Nyár közepére megújul a Savaria Múzeum állandó kiállítása, legalábbis két terme modernebb, „szombathelyibb” tematikájú installációkat kap. Gondoltuk, ideje fotósunkkal is körbenézni!
Kísérőnk Csapláros Andrea, a Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum igazgatónője, akivel bejártuk a múzeum zegzugait, de kérdeztük a többi szombathelyi múzeumról is. Szóba hoztunk a Savaria Karnevált, hiszen Csapláros Andreát nemrégiben kinevezték a karneváli alapítvány elnökének:
A Savaria Múzeum állandó kiállítása, finoman szólva is megérett egy alapos ráncfelvarrásra. Mennyiben lesz eztán más?
A mostani felújítással az első két terem újulhat meg, az őskortól indulunk majd, és kronológiai sorrendben haladunk előre az időben, ezekben a neolitikumtól a vaskorig lesznek láthatóak a leletek. Az új tárlatok modernebbek és interaktívabbak, látványosabbak és „szombathelyibb” tematikájúak lesznek.
A természeti és földtörténeti kiállítás, illetve a kőtár anyaga egyelőre marad a régi, ezek átalakítására külön szeretnénk pályázni. Ez a mostani felújítás negyvenmillió forintba kerül, amelynek felét az önkormányzat támogatta, hozzá ugyanekkora összeget nyert a múzeum két pályázaton is. Szeretnénk, ha az állandó kiállítás másik két termét is átalakíthatnánk, ott a város történetét mutatnánk be, a római kortól a dualizmus koráig.
Az állandó kiállítással nem csak az a bajunk, hogy elavult termekben kopott vitrineket láthatunk, hanem, hogy épp itt vajmi kevés információt kaphattunk Szombathely történetéről.
A '80-as években még az ország egyik legkorszerűbbnek számító kiállítása mára valóban elavult. Ha a kronológiát nézzük, az őskorral kapcsolatban megkerülhetetlen a séi kultúra bemutatása, mert az egész Kárpát-medencét tekintve is jelentősek az ott talált leletek. Összességében azonban Savaria lesz az installációkon a hangsúlyosabb. Ráadásul nemcsak az 1-2., hanem a 3-5. századot is bemutatjuk, és Szombathely város története is hangsúlyosabban jelenik majd meg.
Ahogy felmértük, a kiállítás egy-egy termének megújítása körülbelül 30 millióba kerülne, így a teljesen új állandó kiállítás összesen 150 millió forintot igényel. Úgy tervezzük, hogy minden évben pályázunk egy-egy teremre, így pár éven belül az összes kiállítási rész sorra kerülhetne.
De ne feledkezzünk meg arról, hogy a Savaria Múzeum nem csupán az állandó és időszaki kiállításoknak ad otthont, hanem számos tudományág képviselteti itt magát: például a történettudományi, a régészeti és a restaurátori, a néprajzi, valamint a természettudományi osztály, amely magyarországi viszonylatban is jelentős gyűjteménnyel bír. Ezekre a helyszínekre is ráférne egy alapos felújítás.
A múzeum ráadásul pár éve székhelye lett a „Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum” elnevezésű megaintézménynek, amelynek a Képtártól az Iseumon át hat másik tagintézménye van. Ön szerint szerencsés volt ez a központosítás?
A korábbi időszakban a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságához ennél jóval több múzeum tartozott. Hiszen a Savaria Múzeum volt a központja a megye intézményhálózatának. Tehát pár éve még jóval nagyobb szervezeti egységet irányítottak itt, mint most. Az átalakítás óta ez a múzeumi egység karakteresen szombathelyi lett, így könnyebb egységesebb arculatot is találni neki. Amikor két éve elvállaltam ennek az intézményhálózatnak az irányítását, épp ezért is láttam ebben a feladatban nagy fantáziát.
Ebből a nagy múzeumi olvasztótégelyből kilóg a Szombathelyi Képtár.
Mi lett veled Szombathelyi Képtár?
2015.
April
08.
08:11
Ami annak ellenére, hogy idén 30 éves, mintha nem találná a helyét.
