Kiss Ambrus elmondta, hogy az a meglepetés érte a városvezetést, hogy július 4-én, a Magyar Államkincstár 3,9 milliárd forint összegben inkasszót gyakorolt a főváros számlája felett.
Ez az a szolidaritási hozzájárulás, amely miatt közigazgatási pert indítottak és azonnali jogvédelmet is kértek – emlékeztetett.
Közölte, az azonnali jogvédelmet első fokon a bíróság elutasította, de a kérelmet kiegészítették, és újból benyújtották. Júliusban ismét nem fizetnek majd, és remélik, hogy a bíróság igazat ad majd nekik – fűzte hozzá.
A főpolgármester-helyettes azt mondta, az állam hitelfelvételre kényszeríti a fővárost, hiszen a negatív egyenlegű folyószámla a valóságban hitelfelvételt jelent.
Innentől kezdve, folyamatosan nőni fog a hitel összege, mert a főváros legközelebbi érdemi, az iparűzési adóból származó bevétele szeptemberben esedékes – közölte Kiss Ambrus, aki megjegyezte azt is, hogy csütörtökön 16,3 százalék volt a folyószámlahitel-kamat.
Az első fél év mérlegét ismertetve elmondta: az éves tervezett bevétel 45 százaléka beérkezett. Az iparűzési adó éves tervezett bevételének 51 százaléka, az ingatlanértékesítési terveknek 1,8 százaléka folyt be. A kormányzati rezsitámogatás és a Lánchíd-felújítás kormányzati támogatásának „0,0 százaléka" érkezett meg.
A tervezett kiadások 42 százaléka teljesült a túlélőprogramnak köszönhetően – közölte Kiss Ambrus.
Mint kifejtette, a közösségi közlekedésben a tervezett éves kiadások 36 százalékát költötték el. Ez nem azt jelenti, hogy „ekkora aranytartalékot találtunk", hanem a Budapesti Közlekedési Központ egy áthidaló hitelt vett fel – mutatott rá a főpolgármester-helyettes.
Közölte, a fővárosi intézmények az éves tervezett kiadások 45 százalékát költötték csak el. Ugyanakkor a szolidaritási hozzájárulás a főváros által jogosnak tartott mértékének 84 százalékát befizették, ami az állami mérték szerint 52 százalék – mondta Kiss Ambrus, hozzátéve: a főváros nagyobb mértékben finanszírozza a kormányt, mint saját működését.
Elmondta, a működési kiadások 36 százaléka a közösségi közlekedésre, 18 százaléka a szolidaritási hozzájárulásra, 8 százaléka adósságszolgálatra, 6 százaléka közvilágításra ment el.
Kiss Ambrus beszámolt arról, hogy az évre tervezett iparűzési adó-bevétel 271,6 milliárd forint, június 30-ig 139,1 milliárd érkezett, és szeptemberben 124 milliárd várható. Az egyéb hónapokban a várható befizetés 10-15 milliárd forint.
A főváros követelésállománya 27 milliárd forintra rúg. A kormányzati szervek kifizetetlen számlái 5,5 milliárdot, a Lánchíd felújításához ígért kormányzati támogatás 6 milliárd forintot, valamint számításaik szerint a fővárosi önkormányzat és a Fővárosi Vízművek rezsitámogatása 9,9, illetve 5,7 milliárd forintot tesz ki – ismertette.
Kiss Ambrus kiemelte: az áprilisi prognózisban azt mondták, hogy a főváros mínusz 76 milliárd forinton áll majd augusztus végén, de a túlélőprogram működik, és a számításaik szerint akkor mínusz 39,8 milliárd lesz a hiány.
A Fővárosi Közgyűlés korábban arról döntött, hogy átmenetileg – az eddigit 15 milliárddal megnövelve – 40 milliárd forintra emeli a fővárosi önkormányzat folyószámla-hitelkeretét – emlékeztetett.
A főpolgármester-helyettes azt mondta, még egy kis odafigyeléssel – és azzal, hogy adott esetben nem fizetnek kormányzati intézményeket, hiszen azok sem fizetnek a fővárosnak – „bele tudnak férni" a rendelkezésükre álló keretbe.
Így szeptember közepéig a fizetőképessége megmarad a fővárosnak – mutatott rá Kiss Ambrus.
A főpolgármester helyettes szerint „három kormányzati kártya" van előttük: az egyik a Lánchíd felújításához ígért támogatás, a másik a rezsitámogatás, a harmadik a fejlesztési hitel engedélyezése. Ez körülbelül 35 milliárd forintot jelent – mutatott rá.
Kiss Ambrus úgy fogalmazott: „ha a három kártyát megfordítja a kormány, és mind a hármon az szerepel, hogy nem nyert, akkor komoly problémával nézünk szembe".
Kérdésekre válaszolva megismételte: ha a kormány nem fizet majd, akkor érdemes lesz megvizsgálniuk, hogy a főváros sem fizet majd a kormányzati intézményeknek.
