A csóti hadisírkert felújítása hosszú és elkeseredett vitát generált

A szombathelyi Dely Ferenc több évet szánt életéből, hogy kiderítse, mi történt a temető felújításánál. Konfliktusokat gerjesztett.

Az alábbi írás mind tartalmában, mind terjedelmében eltér a lapunkban megszokottaktól, így elöljáróban némi magyarázat szükséges.

Dely Ferenc először kb. két évvel ezelőtt jelent meg szerkesztőségünkben. Elmondása szerint a csóti sírkert felújításában számos kegyeletsértés, rossz szakmai döntés sőt szabálytalanság történt. Évekig levelezett az önkormányzattal, a honvédelmi minisztériummal, a hadtörténeti intézettel, magas pozícióban lévő döntéshozókkal, de eredménytelenül. Ezért kérte lapunk segítségét.

Először nemet mondtunk, mivel olyan összetett, szakmailag komplex ügyről van szó, amelyet jó szívvel nem tudtunk bevállalni, de később, a múlt év második felében aztán mégis igent mondtunk.

Így aztán Dely Ferenc szerkesztőségünkben hagyott több száz oldalnyi dokumentumot, mi pedig nekiálltunk felgöngyölni az ügyet. A Honvédelmi Minisztérium azóta sem válaszolt megkeresésünkre, ugyanakkor többször beszéltünk Kékesi Istvánnal, Csót polgármesterével, akivel időközben több levélváltásunk is volt.

A helyzetet bonyolította, hogy időközben – talán nem egészen függetlenül lapunk érdeklődésétől - ismét folytak a munkálatok a temetőben.

Végül is arra kértük Dely Ferencet, hogy egy tanulmányban foglalja össze álláspontját és a jelenlegi helyzetet. Ennek az eredménye lett az alábbi írás.

Kékesi István polgármester reagálása az írás végén található.

Dr. Dely Ferenc 1950-ben született Csóton, itt töltötte fiatal éveit. Később bírói-ügyészi szakvizsgát követően bíróként és ügyészként dolgozott Pest majd Vas megyében. Ez utóbbiban a főügyészségen a közigazgatási és környezetvédelmi csoportot vezette. Innen ment nyugdíjba 2012-ben. Előtte 10 éven keresztül a Berzsenyi Dániel Főiskola adjunktusaként általános környezetjogot, nemzetközi környezetjogot és környezetgazdaságot tanított. 2005-ben tankönyve jelent meg „Környezetgazdaságtan” címmel. Amikor a főügyészégen dolgozott, faladatai közé tartozott a műemlékvédelem és a történelmi emlékhelyek védelme. Azt mondja, a csóti haditemető ügye mindig kiemelten foglalkoztatta, szőlőfalujától soha nem szakadt el. 2019-ben sikertelenül pályázta meg a település polgármesteri tisztségét.

------------

EGY HŐSI SÍRKERT FELÚJÍTÁSÁNAK KÁLVÁRIÁJA CSÓT

I.

Ez az írás az I. világháború idején Pápa közelében a Bakony alatti Csót község határában létrehozott hadisírkert (katonai temetkezési hely) centenáriumi felújításának viszontagságait mutatja be.

* * *

1915. tavaszán elkezdődött egy, eredetileg hadifoglyok elhelyezésére szolgáló barakktábor építése a Csót és Pápateszér közötti Kakukk-hegy melletti területen, amely azonban hosszúra nyúlt, 1923. júniusáig tartó működésének ideje alatt végül hármas funkciót töltött be:

- 1915 tavaszától 1918 végéig orosz, olasz, lengyel, román és szerb hadifoglyokat helyeztek el benne;

- a breszt-litovszki békeszerződést és a hadifoglyok hazaszállítását követően 1919. márciusától 1919. szeptemberének végéig a román megszállás elől az ország keleti részéből (döntően Békés megyéből), illetve Erdélyből (többségükben Kolozsvár és Zilah környékéről) menekülő civil lakosság népesítette be;

- 1919. októberétől 1923. június 1. napjáig (a tábor bezárásáig) olasz-angol-francia, illetve orosz hadifogságból hazatérő magyar katonák leszerelésére és politikai szűrésére szolgált.

