Weboldalunkon cookie-kat használunk, melyek célja, hogy teljesebb szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. További információ

Lassan elenyészik az egykori Szálasi-bunker a Kőszegi-hegységben

Hetven év telt el azóta, hogy a második világháború végén Szálasi Ferenc parancsára bunkert építettek a nácibarát kormánynak. A nyilas-fészek helyiségeit 2002-ben feltárták, és elkezdték felújítani. Később lezárták, azóta az enyészeté.
Szálasi-bunker Kőszeg mellett
Galéria: Szálasi-bunker az erdő közepén - lassan elenyészik
Mészáros Zsolt

A bunker sorsának megértéséhez először idézzünk fel egy botrányos kiállítást: 2003-ban nyílt meg a „Horthy katonái – Szálasi nyilasai” című tárlat a Kőszegi Jurisics Vármúzeumban. A kiállításból országos botrány lett, bírálói szerint leegyszerűsítően és egyoldalúan mutatta be a Horthy-, illetve Szálasi-korszakot – hamarosan be is kellett zárni.

A Szálasi-bunker feltárói elsősorban ennek a botránynak tulajdonítják, hogy végül nem lett emlékhely vagy múzeum az egykori óvóhelyből. Mindez a Kaltenecker Lajossal folytatott a háttérbeszélgetésünkből derült ki. Kaltenecker az a kőszegi vállalkozó, aki 2002-ben rengeteg pénzt fektetett a bunker felújításába.

Eredetileg Bakay Kornél kezdeményezte a feltárást, aki akkor a Kőszegi Városi Múzeum igazgatója volt. Ő rendezte be a botrányt kavaró 2003-as kiállítást is – innen az összefüggés. 2001-ben kapott engedélyt az ásatásra. 2002 telén Kaltenecker Lajos vállalkozása kitisztította a beomlott járatokat. Kiderült, hogy a bunker jó állapotban van ugyan, de teljesen üres.

Szálasi-bunker Kőszeg mellett
A hegy gyomrába vezető csigalépcső teteje látszik a rácsok mögött. 2002 után túrákat is szerveztek a bunkerbe, aztán az erdészet lehegesztette a bejáratot.
Mészáros Zsolt

Elkezdték a felújítást, és 2003-ban felvették a kapcsolatot a Terror Háza Múzeum igazgatójával. Kaltenecker szerint Schmidt Mária ígéretet tett nekik arra, hogy ha elkészülnek, a Terror Háza átveszi és múzeummá alakítja a helyiségeket. De Schmidt Mária meggondolta magát; a kőszegi építési vállalkozó azt mondta: gyanítják, hogy a kiállítás körüli botrány miatt.

Később a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal is megvizsgálta a feltárt részeket, és megállapították, hogy a csupasz falak nem képviselnek építészeti jelentőséget, ezért nem nyilvánították műemlékké. Ugyanakkor azt javasolták, hogy a történelmi szerepe miatt nyilvánítsák védett hellyé.

A kezdeményezést már a kezdetektől heves viták kísérték – olvasható a HVG 2004 nyarán megjelent cikkében. A Mazsihisz vezetői amiatt aggódtak, hogy a bunker Szálasi-emlékhellyé válhat, és egyben kegyeletsértőnek is nevezték az ötletet, mivel annak idején Kőszegen több ezer munkaszolgálatost végeztek ki.

Szovjet katonák melegedőnek használták a nácibarát kormány bunkerét

Szálasi-bunker Kőszeg mellett
11 méter mély kráter tátong a bunker bejáratának közelében. Elképzelhető, hogy az egyik helyiség már beomlott.
Mészáros Zsolt

Ha valaki ma elmegy a bunkerhez, csak egy lezárt faházat talál, benne egy csigalépcsővel. Ezen át lehetne leereszkedni a két 33, illetve 28 négyzetméteres helyiségbe. Tatabányáról hívtak vájárokat a II. világháború végéhez közeledve, akik kőszegi építészekkel együtt alakították ki a sziklában az óvóhelyet.

Szálasi Ferenc, egy hónappal azután, hogy 1944 októberében puccsal magához ragadta a hatalmat, kiadta a parancsot a Gyepű II. nevű vezéri védőkörlet kiépítésére a Kőszeg melletti Szabó-hegyen. A háborús bűnösként elítélt hungarista politikus ide akart elbújni nácibarát kormányával a Nyugatra nyomuló orosz csapatok elől.

1945. február elejére igazi luxus bunkert alakítottak ki számára: a legalább 20 méter mélyen lévő termeket díszesre, komfortosra csinálták. Még saját áramfejlesztő berendezése is volt a komplexumnak, és a telefont is bevezették. Csak az volt a gond, hogy nem lett atombiztos, márpedig akkor már ettől is tartani kellett.

Szálasi-bunker Kőszeg mellett
Pottyantós a bunkerbejárattól nem messze. Látszik a környéken, hogy a feltárás után komolyan készültek a turistákra.
Mészáros Zsolt

Tárgyi emlékek ugyanakkor nem maradtak az óvóhelyről. Kaltenecker Lajos szerint azért, mert a háború után a kőszegiek kifosztották. A bejáratok nem sokkal később a szigorúan őrzött határsávba kerültek, és a bunkerben szovjet katonák húzták meg magukat a zord idő elől. Nyomaik, falfirkáik állítólag ma is látszanak.

1953-ban úgy döntöttek, hogy berobbantják az egészet. Csakhogy a lusta katonák nem másztak le a mélybe, a bombát egy kötélen eresztették a vájatba. Így fordulhatott elő, hogy végül csak a bejáratot döntötték be, miközben a helyiségek szinte sértetlenül megmaradtak – mondta a kőszegi vállalkozó.

Szálasi-bunker Kőszeg mellett
Mécses a bejárat mellett. Amikor a felújítás még napirenden volt, egyesek attól tartottak, hogy újnáci kegyhely lesz a bunkerből.
Mészáros Zsolt

A második világháború időszakából csak két híres bunker maradt fenn Európában; Szálasié a harmadik – indokolta 2002-ben Bakay Kornél a Népszabadságnak, hogy miért szorgalmazza a volt nemzetvezető óvóhelyének feltárását. Azt mondta, nem akart új nyilas-hungarista kegyhelyet létrehozni a volt Szálasi-bunker ürügyén. Kőszeg történelméhez nemcsak a dicsőséges pillanatok tartoznak hozzá: Jurisics Miklós várkapitányi helytállása és Szálasi tevékenysége egyaránt a városhoz kötődik – tette hozzá.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk vagy küldjön róla fotót, akár névtelenül is facebook messengeren ide kattintva vagy emailben: jelentem@nyugat.hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet

Tovább az oldalra