Való igaz, hogy voltak az intézmény életében csúcsidőszakok és pihenőfázisok, valamint olyan fordulópontok, amikor váltania kellett. A Képtár most is ilyen fordulópont előtt áll, de ahogy az a 30 éves jubileumon is elhangzott, létezik egy hosszú távú koncepció, amelyet tavaly szakfelügyelőkkel, művészettörténészekkel országos szinten is megvitattunk. Mi is érezzük, hogy váltani kell, el kell indulni felfelé.
És mi lenne ez az irány, ami a Képtárba új életet lehelne?
A Képtár egyedülálló textilgyűjteménnyel büszkélkedhet, amely nemcsak országos, hanem nemzetközi szinten is jelentős, és amelynek bemutatása most az új állandó kiállításon is jóval hangsúlyosabb szerepet kap majd. Az iparművészet lehet az egyik kiemelt irány, amely felé a Képtár elindulhat. Tárgyalások folynak például Schrammel Imre, Kossuth-díjas keramikusművész gyűjteményének esetleges Szombathelyre kerüléséről. De Pados Gáborral is egyeztetünk arról, hogy az Irokéz gyűjteménye átkerülhetne a Huszár úti laktanyából a Képtárba, a jelenleg üresen álló alagsori részbe.
Pados Gábor Irokéz gyűjteménye a Képtár alagsorába kerülhet
A volt biliárdterem és söröző helyére?
Igen, ahol a bezárás után egy ideig az Iseum régészeti bázisa működött, és most raktárnak használják. Abban bízunk, hogy a kortárs Irokéz-anyaggal a fiatalabb generációkat is sikeresebben megszólíthatnánk. Nemcsak új kiállítóhely lenne, hanem a gyűjtemény látványraktára, mert egyébként ennek a kortárs képzőművészeti gyűjteménynek csodálatos raktárrendszere van. Pados Gábor kapcsolatai révén reménykedünk abban is, hogy a képtárban a kortárs képzőművészeti és zenei élet is felélénkülne.
Nemrég, amikor körbenéztünk a Képtár állandó kiállításán, furcsának tűnt az is, hogy nem láttunk Derkovits-képet, holott itt van a hagyaték is. Vagy nem felvállalható?
Egyáltalán nem erről van szó. 2014-ben, a Derkovits-évben a Nemzeti Galéria kölcsönkérte a gyűjteményünkből a legjelentősebb Derkovits-képeket, és amikor a szlovén kiállítás miatt meg kellett bontani az állandó tárlatunkat, más művészek alkotásai kerültek a helyére. De természetesen a Derkovits-alkotásoknak továbbra is meghatározó szerepük van a gyűjteményünkben.
Messze az Iseum a legnagyobb vonzerő
Az Iseum kapcsán viszont a városban vannak olyan hangok, hogy jó, jó, szép, de mégsem hozta meg a hozzá fűzött reményeket, nem lett nemzetközi hírű látványosság, számottevően nem lendítette fel a turizmust a városban.
Én ezt éppen ellenkezőleg látom. Ha megnézzük a statisztikákat, akkor a szombathelyi múzeumi egységek között messze az Iseum a legnagyobb vonzerő, a belépőjegyekből és a rendezvényekből a legnagyobb bevételt produkálja. A bevállalt látogatószámok rendre bejönnek, sőt, túl is léptük őket. Vidéki viszonylatban rendkívül jónak mondható az éves 15 ezres látogatószám.
Ahogy egyébként a szombathelyi múzeumok évenkénti 50 ezer vendégének is sok megyei jogú város örülne. Tényleg büszkének kéne lennünk arra, amit ez a város örökül kapott, és amit fel tudunk mutatni. Múzeumpedagógiai szempontból minden intézményünk kifejezetten jól teljesít, egymásnak adják a kilincset a csoportok.
Az Iseumban rendszeresen megfordulnak külföldi és hazai csoportok, amelyeket német, olasz vagy francia egyetemekről szerveznek. Az Iseum mint helyszín olyan eleganciát és nívót képvisel, amiért előszeretettel választják szakmai rendezvények, konferenciák, fogadások és találkozók helyszínéül, de esküvőknek is szép számmal adunk helyet. Egyre több olyan cég keres fel bennünket, akik római vacsorát szeretnének itt rendezni.
November közepéig lesz zárva a Smidt Múzeum
Lépjünk tovább. Hamarosan bezár a Smidt Múzeum. Az elmúlt években az állandó tárlatok itt felfrissültek. Mire készülnek most?