A csóti tábor a történelmi Magyarország egyik leghosszabb ideig (több mint nyolc évig) működő és egyik legnagyobb tábora volt, egyidejűleg mintegy 20.000 fő befogadására volt alkalmas.

A tábort, működésének mindhárom időszakában számos járványos megbetegedés (tífusz, kolera, vérhas, himlő, bélhurut, hagymáz, kiütéses hagymáz stb.) sújtotta, amely tömegével szedte áldozatait, katonákat és civileket egyaránt, akiket a tábor közelében a Kakukk-hegyen létrehozott hadisírkertben temettek el.

A mintegy 6000 m2 területű, lepusztulóban lévő hadisírkert akkor még meglévő sírhelyeit 1943 . július 11. és augusztus 1. napjai között Gerencsér József evangélikus igazgató-tanító Úr vezetésével a Csóti Evangélikus Leányegylet tagjai térképezték fel és „lajstromba” vették a még fellelhető neveket (a továbbiakban: Gerencsér helyszínrajz és névsor). A temetőben összesen 796 sírhelyet találtak, amelyből 429 névvel jelzett, 68 „névtelen”, 299 pedig „jeltelen” volt. A már 1943-ban is rossz állapotban lévő sírkert állapota az idők folyamán tovább romlott.

A tábor (és benne sírkertje) történetét elég jól ismertem, miképpen történetének legjelesebb kutatóit és tanulmányaikat is.

Csót-tábor történetéről és hadisírkertjéről 2010-ben magam is írtam egy (inkább helytörténeti jellegűnek tekinthető) könyvet, melynek megírását megelőzően (mellesleg azt követően is) számtalan alkalommal jártam a sírkertben, ahol több ezer digitális fényképfelvételt és néhány videófelvételt is készítettem, amelynek később nagy hasznát vettem.

2017-ben a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM-HIM) pályázatot írt ki „…a Magyarországon temetkezési helyeken található I. világháborús hadisírok és emlékművek rendbetételére, felújítására, helyreállítására”.

A pályázaton szülőfalum Csót Község Önkormányzata is részt vett és el is nyert 19,5 millió forintot, amelyet 10 millió forint körüli összeggel maga is „megtoldott”, így a hadisírkert felújítására végül mintegy 30 millió forint állt rendelkezésre.

Megjegyzem, hogy a pályázati felhívás keretében megvalósításra kerülő feladatok végrehajtására országosan 1.800.000.000 (egymilliárd-nyolcszázmillió) forint költségvetési forrás állt rendelkezésre.

A HM-HIM „Pályázati Felhívás és Útmutató” -ja (a továbbiakban: pályázati felhívás) a sírkertek felújításához kapcsolódóan alapvetően két időszakot különböztetett meg:

a.) „Támogatási és megvalósítási időszak”-ot, amely 2016. november 25-től 2018. december 31. napjáig tartott , illetve

b.) „ Fenntartási időszak”-ot, amely szerint „A Kedvezményezett a támogatási és megvalósítási időszak befejezésétől számított három évig vállalja, hogy a pályázat keretében létrehozott eredményeket a fenntartási időszak végig fenntartja”.

A csóti hadisírkert felújítása 2017. májusában kezdődött meg és szinte „viharos gyorsasággal” be is fejeződött. Ez állapítható meg a „Csóti Hírek” 2017. december 8 -i számában olvasható közleményből, amelyben a helyi önkormányzat örömmel tudatta Csót lakosságával, hogy „A temető felújítása megtörtént, a Honvédelmi Minisztérium ellenőrzést végző parancsnokai elismerően szóltak a példásan felújított temető láttán”.

