Ezeket a kormányok ugyanúgy a választópolgárok választották Magyarországon, mint Lengyelországban, de ők is válthatják azt le, mint történt az Horvátországban.
Hirtelen jött, de nem váratlanul, mert a 2010-2014 között kiépült, azóta megszilárdult rendszerből logikusan következnek az ehhez hasonló törvények. Az illiberális demokráciáknak sajátja, hogy a hatalomnak ki kell szorítania a vele szemben kritikus véleményeket.
Így értékelte a Stop Soros kampány nyomán benyújtott újabb civil-ellenes törvényjavaslatot az ezzel leginkább megcélzott két civil szervezet, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Helsinki Bizottság egy szerda esti pódiumbeszélgetés felütéseként, ahol a közép-európai demokráciák illiberális fordulatáról beszélgettek a régió több emberi jogi civil szervezetének képviselői.
A törvénnyel a kormány még messzebbre menne a tavaly júniusban a parlamenten keresztülvitt civil-listázásnál, és az adatszolgáltatás mellett a külföldről kapott támogatásának 25 százalékát követeli a “migrációt segítő” civil szervezetektől, valamint a határ körzetéből is kitiltaná őket.
A szerdai beszélgetés apropóját egy frissen publikált jelentés adta, ami az illiberális állam kiépülésének állomásait veszi végig Lengyelországban, Magyarországon, Horvátországban és Szerbiában. A Magyarországot képviselő TASZ és a Magyar Helsinki Bizottság mellett horvát és lengyel szervezetek munkatársai beszéltek arról, náluk hogy indult sorvadásnak az alkotmányosság és a jogállamiság a hatalomra kerülő illiberális kormányok munkája nyomán.
Lengyel párhuzam
Mikor már azt hittük, hogy Lengyelország végigjárta a demokratikus fejlődés útját, és már az utolsó rubrikákat is kipipáltuk volna egy liberális demokrácia kelléklistáján, akkor jött a 2015 őszi országgyűlési választás, és felrázott minket: a demokráciát sosem szabad adottságként kezelni, bármikor elveszíthetjük
– magyarázta Malgorzata Szuleka, a lengyel Helsinki Alapítvány az Emberi Jogokért, az egyik legrégebbi lengyel emberi jogi szervezet munkatársa.Lengyelországban a Lech Kaczynski vezette jobboldali-populista Jog és Igazságosság Pártja (PiS) kormányzása óta alkotmányos válságot idézett elő azzal, hogy törvényi úton ellehetetlenítette az Alkotmánybíróság működését, majd az e törvény alkotmányellenességéről szóló AB-rendelkezést nem tette közzé a hivatalos közlönyben.
Később az igazságszolgáltatási reformokkal a független bíróságoknak ment neki a kormány. Egymás után több olyan törvényt is hoztak, amely a bírák kinevezési rendjének megváltoztatásával, a régi bírák nyugdíjazásával, valamint a bíróságok független ellenőrzését végző testület átrendezésével politikai irányítás alá vonná az igazságszolgáltatást.
Civilek terítéken
Lengyelországban is elkezdődött a civil szervezetek egy részének démonizálása, igaz, konkrét jogi fegyverkezésig még nem fajult a dolog. A vörös posztó a lengyel kormány szemében, ha egy szervezet a családon belüli erőszak áldozatait, vagy a menekülteket segíti.
Ezek a szervezetek jelenleg semmilyen állami támogatást nem kapnak a munkájukhoz. Az első csoportba tartozók azért, mert a “gender ideológia” terjesztésével aláássák a hagyományos családi értékrendet, a másiktól pedig arra hivatkozva tagadja meg a támogatást a kormány, hogy még folyamatban van az új migrációs törvény kidolgozása.
A lengyel civil társadalomnak így is voltak sikerei 2017-ben, amikor az abortusz teljes tilalmát bevezető törvényjavaslat ellen szervezett tiltakozás, a Czarny Protest (Fekete Tiltakozás) elérte, hogy a javaslatot visszavonják.
Hat hónap után ment a kormány
Horvátország akár sikersztorinak is tekinthető, amennyiben a civil szervezetek mozgósító ereje és az ezt övező médiafigyelem hatására hat hónap kormányzás után bedőlt a keresztény-konzervazív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezette jobboldali-szélsőjobboldali kormánykoalíció. Igaz, ebben azért nagy szerepe volt a miniszterelnökhelyettes-pártelnököt érő korrupciós vádaknak is, aminek a másik felén épp a magyar MOL és horvát leányvállalata, az INA volt.
Most ugyan nem vagyunk illiberális demokrácia, de ez még mindig egy köztes állapot, ugyanis az új választások megint a HDZ győzelmét hozták, ami most nem támadja szándékosan a liberális demokrácia alapjait, de ettől még ez része a világképüknek
– magyarázta Ivan Novosel, a zágrábi Human Rights House igazgatója, aki – mint viccelődve megjegyezte – maga is Soros-bérenc, hiszen a Central European University (CEU) volt hallgatója.Az EU is vastagon benne van
Novosel hangsúlyozta: nem a semmiből jöttek az illiberális kormányok a közép-európai társadalmak nyakába.
A probléma ott kezdődik, hogy a társadalmaink illiberálisak.
Novosel szerint az Európai Unió is vastagon benne van az illiberális rendszerek kiépülésében. Szerinte a csatlakozási folyamatnak pont arról kellett volna szólnia, hogy kineveljen egy az európai értékeket és az emberi jogi normákat ismerő és osztó, politikailag is aktív generációt.
Ehelyett arra költötték a pénzt, hogy intézményeket reformáljanak meg és tegyenek demokratikussá, közben meg a választók említett új generációjának 50 százaléka a melegházasság ellen van, 70 százalékuk pedig nem örülne neki, ha szomszédja szerb nemzetiségű lenne
– mondta.Novosel szerint logikus következménye volt a szociálisan gondoskodó állam halálának és a régiót sújtó gazdasági recessziónak, hogy az emberek a nacionalizmusban találtak valamiféle menedéket. Horvátországban
a jó öreg 19. századi szerb-gyűlölet és a tradicionális horvát katolicizmus
mindig bevethetőek – mondta Novosel. Innentől már csak egy lépés volt az említett keresztény-konzervatív kormánypárt választási győzelme.Megerősítésre mindenképp jó volt
A panelbeszélgetés, ahogy az apropóját adó jelentés is egyfajta önmegerősítő – és egymást megerősítő – jelleget kapott. Haraszti Miklós emberjogi aktivista, az EBESZ korábbi sajtószabadság-felelőse, az ENSZ fehéroroszországi megbízottja zárásként például arról beszélt, csak idő kérdése, és az embereknek elege lesz az eredendően korrupt illiberális kormányokból, és maguk állítják vissza a demokráciát.
A nyugati érett demokráciáknak is megvolt a maga krízise, csak nekik már sajátjuk az a tapasztalat is, hogy ez soha sem végleges
– mondta.Szabó Máté, a TASZ szakmai vezetője szerint az illiberális demokráciákban a jogvédő szervezeteknek stratégiát kell váltaniuk és más léptékben mérni a sikereiket is.
Egyértelmű, hogy mi magunk nem tudjuk lebontani az illiberális demokráciát, egy-egy tégla kiütése lehet inkább a célunk, és ha mások is ezt teszik, az egy idő után elvezethet az alkotmányos demokrácia visszaállításához.
