempont volt. A gyökérzet és a rizómák apró darabjai ugyanis a talajban maradva, illetve más területre kerülve is új növények forrásai lehetnek.
Kapy Ancsa beszámolója szerint a résztvevők a kiásás után különválasztották a gyökereket a száraktól, és a gyökereket külön zsákokba gyűjtötték, hogy azok ne kerüljenek a komposztba, ahonnan később új helyen telepedhetnének meg.
A növényi hulladék kezelése nem mellékes részlet: a nem megfelelően tárolt, szállított vagy komposztált növényi részekkel az inváziós faj továbbterjedhet. A pontos kezelésnél a helyi előírásokat és a szakemberek útmutatását is figyelembe kell venni.
A japán keserűfű visszaszorítása hosszabb folyamat, ezért a mostani munka önmagában még nem jelenti azt, hogy a terület végleg megszabadult a növénytől. A későbbiekben a visszanövő hajtásokat is ellenőrizni kell, és szükség lehet további beavatkozásokra.
