Az idei nyár is megmutatta a klímaváltozás hatásait: a hosszan tartó aszály után heves zivatarok okoztak súlyos károkat az országban, a hőség pedig gyakran éjjel sem hagyott nyugodt pihenést.
A felmelegedési trend pedig tovább folytatódik a következő évtizedekben is.
Erre a következtetésre jutottak az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói – Divinszki Ferenc, Kis Anna és Pongrácz Rita –, akik tanulmányukban a jövő kilátásait vizsgálták.
Egyik megállapítása, hogy Európában az extrém magas hőmérsékletek gyakorisága és intenzitása jellemzően déli, illetve keleti irányban növekszik. Ennek oka az Egyenlítőtől való távolság csökkenése, illetve az óceánoktól való távolság növekedése - vagyis a kontinentális hatás erősödése.
Több forgatókönyvet is felvázoltak, ezek közül a legoptimistább „zöld út” azonnali kibocsátáscsökkentést és alkalmazkodást feltételez, amely mellett a felmelegedés mértéke mérsékelhető. Ezzel a 35 °C feletti maximumhőmérsékletű napok száma „csak enyhe növekedést mutatna”.
Aminek van esélye
A pesszimista forgatókönyv Dél-Európában azt jelentené, hogy a nyár két legmelegebb hónapjában – júliusban és augusztusban – s zinte minden nap 35 °C fölé emelkedne a hőmérséklet, a forró napok száma pedig három-négyszeresére nőne az 1995–2014-es referenciaidőszakhoz képest. A hőség ráadásul nem állna meg a nyár végén: szeptemberre is kitolódna, amikor korábban legfeljebb egy-egy kiugróan meleg nap fordult elő, a század végére viszont akár egy teljes hét hőhullám is jellemző lehetne.
Magyarországon ugyanez a forgatókönyv a nyár derekán – júliusban és augusztusban – 11–13-mal több 35 °C feletti napot eredményezne, és itt is szeptemberre húzódna a forróság, közel egy hétig tartó extrém meleggel.
Észak-Európában, ahol jelenleg gyakorlatilag nem fordulnak elő ilyen hőmérsékletek, a nyári hónapokban akár havi 10–12 forró nap is megjelenhetne, különösen a kontinens keleti felében, ahol az óceántól való távolság fokozza a kontinentális hatást és ezáltal a melegedést.
Növekvő egészségügyi kockázatok
A klímaváltozás egyre gyakoribb hőhullámai már most is jelentős többlethalálozást okoznak Európában: 2023-ban mintegy 40 ezer, 2022-ben több mint 60 ezer ember halálát hozták összefüggésbe az extrém meleggel. A 21. században ez a szám tovább nőhet, és a hőhullámok a mediterrán térségben, valamint Közép- és Kelet-Európában – így Magyarországon is – a legsúlyosabb környezeti veszélyforrássá válhatnak. A felmelegedés kedvez a trópusi betegségeket terjesztő szúnyogok, kullancsok és gombák terjedésének, így olyan kórokozók jelenhetnek meg vagy terjedhetnek el a jelenleginél északabbra, mint a nyugat-nílusi-, dengue- vagy zika-vírus, illetve a Lyme-kór. Bár a téli hideg okozta halálozás mérséklődhet, ezt bőven ellensúlyozza majd a hőség miatti többlethalálozás, még mérsékeltebb, „köztes” forgatókönyv esetén is.