A felújítást ugyan befejezhették volna 2018. december 31. napjáig – azaz akár egy évvel később is –, azonban a „felújítóknak” a sírkert „példás” felújításához nem volt szükségük ennyi időre.

A munkálatok befejezését követően többször is jártam a sírkertben és folyamatosan az volt az érzésem, hogy onnan korábban meglévő – a felújítás ideje alatt még a földben álló, sérült, illetve már kidőlt – fejfák hiányoznak, sírhelyeket letérköveztek, ill. újonnan készített fejfákat téves helyre helyeztek vissza. Korábbi fényképfelvételeim és a Gerencsér helyszínrajz és névsor áttanulmányozását követen 2018. augusztus 9. napján – a felújítás befejezésének bejelentését követő mintegy háromnegyed év elteltével – feljelentést tettem lopás (rongálás, kegyeletsértés) bűncselekményének alapos gyanúja miatt a Pápai Rendőrkapitányságon az alábbiak miatt:

- nyolc ismert hős, így Balogh Béla erdélyi menekült, Chmiel Wojeiech, Kraschuk Jemeljan, Lapsin Iván, Koval Iván, Zugan Mark közvitézek és Litwinek Izidor tüzér a felújítás időszakában még a földben álló (sérült), illetve Stamatew Foma közvitéz kidőlt, a földön elfekvő fejfái a sírkertből ismeretlen körülmények közt eltűntek és pótlásukra sem került sor;

- Bödő Ferenc és Pászti Mihály, további Balázs Márton és Cziglár Péter közvitézek új fejfáit nem a Gerencsér helyszínrajz és névsor szerinti sírhelyükön, hanem – két teljes sírsort tévedve – más ismert személyek sírhelyén helyezték el;

- három sírhelyet letérköveztek – köztük Till Péter közvitéz bal 257-es sírhelyét is –, a Till Péter és Gartner István közvitézek bal 257-es és bal 256-os sírhelyeire is (részben) rányúló beton talapzaton pedig „A temető bal oldalán nyugvó hősök” neveit tartalmazó öt nagy méretű gránittáblát helyeztek el.

Feljelentésem végül eredménytelen lett. A Pápai Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya az elrendelt nyomozást 2018. november 19-i keltezésű és 19.030/693/2018. bü. számú határozatával – „mivel a cselekmény nem bűncselekmény” – megszüntette az alábbi indokolással:

„Az elrendelt nyomozás keretében beszerzett információk, iratok, szakmai beszámolók, műszaki átadás-átvételi nyilatkozatok, tanúvallomások, digitális fényképfelvételek alapján nyomozó hatóságunk megállapította, hogy a felújítási munkák zavartalanul zajlottak, a munkálatokat a Honvédelmi Minisztérium részéről is több alkalommal ellenőrizték, segítették. Megállapítást nyert, hogy a munkálatokat az elvárt színvonalon, határidőn belül, a megrendelő és a látogatók elismerését kivívva teljesítették. A Csót, Kakukk-hegyen lévő sírkertben a felújítási munkálatok alatt sem a lopás, sem a rongálás, sem pedig a kegyeletsértés bűncselekményének törvényi tényállása nem valósult meg.”

Az eljárást megszüntető határozat ellen – annak ellenére, hogy tudtam, nincs panaszjogom – panasszal éltem, amelyet a Pápai Járási Ügyészség 2019 . január 28-án kelt B.741/2018/4-I. számú határozatával – mivel a panasz előterjesztésére nem voltam jogosult – elutasított.

* * *

1.) Az ügyészi elutasító határozatot követően a 2017. december 8. napjáig „elvárt színvonalon” felújított, a megrendelő és a látogatók tetszését, „elismerését kivívó” sírkertbe egyszer csak elkezdtek „visszaszállingózni” a felújítás időszakában eltűnt fejfák. Legkésőbb Balogh Béla, valamint Chmiel Wojeiech és Lapsin Iván közvitézek új fejfáit állították vissza, Lapsin Iván fejfáját azonban még mindig téves helyre helyezték, a hibát – írásbeli jelzésemre – 2019. (!) december 18-át követően korrigálták.

