A trafiktörvény az államosított korrupció iskolapéldája címmel
. Ebben többek között Czeglédy Csaba városi képviselő azt mondta, hogy a pályázatok elbírálása teljesen kézivezérelt dolog volt, és véleménye szerint a végső döntéseket helyben Hende Csaba hozta meg.
A trafiktörvény „az államosított korrupció iskolapéldája” 2013. April 29. 11:56 . Minden esetben pontosan jelölve, hogy az ott elhangzott dolgok nem a lap, hanem a sajtótájékoztatót tartók véleménye volt.
Czeglédy Csaba és társa-ként
. Már a harmadik tárgyalásnál tartunk.Írhat-e egy lap egy hivatalos sajtótájékoztatóról?
Már az elején sem értettük, mit keres a Nyugat.hu ebben az ügyben. Egy hírportál tudósított egy hivatalos politikai sajtótájékoztatóról, amely egy másik politikussal, illetve politikai párt tevékenységével kapcsolatos – ráadásul szó sem esett a magánélet szférájába tartozó dolgokról.
A politikai sajtótájékoztatók jelentős részét már csak azért tartják, hogy a politikusok bírálják egymás munkáját, vagy különböző visszaéléseket tételeznek fel a másikról. A mi dolgunk ebben az esetben nem az, hogy csak egy teljes körű oknyomozás után írjuk meg az ott elhangzottakat, hanem leírjuk a sajtótájékoztatót tartók véleményét. Egyértelművé téve, hogy ez nem tény, csak az ő véleményük. (Aztán majd utána lehet menni a dolgoknak, ha azok arra érdemesek).
Gondolják meg, milyen világ lenne az, ha az egyik politikus a másik munkáját semmilyen módon nem bírálhatná – illetve, ha meg is tenné azt, nem szabadna leírni. És a kört lehet bővíteni...
Azt sem értettük, ha más lap is tudósított a sajtótájékoztatóról, miért pont nekünk jutott az a megtiszteltetés, hogy Hende Csaba beperelt minket. Maga a miniszter úr ezt azzal magyarázta, hogy a Nyugatot egy
szenny- és hecclapnak tartja
. De mindazt, amit erről mondott, elolvashatják a még 2014. július 8-án tartott tárgyalás jegyzőkönyvében.
Mit lehet megtudni a bíróságon a trafikpályázatok elbírásáról?
Röviden azt is mondhatnánk: semmit. De bővebben: valamit mégis. A per tárgya elsősorban az volt, hogy Hende Csaba jogtalannak tartotta a szocialisták feltételezését, hogy végső soron ő döntött arról, hogy kik kapjanak trafikokat Szombathelyen.
A kérdés eldöntésre Czeglédy Csaba tanúként beidéztette dr. Mihalovics Péter Árpádot, aki a még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kabinetfőnökeként részt vett a koncessziós pályázatok elbírálásban. Czeglédy azt kívánta a tanúval bizonyítani, hogy nem volt se idő, se alkalom a pályáztok objektív elbírálásra.
Így találkozhattunk élőben a trafikpályázatok egyik elbírálójával, s hallgathattuk meg a vallomását. Aki kíváncsi arra, hogy néz ki egy ilyen bíráló, közölhetjük, hogy Mihalovics úr szerény és szimpatikus fiatalember benyomást keltette, aki a húszas évei végére jelentős pozíciókat tölthetett be.
A bíróság előtt elmondta, hogy erre a feladatra az akkor miniszteri pozícióban lévő Navracsics Tibor jelölte ki. Ezt követően a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba hívták a 10-12 tagú bíráló bizottságot, hogy megbeszéljék az eljárás rendjét. Hendét egyébként személyesen is ismerte, mivel 2010 és 2014 között frakciótársak voltak a parlamentben.
Amikor kiderült, hogy nagyon sok pályázat érkezett be, a bizottságon belül albizottságokat hoztak létre és területi alapon osztották fel a munkát. Ők Kohut Balázzsal négy-öt megyét kaptak. Ezután rögtön át is adott a bíróságnak egy titoktartási szerződést, amely szerint a pályázatok elbírálásáról nem beszélhet. Annál a kérdésnél viszont, hogy az elbírálás során kapott-e az érdemi döntésre vonatkozó utasítást, vagy kérést bárkitől, úgy vélte, titoktartási kötelezettsége nem terjed ki és közölte: senkitől nem kapott ilyen utasítást.
Azt is megtudhattunk még, hogy a beérkezett trafikpályázatokat a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium egy zárt szobájában tartották, ahová a bírálóknak belépőkártyája volt. Egy pályázat megközelítőleg 25-30 oldalas volt, s nagyságrendileg ennek a százszorosát kellett értékelniük. Ez az időszak úgy három hétig tartott.
Azt is megerősítette Mihalovics Péter, hogy valamennyi értékelő lapot 2013. április 18-án írtak alá.
Mivel a hivatalos információk szerint a munkát a bizottsági tagok munkaidejük után végezték, természetesen felmerült kérdésként az is, ezt a hatalmas mennyiségű munkát hogyan lehetett így elvégezni. Mihalovics elmondta, hogy ő kötetlen munkaidőben dolgozott, tehát akkor tudott a pályázatokkal foglalkozni, amikor csak szabadideje engedte. Ez egyébként számára és a többi bíráló számára is megterhelő feladat volt.
Azokra a kérdésekre viszont már a titoktartási kötelezettsége miatt nem kívánt válaszolni, hogy a bíráló munkát egyedül, vagy Kohut Balázzsal végezte. Ahogy arra sem, hogy a pályázók nevei számára ismertek voltak, vagy név nélkül bíráltál el a pályázatokat.
A pedig bővebben kíváncsi az elhangzottakra, az elolvashatja a 2015.január 30-án tartott tárgyalásról készült jegyzőkönyvet.
