„Orbán zsarolja az Európai Uniót.”
Ez egy újságíró véleménye volt, aki több ügyben is kérdezte Brüsszelben Eric Mamer szóvivőt az Európai Bizottság keddi sajtótájékoztatóján. Mindez néhány órával azelőtt történt, hogy Magyarország
megvétózta az Ukrajnának szánt segélyt
Magyarország megvétózta a közös EU-hitelt Ukrajnának
2022.
December
06.
15:24
.
Furcsa érzés volt ott ülni a teremben a magyar újságírócsoport tagjaként. És ez a furcsa érzés nem csak itt fogta el a Nyugat.hu tudósítóját a belga fővárosban.
A regionális médiában dolgozó magyar újságírók kiutazását az Európai Bizottság budapesti irodája szervezte. A csoportban nagyjából fele-fele arányban voltak kormánnyal baráti és kevésbé baráti viszonyt ápoló szerkesztőségek munkatársai.
A meglehetősen feszített kétnapos program gerincét informatív előadások és háttérbeszélgetések adták.
Mindez önmagában is érdekes lett volna, de különös bukét adott neki, hogy az utóbbi időben a magyar kormány célkeresztjébe a migránsok, Soros György, a melegek stb. után egy ideje Brüsszel is bekerült, azon belül is most a szankciók, melyek a kormány szerint megmagyaráznak minden bajt.
A magyar utcákra kihelyezett bombás óriásplakátok elég egyértelműen elárulják, hogy a kormány hogyan szeretné láttatni a választópolgárokkal „Brüsszelt”, de legalább ennyire érdekes kérdés, hogy „Brüsszel” hogyan lát minket.
Nos, a háttérbeszélgetésekből az rajzolódott ki, hogy sokkal kifinomultabban, mint azt mi gondolnák.
„Az Európai Unió minden ukrán szankciót és fegyverszállítást példásan egységesen megszavazott eddig, beleértve Magyarországot is. Ennek fényében némileg meglepő, amikor a döntések után brüsszeli bürokratáról olvasunk” - magyarázta az egyik bizottsági tisztségviselő, aki azonban láthatóan nem különösebben aggódott emiatt.
Erősen áthallásos volt a dezinformációkról szóló beszélgetés is. Oroszország hadviselésének része egy alternatív valóság felépítése, a propaganda egyre kifinomultabb eszközökkel való terjesztése, és ez meglehetősen sok fejtörést okoz az uniónak.
„Nem minden tagállam küzd ez ellen ugyanakkora vehemenciával” - hallottuk finom megfogalmazásban, és valószínűleg nem én voltam az egyetlen a teremben, akinek eszébe jutottak a kormányközeli sajtótermékek, amelyek mintha az orosz narratíva mögé állnának be.
Már korábban is tapasztaltam, hogy az Európai Unió szemszögéből nézve nehezen érthető önmagában már az is, hogy van egy ország, amely egy közös érdekek és értékek mellett felépült közösség része, de ez az ország állandóan úgy tesz, mintha ez a közösség az ellensége lenne.
Ráadásul – tegyük hozzá – az unió lazán meglenne Magyarország nélkül, míg ez fordítva nem feltétlen igaz.
Mindebből az is következik, hogy Magyarország – illetve mondjuk ki: Orbán Viktor - láthatóan problémát jelent az uniónak, de talán nem is olyan nagyot.
Egy másik háttérbeszélgetésen az jött le, hogy mind a helyreállítási, mind a fejlesztési pénzeket szívesen odaadnák Budapestnek, mert nekik is így lenne az egyszerűbb, de a magyar kormány mindig odébb táncol kicsit, és így nagyon nehéz a megegyezés.
A pénzekre márpedig szükség van, merthogy a bizottság előrejelzése alapján még ezekkel a pénzekkel együtt is nagyon nehéz időszak elé néz Magyarország, gazdasági stagnálással és az unión belüli legmagasabb inflációval.
A magyar gazdasági bajok között egyébként elvétve akad olyan, aminek közvetlen kapcsolata lenne a szankciókkal.
Hogy a tegnapi vétó mérföldkövet jelent-e a Magyarország uniós kapcsolataiban, az egyelőre megjósolhatatlan, mint ahogy az is rejtély, hogy mire megy ki Orbán Viktor Brüsszel-ellenes játéka, merthogy annak szemmel láthatóan jóval több vesztesége van, mint hozadéka.
„Szerinted Magyarország hosszabb távon ki akar lépni az unióból?” - kérdeztem egy uniós ügyekben bennfentesnek számító brüsszeli tudósítót.
„Nem hiszem, mert nem lenne értelme, és azt a német nagytőke sem hagyná. Szerintem Orbán Viktort a hatalom megtartása érdekli, és a hazai választóknak játszik jól kigondolt kommunikációs stratégiák mentén” - jött a válasz. Megnyugtató?
