Nem is kell túl messziről indulni, napi téma az országos sajtóban, milyen vérlázító (ámbár törvényes) módon zajlanak tavaly október közepe óta az állami földek árverései. A napokban az agrárszakember, Ángyán József egy újabb jelentésben mutatta ki részleteiben, Fejér megye például hogyan lett a többségében a felcsútiaké, a helyi kisgazdálkodók helyett a földek java részét politika közeli spekulánsok nyerték el. Míg a visszaélésekről napi szinten hallunk, arról kevésbé vannak információink, hogyan volt mindez lehetséges, mi a jogi háttere?!
Hiszen, ahogy korábban mi is cikkeztünk róla, a kormány a hivatalos propaganda szerint még 2013-ban a magyar föld védelmében drákói szigort vezetett be, látszólag nekiment a külföldieknek, üldözi zsebszerződéseket, börtönnel fenyeget, aközben azonban olyan joghézagot (nem kiskaput, széles kocsibejárót) teremtett, ami biztosítja a nem "földművesnek" minősülők, vagy akár a külföldiek hazai termőföldhöz jutását is. (Erről itt olvashatnak...)
Ami azóta történt: Egy úgynevezett jogállamban, a Fidesz vezette magyar kormány és hűbéresei tendenciózusan mennek szembe saját propagandájukkal, használják ki az önmaguk által teremtett joghézagokat. Megalkották saját törvényeiket, hogy aztán az állami tulajdonban álló földeket, nem csak Fejér megyében, hanem országosan is, strómanjaikon keresztül felvásárolják - állítja dr. Szendrő Németh Tamás szombathelyi ügyvéd, aki saját blogjában, aztán egy nyugat.hu-s írásban segédkezve is próbálta felhívni ezekre a jogi anomáliákra a figyelmet.
A szombathelyi ügyvéd segítségével összeszedtük, most mit vetít a kormányzati kommunikáció, mi szerepel a 2013-as földtörvényben, és ehhez képest miként megy szembe az eredeti, általa “nép-pártinak” nevezett, földügyi koncepcióval a földárverések rendszere.
Első kérdés: miért is kell egyáltalán az állami földeket dobra verni?
Induljunk ki abból, előzményként, hogy csak 2014-ben több milliárd forintért vásárolt földet az állam. A hivatalos kommunikáció akkoriban még az volt, hogy az így megszerzett földeket a „Földet a gazdáknak” program keretein belül a helyi gazdáknak adják haszonbérbe. Az eredeti, 2010-es néppárti földügyi alapkoncepció még az volt, hogy: „földet nem eladunk, hanem veszünk”. Ahogy Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter akkoriban fogalmazott: így megfelelő védelmet nyújtanak a spekulánsok és a külföldiek ellen.
Fidesz maradt, Fazekas maradt. Mi változott?
Tény viszont, hogy időközben egyre értékesebb, és központibb kérdés lett a magyar a föld. Röviden azért, mert egyre többen vették észre, hogy a földből extraprofit nyerhető. Két éve elképesztő mértékben kezdtek emelkedni a termőföldek hektáronkénti árai, nem volt ritka a 15-16 százalékos értéknövekedés sem.
Ángyán József még egy korábbi jelentésében azt is összeszedte, miért lett jó befektetés a magyar föld:
A mostani, 2015. októberétől beindított állami földárverések háttérben Ángyán József, volt földművelési államtitkár szerint az áll, hogy a kormányhoz közeli tőkeerős gazdasági érdekcsoportok meglátták az extraprofit lehetőségét, és még a földpiac liberalizációja előtt szeretnék megkaparintani a legzsírosabb földeket.
2015. októberében el is kezdődtek az állami földek értékesítésére kiírt árverések
Az agárkamara, személy szerint annak elnöke Győrffy Balázs volt az egyik kezdeményezője az állami földek eladásának. (Később a kamarai elnök 15 hektárt vett meg Veszprém megyében 22 millióért.) Hivatalos kommunikáció szerint azért, hogy így végre földhöz juttatják majd a helyben tevékenykedő magyar gazdákat.
Ehhez képest már az elején látszott, az árverezett földeket, a magas ár miatt csak keveseknek érte meg megvenni. A győztesnek azonban nem kellett azonnal kifizetnie a teljes összeget, csak annak húsz százalékát, a többire pedig kedvezményes hitelt ígért a Magyar Fejlesztési Bank. A licitre jogosult „helyben lakó földművesek" dolgát nem könnyítette meg, hogy a földek többségét haszonbérleti jog terheli, tehát ha megvették volna, sem ők művelnék egy ideig. Akkor meg miért vennék meg?!
Földet a gazdáknak!
A Magyarország Kormánya folytatja a magyar gazdák érdekeiért vívott küzdelmet.