Május 11-étől egészen november közepéig lesz zárva ez a múzeum, a tető és a homlokzat felújítása van soron. Az alagsori rész még megérne egy külön átalakítást, hiszen ott található Szombathely középkori várának romja, és valami módon érdemes lenne azt is megkutatni és bemutatni, mert nagyon hiányzik ez a kor a város történetéből.
A Skanzenben készülnek valami újítással?
Egy faluközpontot szeretnék kialakítani, valamint a Skanzen hátsó részén egy új bejáratot is létrehoznánk. A házak állagmegóvásáról gondoskodunk, a város minden évben 3 millió forintot biztosít a régi épületek karbantartására.
Mi lesz a pusztuló helytartói palota mozaikjával?
Pár éve még az egyik legfőbb szombathelyi látványosság a Romkert és a helytartói palota mozaikja volt. Úgy tudjuk, rohamosan megy tönkre, és ha nem tesznek valamit, végleg elpusztulhat.
A legnagyobb problémát az okozza, hogy annak idején rosszul oldották meg a terület vízelvezetését, így a csapadék egy része a helytartói palota alá folyik, és a mozaik alulról szívja magába a nedvességet. Ez egy akut helyzet, nem mostanában alakult ki, amire különböző megoldási javaslatok is léteznek. Maga az épület védelem alatt áll, ezért csak a legnagyobb körültekintéssel lehet hozzányúlni.
Több kutatócsoport foglalkozott azzal a kérdéssel, miként lehetne a mozaikot felszedni és megmenteni, árajánlatokat is adtak. Egy biztos, a mozaikot fel kell szedni, aztán restaurálni, majd egy talapzatra ráhelyezni, hogy víz ne érhesse, és szabadon szellőzhessen. Ez végre lehetőséget adna arra is, hogy régészetileg feltárjuk magát a helytartói palota területét is. Mindez 100 millió forintba is kerülhet, mert hatalmas a tér.
A nyitvatartási időszakban egyébként most is a harmadik-negyedik leglátogatottabb múzeum Szombathelyen. A karnevál idején valóban egy kicsit kívül esik a forgatagon, de mi az idén is szervezünk ide programot: a város középkori életét lehet majd megismerni változatos rendezvények, bemutatók révén.
Apropó, Savaria Karnevál
Mennyiben lesz majd más az idei, hiszen gyökeresen átalakult a szervezeti struktúrája. Ki szervezi most a programokat?
Eztán a karnevállal kapcsolatos feladatok két szervezethez tartoznak, egyrészt a Savaria Turizmus Nonprofit Kft.-hez, amely a karnevál szervezésével (szerződések kötésével, technikai és infrastrukturális feladatokkal) foglalkozik, míg a Savaria Történelmi Karnevál Közhasznú Közalapítvány a szakmaiságért és a programokért felel. Ennek az alapítványnak lettem én az elnöke.
Az idei karnevál szervezésében sok változás nem történik. Azok a helyszíni szervezők maradnak, akik az elmúlt években csinálták a programokat. Ebben én sem tervezek semmilyen változtatást. Az NKA-pályázatban vállaltak alapján közel 34 millió forintot költhetünk a programokra, a többi feladatot (pl. hangosítás, technikai háttér stb.) a Turizmus Nonprofit Kft. fizeti majd.
30 millió forintnyi hiányról is beszélnek
Több tízmilliós hiányt találtak a Savaria Karnevál alapítványánál is. Vagy nem?!
2015.
April
09.
12:13
, ami a Mérei Tamás vezette kuratórium időszakában halmozódott fel. Mi lesz ezzel?
Nem hiányról van szó, hanem az alapítványnak 30 millió forintnyi lejárt határidejű kifizetetlen számlája van. A vizsgálatra egy igazságügyi könyvszakértőt kértünk fel, ami az átadás-átvételi folyamat természetes része volt, és ahhoz kellett, hogy az új kuratórium tiszta lappal kezdhesse el a munkát. Egy biztos, az elvégzett munkák után a számlákat valakinek ki kell fizetni.
Az alapítványnak az éves költségvetése mellett vannak saját bevételei is, de ekkora összeget nem tud kigazdálkodni. A 2014-es év pénzügyi beszámolójáról júniusban tárgyal majd a közgyűlés.
