A szombathelyi óriáskerék ötven méteres. Ilyen magasra felmenni egy tériszonyos embernek maga a kihívás, férfivá avatási ceremónia, hősköltemény és kivégzés egyben. Megéri mégis, hiszen madártávlatból lehet szemlélni az életet és a várost, olyat, és úgy láthat meg a bátor utazó, mint előtte még senki vagy nagyon kevesen. Rálátni innen a tízemeletesek tetejére, a Fő térre, lezárva a panorámát az Oladi dombokkal, jobbra nézve a Kőszegi heggyel.
Ilyen magasból nem látszik az eldobott csikk, ötven méterrel - ha csak átmenetileg is - közelebb lehet kerülni a mennyországhoz, ilyképp az óriáskeréknek spirituális hatalma van. Nem csoda hát, ha városunk polgárai szájtátva nézik, fényképezik, s nem csak ezért, hanem azért is, mert itt, ilyen még soha nem volt, s ki tudja, az ünnepek letelvén mikor lesz legközelebb, ha egyáltalán. Az óriáskeréknek tehát hatalma van, nem csoda, hogy oly régóta, és oly sok helyen állítanak ilyet, s ma már azzal a kivagyi szándékkal, hogy kié a nagyobb. Tisztára, mint a felhőkarcolók.
Az első modern kori óriáskereket is azzal hiú szándékkal állították fel először Chicagóban, hogy versenyre keljenek az Eiffel toronnyal, még 1893-ban. Ifj. George Washington Gale Ferris tervezte, ilyképp az óriáskerék az ő nevéhez fűződik, mondhatnánk, hogy ennek a miénknek, ennek a szombathelyinek is ő az atyja. Ha tehát a hideg téli napsütésben vagy az esti fényekben a városban gyönyörködnek, gondoljanak rá szeretettel, és húzzák össze a télikabátot, nehogy meghűljenek. A chicagói világkiállításra készült el ez a kerék impozáns méretekben.
Nyolcvan méter magas volt, az óriáskerék kifejezést is ekkor kezdték használni, okkal, hiszen gondoljuk meg, mennyire lenyűgözhette a kor emberét, aki addig a szekerek kerekeihez volt szokva úgy, hogy közben indiánok nyilaztak rá. A Chicago Wheelnek - mert ez volt az első kerék neve - elég zaklatott sorsa volt, elbontották, felépítették többször is pereskedtek miatta, hogy zavarja a kilátást, míg végül St. Louisba került, hogy ott érjen gyászos véget. 1906-ban felrobbantották, de nem terroristák, hanem bontómunkások.
A Chicago Wheel azonban beteljesítette a modern ember átkát, azóta épül számolatlanul mindenütt, ma már leginkább azzal a szándékkal, hogy az enyém nagyobb legyen, mint a tiéd, amíg csak a mérnöki tudomány vagy a fizika törvényszerűségei engedik, mert ez az, amit nem lehet legyőzni. Ezért próbálkoztak vele Chicago előtt is, például egy bizonyos Pietro Della Valle, egy római utazó 1615-ben Konstantinápolyban látott ilyet egy Ramadan fesztiválon, de, hogy mekkora volt és mi hajtotta, arról nem írt.
Európában először Bécsben, a XIX. században állítottak fel óriáskereket, a Wiener Riesenrandot, amely 64,75 méter magas volt, s mivel a párizsi Grande Rou de Parist (100 méter) 1920-ban elbontották, ez lett a világon a legnagyobb - a chicagói ugyanis már a porban hevert - mígnem 1944-ben leégett, hogy újjáépítsék, és őrizze a trónt egészen 1985-ig, a Japán Világkiállításig, ahol felépítették a 85 méter magas Technocosmos nevű óriáskereket, és azóta nincs megállás. Születnek a csúcsok: 1999, Japán, Oidaba (115 méter), 2000, London, London Eye (135 méter), és a jelenlegi király, 2008, Szingapúr, Singapore Eye (165 méter).
Magyarországon a népligeti vurstliban volt óriáskerekünk, amit áttelepítettek a Vidám Parkba, és az idősebbek ismerhetik is gyerekkorukból, többszöri átépítés után 2014-ben bontották le. De lett helyette a Budapesti Óriáskerék, amely, hogy győzzön valamiben, 65 méterével Európa legmagasabb mobil óriáskereke. Vidéken is sok helyen van már óriáskerék, amelyek 50 méteresek szintén, úgy látszik ez a standard. Az óriáskerekek aranykora jött el, és ez látszik városunkon is. Ez a szombathelyi nem a legnagyobb, nem a legszebb, de a miénk. Legalábbis egy darabig. Élvezzük ki tehát, amíg itt van.
És végül néhány nevezetes kerék a galériában (kattintson rá, megnyílik):
