Ötvennégy fejen át préseli a magyar gép a jellemzően Magyarországon megtermelt repcemagot, hogy aztán az egyik vezetéken sokoldalú olaj folyjon ki belőle, a másikon pedig állati takarmányozásra kiválóan alkalmas úgynevezett
pellet
távozzon. Hét főállású magyar munkás figyel rájuk, három magyar tulajdonos pedig a munkásokra. A tevékenységből befolyó haszon után a magyar államnak adóznak.Itthon megtermelt - itthon felhasznált?
Ezennel ünnepélyesen be is fejezem a
magyar
-kodást, de ennyi kellett, hiszen méltán büszke egy vállalkozás arra, ha hazai munkaerővel termel, közvetve hazai (sőt gyakorlatilag Vas megyei) termelőktől vásárolva az alapanyagot és hazai technikával, önállóan kidolgozott módszerrel. (A szűrőn és a motorokon kívül minden porcikáját itthon gyártották a szerkezetnek.) Már csak az a lépés hiányzik a teljes örömhöz, hogy kimondhassák: teljes mértékben itthon is használják fel a korszerű és környezetbarát közlekedéshez készített dízel-alapanyagot.
Ez, sajnos, még odébb van, hiszen bár közvetve a szelestei bioolaj művek már beszállítója a legnagyobb magyar olajtársaságnak, legalább annyi nyers, finomítatlan bioolajat adnak el a szomszédos Ausztriába. Ahogy fejlődik majd a környezettudatosság, előbb-utóbb rendeződik a helyzet – mondja Kovács Miklós, a szelestei üzemet teljes sajtócsendben életre hívó Magyar Bioolaj Művek Kft. Ügyvezetője.
Autóba tölteni, tojást sütni rajta...
- Nem akartunk abba a hibába esni, hogy nagy csinnadrattával beharangozzuk a vállalkozást, aztán valamiért nem jön össze – indokolja az ügyvezető a két éve már próbaüzemben működő üzem eddigi inkognitóját. – Inkább csendben felépítettük erre a párezer négyzetméteres területre ezt a két szinten is alig 180 négyzetméternyi hasznos területű létesítményt. A méret azonban megtévesztő, hiszen jelenleg tízezer tonnányi repcemagot dolgozunk fel évente, ami megközelítően egyharmada a megye teljes repcetermésének.
A feldolgozott növényi magokból egyharmad-kétharmad arányban lesz bioolaj illetve állati takarmányozásra alkalmas melléktermék. Az olaj maga rendkívül sokoldalú, hiszen hajtja a dízelmotorokat (állítólag finomítás nélkül is!), de ugyanúgy lehet például tojást sütni rajta. A pellet elsősorban szárnyasokat tenyésztő farmokon hasznosul. A benne maradt repceolajtól állítólag még a tojás sárgája is – sárgább.
Miért a repce?
Az arány nem jó, de a technológia finomításával javítható valamelyest – ezen dolgozik nap, mint nap Szabó György agrármérnök-üzemvezető. Ha valaki, hát ő ismeri a repcét!
Előző életében
, mondja, repcenemesítéssel foglalkozott, és azon dolgozott, hogy a technológiának megfelelő legjobb anyagokat megtalálja. De miért éppen repcére alapoztak, amikor bioolajat másból, például állati zsiradékból, vagy napraforgómagból is elő lehet állítani?
Kétszázötvenmilliós beruházás - magánpénzből
Arra még ennél is sokkal egyszerűbb a válasz, hogy miért éppen a biodízelre szakosodtak, miért nem benzines autókba való bioetanolt vagy biogázt gyártanak, holott Vas megyében a legtöbb (ezidáig hamvába holtnak tetsző) kezdeményezés ezt célozta meg? Hát mert így
alig
kétszázötvenmillió forintból fel lehetett húzni az üzemet az etanolgyárak költségvetése viszont milliárdos nagyságrendű. Nem kis dolog ez, pláne, ha azt is figyelembe vesszük, hogy teljes egészében magántőkére kellett hagyatkozniuk, hiszen a megvalósításhoz egy forint állami támogatást sem kaptak.
- Volt ugyan néhány pályázat akkoriban, hiszen a nemzetközi törekvésekhez igazodva Magyarországon is gyakran napirendre került a bioüzemanyagtermelés kérdése, de sehogy sem tudtunk megfelelni az elvárásaiknak – magyarázza Kovács Miklós. – Mindenekelőtt azért nem, mert nem akartunk olyan gyár lenni, ami saját földjein állítja elő az alapanyagot, és készterméket ad el. Mi itt csak a sajtolást és a tisztítást végezzük. A tiszta olajat szállítják el tőlünk, máshol észterezik, máshol finomítják különböző kémiai vegyületek hozzáadásával. Ennek köszönhetően üzemünk teljesen környezetbarát. Károsanyag-kibocsátása nagyjából megegyezik egy családi házzal.
Jó-e a bioüzemanyag?
Sokan legyintenek a bioüzemanyagokra, mondván előállításuk és szállításuk nem gazdaságos, bár a kutatások és kísérletek eredményei szerint éppen 22 százalékkal kevesebb széndioxidot enged a légkörbe a biodízellel futó jármű. Mások tiltakoznak: lassan már mindenütt átveszik az élelmezésre termelt növények helyét ezek a hajtóanyagipar számára termesztett, úgynevezett
technikai növények
. Szabó György szerint ez nem más, mint a tőzsde spekulánsainakravaszkodása
.Azt persze senki sem gondolja, hogy lesz olyan időszak, amikor tisztán bioüzemanyaggal megy majd minden autó, és hogy ez az eljárás felment bennünket a kőolajtól való nemzetközi függés alól. Ám az energia ellátás biztonsága javítható a hazai energiaforrás bekapcsolásával, jó kiegészítésnek, vésztartaléknak a tökéletes technológia jótékony környezeti hatásai mellett - mondják a szelestei gyár üzemeltetői.
Sem pezsgő, sem nemzetiszín szalag...
Az első működő vasi bioolaj-gyárnak valószínűleg nem lesz ünnepélyes szalagátvágása, de működtetői jelentik: a komoly hibákat kiküszöbölték, mostantól hivatalosan folyik a termelés. Az első három-négy évet kell kibírni, aztán már megy minden magától, mondják - és hiszik, hogy ki is bírják. Olyannyira, hogy máris fejlesztésekben gondolkodnak.
Nem titok: néhány éven belül a feldolgozó kapacitás megháromszorozását tervezik, ami a Vas megyei repce termés teljes feldolgozását jelentené, s azt, hogy hosszú távon tervezhetővé válna az együttműködés a vasi repcetermelőkkel. Mert ez a valódi cél – hangsúlyozzák a szakemberek. Ehhez viszont már valóban állami támogatást remélnek.
