Két héttel ezelőtt Ausztriában volt dolgom, ám Schachendorf (Csajta) településnél, már az esti sötétségben ismerős formát vettem észre egy ponyva alatt. Megálltam az alig mellkasig érő, ék alakú forma mellett. Bár sok hasonlóan lapos, és egyben szögletes autó létezik, a méretek, az arányok már akkor sejtették: ez bizony a kedvenc filmemben is szereplő DeLorean.
Bár senkit sem láttam a közelben, tiszteletben tartottam más tulajdonát - anélkül hagytam ott a kocsit, hogy engedve a csábításnak bekukkantsak a ponyva alá.
Egy hétre rá ismét a közelben volt dolgom, és “hátha” alapon elkanyarodtam a korábban fellelt, s remélt ikon felé.
Aztán eszem megállt: ez tényleg az!
A DeLorean DMC-12-es sportautót 1981-ben és 1982-ben gyártották, és bár azt gondolnánk, hogy a különleges formája, a sirályszárnyas, felfelé nyíló ajtói és a szálcsiszolt lemezes kasztni miatt egyből berobbant a köztudatba. Valójában anno sosem volt valami népszerű, főként a nem túl izmos motor és a nehézkes vezethetősége miatt.
Így mára inkább kulturális, mintsem autóipari jelentősége lett - ugyanis a típusból néhány példányt felhasználtak a Vissza a jövőbe című filmtrilógia forgatása alatt. Az időgépként funkcionáló kocsi az eredetileg tervezett telefonfülkét váltotta, sokunk legnagyobb örömére.
Egyébként sok megmaradt példányból készült a film hatására valamiféle replika, és hát fun fact: az általam Ausztriában fotózott példányban is ott van a két ülés között a híres fluxuskondenzátor, ami magát az időugrást hozta létre, méghozzá 1,21 gigawattal.