A Balaton egyik partszakaszán példa értékű összefogás segítette a vízügyet a mederben hagyott akadályok és illegális stégek teljes felszámolásban tavaly, a munka hatékony folytatásához pedig idén további önkormányzatok és civil szerveztek segítségére számít a mederfenntartó - közölte az illetékes Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője az MTI-vel pénteken.
Csonki István elmondta, tavaly a tó alacsony vízállása miatt a korábbiaknál jóval több mederben hagyott akadályra derült fény, és több vált komoly veszélyforrássá a fürdőzőkre és a hajózókra nézve. A bejelentésekre reagáltak, de a teljes mentesítést Gyenesdiás és Vonyarcvashegy partszakaszán tudták elvégezni a helyi önkormányzattal és a Balatoni Vízi Polgárőr Egyesülettel összefogva - tette hozzá.
A tavalyi medermentesítő munkálatokról szóló összegzés szerint
a Balatonban hagyott mesterséges akadályok miatti bejelentések háromnegyede horgász-, napozó-, illetve bejáróstégek maradványairól szól.
Gyakoriak még a szabálytalanul vízben hagyott horgászkarók, amelyek megdőlve és víz alá kerülve különösen veszélyesek, továbbá a kikötésekhez használt kötelek, sodronyok, betontömbök.
Az eltávolított tárgyak a vízügy siófoki kikötőjébe kerülnek.
Az összegző jelentés kitér arra is, hogy tavaly a vízügy Siófoknál karót és vitrolásroncsot, Balatonakarattyánál víziállást, Balatonkenesénél betontömböket, Balatonszárszónál csatornázási aknát és acélhágcsót távolított el. Örvényesnél a helyi sporthorgász egyesülettel összefogva 30 acélcsőtől, szöges acélszerkezettől, zártszelvénytől szabadították meg a parszakaszt.
Gyenesdiáson, ahol a helyi polgárőrség mellett az önkormányzat is besegített, 300 baleset- és életveszélyes karót távolítottak el a mederből. Itt felülvizsgáltak 28 szabálytalan víziállást is, amelyek zömét a tulajdonosok - a kifüggesztett felszólítást követően - eltávolítottak, öt illegális stéget pedig a vízügy számolt fel.
Csonki István hangsúlyozta: ahhoz, hogy a megkezdett nagyszabású munka minél hatékonyabban folytatódhasson idén, a mederfenntartói jogosultságokkal rendelkező vízügynek szüksége van a szárazföldi részen jogosultságokkal rendelkező önkormányzatok, valamint a helyi civil szervezetek segítségére. Annál is inkább, mert az alapvetően más feladatokat ellátó vízügynek erre a speciális feladatra csak szűkös anyagi és eszközforrás áll rendelkezésre - tette hozzá.
