Lassan naponta írunk cikket a MÁV-ról, ami talán nem egészen tükrözi sem a társaság működését, sem a magyar vasúti közlekedést, de így jön ki a lépés. És az is kétségtelen, hogy a gondok nem kitaláltak.
A mai történet nem annyira a technikáról, mint az emberi tényezőről szól.
„Fut-robog a vasúti kocsi, kattognak a kerekek. Benne ülnek vidáman a felnőttek és a gyerekek. Idősödő emberekből álló kis csapatunk örömteli várakozása megédesítette az utazást. Hurrá, Balaton! Te szépséges csoda! Vár minket a nyugalma, fenséges víztükre, hullámai. Örültünk, hogy újra láthatjuk. Ilyen gondolatok kavarogtak fejünkben, készültünk kalandokra és reménykedtünk, hogy ismét jól érezzük magunkat. Egy kis idő múlva derűs jókedvünket egy hűvös fekete árny elszomorította. Megjött a MÁV fura-ura, a kalauz. Ellenőrzés! Személyigazolvány felmutatása, pattogtak ezek a szavak. Sajnos egyik társunknak otthon maradt a személyi igazolványa. A meggyengült memória huncut játékot űzött vele. Elfelejtette magához venni.”
Így kezdődik az a hosszabb olvasói levél, amelyet szerkesztőségünk a közelmúltban kapott, és amelynek írójával később személyesen és telefonon is beszéltünk.
Az utazás még a múlt héten történt, amikor is egy szombathelyi nyugdíjas művészeti csoport a reggeli Kék Hullám vonattal Tihanyba utazott.
Olvasónk szerint teljesen egyértelmű volt, hogy az idős hölgy nyugdíjas, a társai is ezt bizonygatták, ugyanakkor a kalauz hajthatatlan volt, igazolvány hiányában megvetette a jegyet, emellett meg is büntette a hölgyet, és felhívta a figyelmet, hogy a visszaútra is kell jegy, mert ha nem, ismét büntetésre számíthat, legalábbis, ha ő lesz a kalauz.
A néni szó nélkül fizetett és visszafelé is kötelességtudóan megvette a jegyet.
Ő nem csapott be senkit. Nem bliccelt, nem csalt, nem okozott kárt a vasútnak, egyedüli „bűne” az volt, hogy nem volt nála a személyi –
értékelte a szituációt az olvasónk, akinek problémája volt a kalauz stílusával is, mivel szerinte arrogáns, kioktató és rosszindulatú volt, és lehet, hogy a szabályzat szerint járt el, de „elbukott az emberség vizsgán”.
Olvasónk hozzáteszi, hogy utazásai során eddig többségében kedves, jóindulatú jegyvizsgálókkal találkozott, de a történetet azért szerette volna megosztani, mert a néni „ fáradt már eleget életében”, nem pénzbüntetést, hanem tiszteletet és szeretet érdemelne, és reméli, hogy az eset máshol nem ismétlődik meg.
A MÁV megérti, de nem támogatja a rugalmas jegyvizsgálást
„A 65 éven felüli utasok a vasúti szolgáltatásokat díjmentesen vehetik igénybe, ehhez mindösszesen életkoruk hiteles igazolása szükséges. Az életkort személyazonosításra alkalmas okmánnyal kell igazolni, egyéb közvetett módon történő igazolást a jegyvizsgálók nem fogadhatnak el” – közölte megkeresésünkre a MÁV.
A személyi igazolvány a 65 éven felüliek esetében menetjegyként működik, vagyis annak hiányában az utast jegynélküli utasnak kell tekinteni. A menetjegyet a vonaton – ha a felszállás helyén nem volt jegykiadás – csak pótdíj ellenében lehet megváltani.
„Természetesen megértjük a rugalmas jegyvizsgálói eljárás iránti igényt, azonban azt támogatni nem tudjuk”
- írja a konkrét esettel kapcsolatban a társaság, álláspontjukat pedig azzal indokolják hogy az utasok részéről másik jogos igényként a következetes és egységes eljárásrend jelentkezik, vagyis ne álljon elő olyan helyzet, hogy a jegyvizsgáló bizonyos esetekben eltekint a pótdíjazás alól, míg más esetben ugyanazért bírságot szab ki.
„Az egységes eljárásrend érdekében kollégáink mérlegelési jogkörrel nem rendelkeznek, a jegynélküli utazás esetén életkortól függetlenül új menetjegyet kell kiállítaniuk”
– közölte a cég.Ami a kalauz stílusát illeti
„A jegyvizsgálatkor és az esetleges pótdíjazás során határozottságot, de emellett kellő udvariasságot várunk el munkatársainktól” – írja a jegyvizsgáló stílusával kapcsolatos kérdésünkre a MÁV, hozzátéve, hogy a feszültségmentes légkör fenntartásához nagyban hozzájárul, ha az érintett jegynélküli utas - és adott esetben utastársai - együttműködnek a jegyvizsgálóval, az eljárás jogszerűségét nem vonják kétségbe.
A MÁV elismeri, hogy az együttműködés hiányában nézeteltérés alakulhat ki, de munkatársaikat a konfliktusok kezelésére oktatják, valamint fejlesztik a problémamegoldó képességeiket is.
Ami az idős hölgy megbüntetést illeti, a cég ezt írja:
„Ezúton is sajnáljuk, ha a konkrét esetben munkatársunk nem a kellő udvariassággal járt el.”
Mit tegyen, aki hasonló helyzetbe kerül?
A fizetett díjak kapcsán lehetőség van az utólagos bemutatás eszközével élni, vagyis az érintett utas a MÁV ügyfélszolgálatánál kérheti a vonaton megfizetett összeg visszatérítését – tudtuk meg.
Ugyanakkor erre csak az utólagos bemutatás 2600 forintos kezelési költségének levonását követően kerülhet sor az „utasleadási lap kiállításától számított 15 napon belül”.
