Az Európai Bizottság (EB) 7,5 milliárd euró, nagyjából 3000 milliárd forintnyi felzárkóztatási támogatás megvonását javasolja Magyarországtól, ha az Orbán-kormány november 19-éig nem teljesíti a Brüsszelnek tett ígéreteit a korrupció letörésére az úgynevezett jogállamisági eljárás keretében. Ez három kohéziós támogatási program - a környezetvédelmi, a közlekedési és a településfejlesztési - 65 százaléka. A brüsszeli testület emellett kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban.
Benyújtotta javaslatát az Európai Bizottság: komoly pénzmegvonást javasol Magyarországgal szemben a pénzügyminiszteri tanácsnak. A tagállamok tárcavezetőiből álló testületnek mostantól egy-három hónapja van rá, hogy eldöntse: megfogadja-e a bizottsági javaslatot és elvonja Magyarországtól a pénzeket, vagy lezárja az eljárást - írja a hvg.hu.
Johannes Hahn, a költségvetésért felelős biztos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a biztosok kollégiuma egyhangú döntést hozott a magyar jogállamisági mechanizmusról. Céljuk az volt, hogy az Európai Unió pénzügyi érdekét védjék.
Hahn a magyar problémák közé sorolta a rendszerszintű hiányosságokat a közbeszerzések területén, a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az ügyészségi munka területén található hiányosságokat, valamint a korrupciót, ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország fontos vállalásokat tett. Ezek közé sorolta például a korrupcióellenes hatóság létrehozását is, a közbeszerzési törvény módosításának vállalását, a közszereplők vagyonbevallásának módosítását. “Ezt kifejezetten üdvözöljük, még ha későn is érkezett” - mondta.
Ez az első eset az EU történetében, hogy egy tagállammal szemben pénzbüntetést helyeznek kilátásba, amiért a jogállamisági normák megsértésével veszélybe sodorja a közösség pénzügyi érdekeit - írja a Népszava.
Magyarul: olyan ellenőrzési és igazságszolgáltatási intézményrendszert működtet, amely nem bünteti megfelelően az EU-s támogatásokkal elkövetett szabálytalanságokat és csalást.
Az előterjesztett pénzmegvonás valamivel kisebb arányú, mint amennyit az uniós testület júliusban kilátásba helyezett, mégpedig azért, mert megítélése szerint Budapest várhatóan jelentős vállalásokat tesz és fog tenni, amit honorálni kell. Az EB szerint a magyarok által javasolt korrekciós intézkedések elvben megoldhatják a fennálló problémákat, ha azokat megfelelő szabályokban és jogszabályokban rögzítik, majd végrehajtják.
Az EB javaslata most a tagállami pénzügyminiszterek tanácsa elé kerül, amelynek egytől három hónapig terjedő ideje van a végleges döntésre: leállítja-e az eljárást vagy pénzügyi szankcióval sújtja Magyarországot. Az EU27-eknek legkésőbb december 18-áig meg kell hozniuk a határozatot, amelyhez a tagállamok minősített többségének szavazata kell. (A 27 országból 15-nek támogatnia kell a döntést, és a 15-nek az EU teljes népességének legalább 65 százalékát kell képviselniük.) Az EB időt adna a magyarországi hatóságoknak, hogy végrehajthassa az egyeztetett reformokat.
A Bizottság emellett kezdeményezi, hogy a közérdekű vagyonkezelő szervezetek és a közvetlen vagy közvetett irányításuk alatt álló szervezetek ne kaphassanak közösségi forrásokat a jelenlegi költségvetési ciklusban.
