Hónapok óta csodáljuk már a Facebook- oldalára feltöltött fotóit, buja kertrészleteket, színes növénycsoportokat, szebbnél szebb virágzó növényeit. Nagy Évának, a szombathelyi Berzsenyi könyvtár vezetőjének egyik hobbija, le se tagadhatná: a kert. A növények fotózása, meséli, ehhez képest csak mellékes, legtöbbször nem is a látványért örökíti meg az ágyásokat, hanem azért, hogy dokumentálja, hova mit ültetett.
Egyházasrádóci kertje nem kicsi, 1500 négyzetméteres. Hagyományos falusi porta volt, még a szüleié, ők építették a házat:
- Valamikor a nyolcvanas években kezdtük a férjemmel kialakítani. Inkább én dolgozom benne, a férjem a nehezebb munkákat, a komposzt gondozását, fűnyírást intézi. Ő időnként szeret függőágyban pihenni, én viszont meg nem állok; ha kint vagyok, folyton kertészkedem. Esetleg annyi időre, amíg a cicáimat megsimogatom:)”.
Kedvenc kerttípusa az angol tájképi kert, mindent úgy alakít és formál, hogy neki kedves legyen, számára a látvány az elsődleges:
- Szeretem a nem „manikűrözött” kerteket, a nem szabályosan rendezett, buja, gazdag ágyásokat.” Vannak, akik tematikusan csak egyszínű, például fehér vagy vörös virágokat ültettek, sokan száműzik a sárgákat, nálam ez elképzelhetetlen.
Kertben is a természeteset szereti, ami persze önmagában is lehetetlenség, hiszen minden kert, bármennyire próbáljuk megőrizni eredetiségét, művi, ember alkotta:
- De legalább egy kicsit hasonlítson a természetesre! Vannak például olyan növényeim, amik csak úgy kinőnek egy-egy ágyásban, a madarak elpottyantotta magokból, és ezer színben pompáznak. Miért is venném ki őket?
Zöldségeskertje nincs, egy magaságyást nevel, ami megterem rajta, azt is gyakran elajándékozza. Amikor nagyon belevetette magát a kertészkedésbe, tavat is ásatott, fóliával bélelték ki az alját, aztán vízi növényeket telepítettek köré. Volt egy ír szetter kutyájuk, ami köztudottan vízivadász. Nos, hát az eb ki sem jött a vízből, egész nap csak úszkált, hol ezt a növényt, hol azt a növényt hozta ki a szájában. A nagyobb baj aztán az lett, hogy súlyos bőrbetegséget kapott az állandó vízben tartózkodástól, úgyhogy kivették fóliát, a víz pedig visszahúzódott. A mélyedésbe egy sziklakert került, mocsári növényekkel.
Minden fontosat, amit tud, egy barátnőjétől tanulta, aki egy vasúti őrház mellett csinált egy gyönyörűséges kertet. Kutyasétáltatás közben találkoztak, onnan van a szoros kertészbarátság. Növényeinek 80 százaléka is tőle származik:
- Elképesztően szép az a kert, még talán annyira sem rendezett, mint az enyém, de annyi különleges növénye van, magról nevelt csodálatos példányok! Ő a kertjének minden részletét ismeri, óriási a tapasztalata, ha előbújik tavasszal két levél, azonnal felismeri. Fantasztikusan szaporít, de sok-sok növényt gyűjt erdőről-mezőről is. Érdekes, de mind másképp viselkednek, mint a szabadban, nagyobbak, szebbek lesznek.
Sokan fordulnak hozzá tanácsért, mert tudja hova mit érdemes ültetni, mi bírja az adott talajt és klímát, igényel-e extra törődést, melyik fajta virágzik sokat, és terjed jól. Amikor elkezdett komolyabban érdeklődni a kertek iránt, rengeteg szakkönyvet olvasott, de nem másol le egy az egyben semmit. Inkább elraktározza a tudást és a praktikákat, amit aztán lehet, hogy csak tíz év múlva vesz elő.
Meséli még, ilyenkor ősszel, ahogy tavasszal is mindig, elhatározza, hogy kivesz egy hét szabadságot és csak a kertben tölti. Sohasem sikerül aztán betartania, de újra és újra eltervezi. Gyakran hoz a kollégáinak és az ismerőseinek is növényeket, amiket ő szaporít, vagy csak szelektálás során vett ki. Szereti ezeket továbbadni:
- De amikor megkérdezik tőlem, hogyan alakítsák ki a kertjüket, milyen legyen, abban nem szeretek tanácsokat adni, mert mindenkinek magának kell kitalálnia, milyen környezetben érezné jól magát. Sokan olyan kertet szeretnének maguknak, ami könnyen fenntartható, keveset kell benne dolgozni, és látványos. Nekem sincs sok időm rá, de én minden percét élvezem annak, amit benne töltök.