Nem, ez a mondat nem a Rákosi-érában íródott, ez az új földörvény egyik legfontosabb ideológia mézesmadzagja. Nem véletlen, hogy ez az üzenet olvasható az állami földeket privatizáló Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapján is. Innen tudjuk, az állami földeladásokkal a kormány a magyar gazdák gyarapodásához kíván hozzájárulni, hogyhaa helyi földművesek tulajdonába kerülnek ezek a földek, többé sem a nagybirtok, sem az idegen tőkeerős agrárcégek nem szerezhetik meg a magyar gazdák jogos jussát.
Összefoglalva, a hivatalos kormánypropaganda szerint a földárverések célja:
Helyette a helyi földműves tulajdonába kerüljön.
Földet a haveroknak, és a fidesz-közeli nagybirtokosok strómanjainak
Elég, ha belelapozunk a legfrissebb Ángyán-jelentésbe, a volt fideszes államtitkár most a 2015. negyedik negyedévében tartott első földárverési hullám tényadatait elemezte Fejér megyében.
Csak Fehér megyében 2015-ben a sikeresen elárverezett földterületeket összesen 392 darab birtoktestet 205 nyertes árverező szerezte meg. Ángyán jelentése szerint a valóban helyben élő, gazdálkodó családok használható méretű birtoktestek megvásárlásának a közelébe sem jutottak, mert a licitáló külső tőkeerő a föld közelébe sem engedte őket.
A földárverések nyerteseinek a lakcímét vizsgálva azt állapította meg Ángyán, hogy Fejér megyében a helybeli gazdálkodó családok az elárverezett területeknek csupán mintegy egyötödét tudták a saját településük földjeiből megszerezni.
A legnagyobb vesztes települések listáján - gyűjtötte ki az atlatszo.hu az Ángyán-jelentésből - ahol egyetlenegy helybéli sem nyert. Hantos példáját hozzá, ahol a kishantosi biogazdaság földjei voltak. Alcsútdobozon és Etyeken, ahol Mészáros Lőrinc családja vásárolt be az állami földekből, szintén nem tudott helyi gazdálkodó labdába rúgni az árveréseken.
Azé legyen a föld, aki megműveli?!
Az új földtörvény célja a helyi gazdálkodók erősítése, a cél, hogy a
falvak népességmegtartó képessége megújuljon, a lakosság városba áramlása mérséklődjön, és ezáltal a helyi népesség korösszetétele javuljon.
. Ez a mondat is a 2013-as földtörvényből való. Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter az NFA honlapján sem érvelhet szebben a földárverés mellett:Így a kormány döntése révén a magyar gazdák akár 350 ezer hektár állami területet vehetnek meg nyilvános árveréseken, tiszta, átlátható viszonyok között. A magyar termőföld sorsát a magyar gazdák gondjaira bízzuk.
Ehhez képest mit olvashatunk az árverésekről beszámoló újságcikkekben, és a legújabb Ángyán jelentésben is?!
Fehér megyében legnagyobb nyertesek településeinek listáját, nem meglepő módon, Felcsút vezeti (1600 hektárral). A megyében eddig elárverezett területeknek 9,5%-a ennek a településnek a lakóhoz került. A budapestiek és a székesfehérváriak is nagy területhez jutottak hozzá a földárveréseken. Jött nyertes licitáló a Rózsadomb és a Sas-hegy tetejéről, és káposztásmegyeri, valamint tatabányai panellakásokból is, írja az atlatszo.hu is.
Ángyán kimutatása szerint a Fejér megyében első lépcsőben elárverezett 17.072 hektár állami földterületből 28,7%-át a birtoktesttől 25 km vagy annál nagyobb távolságban lakók nyerték el.
A cél: a közepes méretű gazdaságok erősítése
A 2013-as földtörvény kimondja, hogy a cél az, hogy
a közepes méretű agrárüzemek elterjedjenek, valamint a kis gazdaságok stabil működése és további fejlődésük biztosított legyen.
A földtulajdon, illetve a birtokban tartható összes föld megengedett mértéke
16. § (1)5 A földműves, valamint a 10. § (3) és (3a) bekezdésben meghatározott módon szerző személy a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és a haszonélvezetében lévő föld területnagyságának a beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg (földszerzési maximum).
Ehhez képest Ángyán klasztereket készített a nyertesekből, ahol összesítette az egy érdekkörbe tartozó földárverés nyertesek által megvásárolt földeket.
Mészáros Lőrinc rokonsága, írja az atlatszo.hu - 2015-ben 1425 hektár földet nyert el több, mint 1,9 milliárd forint értékben. A felcsúti polgármesterrel is üzletelő Csákvári Mg. Zrt vezérkara és annak rokonsága 1227 hektárt nyert el 1,5 milliárd forintért.
Ha ezeket az adatokat szembesítjük a kormány kommunikációjában szereplő” átlagosan 20 hektárt szereznek a gazdák” jelszóval, akkor azt látjuk, hogy az elit a hét és félszeresét nyeri el a kormányzati kommunikációban szereplő példának. Az összes elkelt terület hatvan százaléka 100 milliós kikiáltási árnál nagyobb birtoktestekben talált gazdára. Ezekre a helyi kisgazdálkodóknak esélye sem volt rálicitálni.
