A vagyon óriási újraelosztása történik ma Magyarországon, aminek egyik célja hatalomtechnikai: minden áron be akarják biztosítani, hogy a Fidesz maradjon hatalmon. A másik célja, hogy lecseréljék a korábbi gazdasági elitet, és a hatalomhoz hű elitet alakítsanak ki.
A fenti megállapítás egy hétfő esti, szombathelyi pódiumbeszélgetésen hangzott el, aminek a Megmentheti az EU a jogállamot? címet adták.
A hétfői program egy sorozat része volt, több civil szervezet szervezésében járják szakemberek az országot, hogy az érdeklődőknek tájékoztatást adjanak, és válaszoljanak a felmerülő kérdésekre.
Szombathelyen Hacsi Gábor (Amnesty International Magyarország), Major Magda (Magyar Helsinki Bizottság), Martin József Péter (Transparency International) és Urbán Ágnes (Mérték Médiaelemző Műhely) vett részt a beszélgetésen, amit Roznár Gyöngyi, lapunk, a Nyugat.hu főszerkesztője vezetett.
A bíróságok is elveszítik a megmaradt függetlenségüket
Hacsi Gábor a fogalmak meghatározásával kezdte. Mint mondta, a jogállamiság azt jelenti, hogy a jog uralkodik és nem egy vagy több személy, akik a hatalom csúcsán állnak. Ennek vannak tartalmi követelményei, ilyen az emberi jogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása, és éppen ezek szenvedtek sérelmet az utóbbi 12 évben.
Hacsi a bírói függetlenségről beszélt elsősorban, az Amnesty főleg ezzel foglalkozik. Mint mondta, a bíróságok a legutóbbi időkig függetlenek maradtak, legalábbis az alsó szinteken. Ahogyan mentünk felfelé a hierarchiában, annál inkább látszott a politikai befolyás.
Ma már az alsóbb szinteken is egyre nagyobb a politikai nyomás, és
félő, hogy a maradék bírói függetlenséget is felszámolják.
Ráadásul az EU jogállamisági eljárásában most nem szerepel a bíróságok függetlensége – mondta.A látszat rendben van
A beszélgetés fő kérdése az volt, hogy mit tehet az Európai Unió? Roznár Gyöngyi felidézte, hogy 24 milliárd euróról van szó, ennyi pénzt blokkolt az EU a magyarországi jogállami problémák miatt.
Martin József Péter szerint a kormány által, az Unió kérésére benyújtott törvényjavaslatok és rendeletek nem igazán kezelik a problémát.
Látszatra ugyanis minden olyan ellenőrző szervezet megvan, ami működik az Unió többi tagállamában is.
Viszont ezek politikai nyomás alatt állnak, politikai kinevezettek vezetik őket.
Patyomkin-demokráciát építettek ki
– mondta. Ami külsőre olyan, mintha igazi lenne, de nem az, és nem látja el a feladatait sem. Martin hangsúlyozta,
a magyarországi korrupcióhoz hasonló nincs egyetlen uniós országban sem.
Kisebb, csúszópénzes korrupció minden országban van, az is elég nagy baj, de nálunk rendszerszinten működik.
Martin beszélt a cikk elején említett vagyon-újraosztásról, és kijelentette, szerinte valami azért történik az Unióban. Az utóbbi egy-két évben ugyanis megváltozott a szemlélet, és az uniós szervek ma már látják a problémákat, és a jelek szerint eltökéltek abban, hogy fellépnek a rendszerszintű korrupció ellen.
A saját maguk által hozott törvényeket sem tartják be
Major Magda felidézte, hogy a 2010-es kormányváltás után azonnal jöttek a jogállamiságot korlátozó intézkedések. Az alkotmányt felváltotta az Alaptörvény, korlátozták az Alkotmánybíróság jogköreit, az ellenőrzésre hivatott szervezeteket kormányközeli emberekkel töltötték fel.
Mint mondta, a jogállamiság problémáit világosan jelzi, hogy a kormány a saját törvényeit sem tartja be. Van olyan törvény, ami előírja, hogy a törvények megalkotása előtt társadalmi egyeztetést kell lefolytatni, ezek az egyeztetések ma már elmaradnak.
Egy-két nap, olykor néhány óra alatt fogadnak el törvényeket, az egyeztetések és az érintettek véleményalkotásának esélye nélkül.
Urbán Ágnes arra hívta fel a figyelmet, hogy a szabad sajtó része a jogállamiságnak. Viszont az EU soha nem fog szerkesztőségek munkájába beavatkozni, az uniós hatóságok az uniós pénzek elköltését ellenőrzik.
A KESMA megalakítása felért egy vallomással
A magyar sajtó helyzete nem is igazán érthető a számukra. A régebbi demokráciákban elképzelhetetlen a politika ilyen mértékű befolyása. Roznár Gyöngyi felidézte, külföldi újságírók azt sem értik, hogyan lehet az, hogy egy politikus vagy egy állami szervezet nem válaszol az újságírók kérdéseire.
Urbán Ágnes azt mondta, a KESMA (Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány) megalakítása tulajdonképpen árulkodó volt. Korábban, ha a külföldiek ránéztek a magyar média helyzetére, azt látták, hogy színes a paletta, sok tulajdonos van, azaz semmi probléma. De miután a KESMA magába olvasztotta a magyar sajtó nagyobb részét, köztük a megyei lapokkal,
egyértelmű lett, hogy a kormány irányítása alatt áll a média nagy része.
A médiakutató hozzátette, alakulóban van egy európai médiatörvény, aminek a készülő tervezetéből kiderül, hogy elsősorban a magyarországi helyzetre reagálnak vele. Ez új szintet jelent majd, igaz, még mintegy másfél évet kell várni az elfogadására – mondta Urbán Ágnes.
A program második részében kérdésekre válaszoltak a vendégek, sok minden felmerült, de érdekes módon egy idő után arról szólt a beszélgetés, hogy ha egyszer vége lesz az Orbán-korszaknak, hogyan lehet helyrehozni a károkat.
Volt, aki azt mondta, a Fidesz tönkretette a médiapiacot, és ha vége lesz a NER-nek, nem lehet semmit sem kezdeni majd a leamortizált lapokkal, így a megyei lapokkal sem.
Támogassák a független médiát!
Martin József Péter szerint viszont Magyarországon nem is volt médiapiac. A politika korábban is nyomást gyakorolt a sajtóra, és nálunk nem alakultak ki azok a nagy médiacégek, amelyekre nincs hatása a politikai befolyásnak.
Mint mondta, az állami és hirdetési pénzeket elviszi a kormánymédia, a független lapoknak marad a közösségi finanszírozás. Azt is megjegyezte, hogy
az országban egyedülálló egy olyan vidéki online újság, mint Szombathelyen a Nyugat.hu, ahol szerkesztőség működik, és magas színvonalú munka folyik.
Azt kérte, hogy a kormánnyal egyet nem értők támogassák a közösségi finanszírozásból élő lapokat, köztük a Nyugat.hu-t. A jelenlegi kormány ugyanis a saját médiáján keresztül közvetített propaganda segítségével őrzi meg hatalmát.
