Kallós Zoltánt Bartók és Kodály mellett a magyar folklór 20. századi egyik legnagyobb feltárójaként tartják számon. Erdélyben és Moldvában gyűjtött néprajzi, népzenei anyaga a mai napig páratlan. A hagyományos kultúra gyorsuló változását felismerő tanító, életét mintegy küldetésként teljesen a néprajzi kutatásoknak szentelte. A Kolozs megyei Válaszúton (Răscruci, Románia) született tudós Kolozsvárott tanult. Martin György zenefolkloristával és Andrásfalvy Bertalan néprajzkutatóval már a hatvanas évektől járták Erdélyt, a Mezőség és Kalotaszeg falvait, népzenei és néptánc-felvételeket készítve, filmezve. Összegyűjtött hihetetlenül gazdag anyagaikat a Magyar Tudományos Akadémia Népzenekutató Csoportjához juttatták el.
Kallós Zoltánnak az 1969-ben kiadott „Balladák könyve” hozta meg a hírnevet. Az 1990-es évek elejétől a Válaszúton évente megrendezett népzenei és néptánc táborok széles kör számára nyújtják a hagyomány élményét, a nevét viselő alapítvány a mezőségi vegyes lakosú falvak gyermekeinek magyar nyelvű oktatását teremtette meg. Kallós Zoltánnak meghatározó szerepe volt a magyarországi és a romániai magyar táncházmozgalom megszületésében.
A diákkorától kolozsvári lakásában gyűjtött Mezőségből, Kalotaszegről, Moldvából és Gyimesből származó több ezer népművészeti tárgyat az 1998 óta működő Válaszúti Múzeum-Kutatóközpont őrzi.
A kétszeres Kossuth-díjas, Corvin-lánccal kitüntetett néprajzkutató 2014-ben kapta meg a „Nemzet Művésze” címet.
Minden évben felállva énekelték a válaszúti Kallós-birtokon megrendezett néptánctábor résztvevői Kallós Zoltán kedvenc népdalát, az ördöngösfüzesi Bújdosódalt a tábor gálájának végén. Ezen a 2013-as felvételen a Tokos kíséri az akkor 90 éves néprajzkutatót:
Forrás: Feiszt György Facebook-oldala
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot! Támogasd a Nyugat.hu-t!
A Nyugat nem csak tájékoztat, hanem segít eligazodni a Budapesten kívüli világban is. Helyben vagyunk, ahol szükséged van ránk! Megmutatjuk, ami fontos, elmagyarázzuk, amit tudnod kell.
Támogasd a Nyugat.hu-t!