A törvény szerint egy magánszemélynek maximum 300 hektárja lehet, kivétel ha Mészáros Lőrincnek hívják
Annyi biztos, hogy a jegyzőkönyvek alapján a Mészáros család ilyen arányokban jutott állami földekhez:
Ez összesen 1391 hektárnyi föld 1941 millióért.
A tárca miután az RTL klub firtatta, miként juthatott Mészáros Lőrinc 400 hektár földhöz, mikor a törvényi limit 300 hektár, az illetékes tárca így válaszolt:
...egy nyertes licit még nem garancia arra, hogy a licitáló ténylegesen meg is szerezte a földet. Ugyanis a földforgalmi törvényben előírt kötelező 60 napos szerződés-kifüggesztési időszak alatt, bármely elővásárlásra jogosult élhet ezen jogával, és akár meg is előzheti az árverési vevőt, így szerezve tulajdonjogot. Éppen ezért logikus megoldás, és a törvény nem tiltja, ha több földre licitál a vevő, mint amit ténylegesen megszerezhet, hiszen ha az elővásárlásra jogosultak bejelentkeznek, mindenképpen ők viszik a földet."
Az vehet földet, aki földműves?
A gázszerelőből lett milliárdos Mészáros és családja vajon földművesnek számít?
Ennek a kérdésnek a megválaszolásához lapozzuk fel a hatályos földörvényt:
5. § 7. földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve
Ehhez képest pár hónap alatt bárkiből lehet aranykalászos gazda, papír kérdése. Hivatalosan fél év alatt bárki aranykalászos gazdává képezheti magát az, akinek ma semmilyen agrárvégzettsége nincs. Az aranykalászos gazdák pedig földműveseknek minősülnek, földművesek pedig ezután is vehetnek termőföldeket.
Az „átlagos” tanfolyam- és vizsgadíj pedig 250 ezer forint. Ráadásul az aranykalászos gazdák utólag akár az egész tanfolyamköltséget visszakaphatják uniós támogatásokból, ha olyan cégnél tanulnak, amelynek megvan a megfelelő szerződése az uniós kifizető ügynökségként működő Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal (MVH).
Távoktatást ugyan nem engednek meg a jogszabályok, de cikkeztek arról is sok helyütt, milyen gyorstalpalókon lett aranykalászos gazda Mészáros és Lázár János is.
A földeladásokkal a külföldiektől igyekeznek ily módon megvédeni a magyar földet
Szó sincs arról, hogy nem szerezhet külföldi magyar földet. A törvény is kimondja: „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.”
Mi zajlott itt az elmúlt hónapokban? Egy fiatal példája talán erre is rávilágít
A mezőgazdasági iskolát végzett ambiciózus fiú, mivel földje nem volt, viszont ennek ellenére mezőgazdasággal kívánt foglalkozni, belevágott úgy, hogy jelentkezett a hivatalos állami fiatal gazda programba. Így jutott nagyon kedvezményes bérleti díjért 10 hektár földhöz. Pályakezdőként 20 évre kapott kedvezményes bérleti díjat.
A bérbe kapott földjét is állami árverésre jelölték ki. Nem sok választása volt, vagy sikerül megvennie a földet, amit használ, vagy másé lesz a föld, és az addig belefektetett munka. Mert hiába van érvényes bérleti szerződése 20 évre, ha más veszi meg a földet, nincs arra semmilyen garancia, hogy az időközben módosított jogszabály szerint az új tulajdonos nem emeli fel a bérleti díjat a piaci értékre. Hitelt vett fel inkább, húsz évre eladósítva magát, abból fizette ki az eddig kedvezményesen használt föld árát.
És a lényeg: Az állami földárveréseken nem szólhat bele az Agrárkamara a vevők földszerzésébe
Szendrő Tamás ügyvéd a földárverezésekkel kapcsolatban még arra a tisztességtelen eljárásra is felhívta a figyelmet, miszerint a nem állami földek megvásárlása esetén az Agrárkamara megtagadhatja a szerződéskötéshez való hozzájárulást.
Többek között abból a két okból:
Ezzel szemben az állami földárveréseken, a tőkeerős fideszes strómanok felverték a földárakat. Amikre a későbbi kifüggesztés során a kis gazdálkodók nem tudtak rálicitálni, így nem tudtak élni elővásárlási jogukkal, mert nem volt annyi pénzük, mint fideszes versenytársaiknak.
Szendrő azt is hangsúlyozta, hogy alaptörvénybe ütközően diszkriminatív a felhalmozási célú hivatkozás, mivel a jogszabály szerint mindenki legfeljebb 300 hektár földet vásárolhat, így csak politikailag értelmezhető, hogy amíg Mészáros Lőrinc és családja esetében nem felhalmozási célú a 300 hektár, addig Jóska-Pista esetében már 200 hektár is annak minősülhet, ha nem tartozik a klientúrához.
Ehhez képest akkor tegyük hozzá, kik kerültek és hogyan, mekkora méretű földbirtokokhoz, kifüggesztések, és procedúrák nélkül.