A felújítás befejezésének bejelentését (2017. december 8.), illetve a nyomozás megszüntetését (2018. november 19.) követően (!) a hadisírkertben felállított – a büntető eljárás tárgyát is képező régi (részben sérült) fejfák helyett felállított új (!) fejfák az alábbiak:

teme
A fotókat teljes méretben a képre kattintva galériánkban tekintheti meg!
Dr. Dely Ferenc

2.) 2017. novemberi téves helyre helyezésükhöz képest – már a „fenntartási időszak”-ban, 2019. (!) júliusában Bödő Ferenc és Pászti Mihály, valamint Balázs Márton és Cziglár Péter közvitézek eredetileg két (!) sírsor tévedéssel elhelyezett új fejfáit – beadványomra – eredeti sírsoraikba helyezték vissza, ám Pászti Mihály és Cziglár Péter fejfáját újfent tévesen, mások sírhelyére állították, amely hibát – ismételt jelzésemre – 2019. (!) december 18. napját követően korrigálták.

3.) 2019. (!) december 18. napját követően – már a „fenntartási időszak”-ban állították fel – jelzésemre – Pfennig Frigyes szakaszvezető, Setnik Grigorij és Morsoi Cerelián tizedesek, Skololowski Bronislaw őrvezető, valamint Hazin Jegor, Belous Daniel, Kamyschow Peter, Jaworski Stanislaw, Supok Vicentij, Widwicki Michail, Pradun Nikolaj és Medwedow Nikolaj közvitézek új (!) fejfáit.

A felsorolt katonák fejfái még a felújítás időszakában tűntek el, (lopás, rongálás, kegyeletsértés miatt tett) korábbi feljelentésem azonban nem tartalmazta neveiket, mivel a fejfák hiányát filmfelvételeim ismételt átnézését követően magam is csak később, jóval a nyomozás megszüntetését követően vettem észre és 2019. (!) augusztus 23-i átiratomban jeleztem Csót Község Képviselő-testületének.

Újabb büntető feljelentést azonban – okulva a korábbi nyomozást megszüntető határozaton – már nem tettem, mert további 12 (!) hadifogoly, illetve magyar katona fejfájának a felújítás során történt eltűnése Csóton nem számít bűncselekménynek.

Íme: azok a további új (!) fejfák, amelyeket több, mint egy évvel (!) azt követően állítottak fel a sírkertben, hogy a nyomázás megszüntetésére sor került, illetve, hogy a „megvalósítási időszak” (2018. december 31-ével) befejeződött.

Temető
Dr. Dely Ferenc
Temető
A fotókat teljes méretben a képre kattintva galériánkban tekintheti meg!
Dr. Dely Ferenc

Jól nézze meg ezeket a felvételeket és a nyomozás alapjául is szolgáló további 8 – összesen 20 (!) – fejfáról készült felvételt a megrendelő és mindazok a látogatók is, akiknek „elismerését” annak idején a 2017. decemberéig összehányt sírkert „kivívta” (vagy legalább is „elismerésük kivívására” a Pápai Rendőrkapitányság alkalmasnak ítélte), mert e fejfák közül ma már egy sem lenne a sírkertben, mégpedig büntetlenül!

4.) 2019. (!) december 18. napját követően helyezték vissza – jelzésemre – Klementiew Gawril téves helyre állított új fejfáját eredeti sírhelyére.

5.) A sírkert centrumában ismeretlen „szerző” által írt – durva ténybeli tévedéseket és helyesírási hibát is tartalmazó – tábortörténetet – beadványaim kapcsán – két ízben is helyesbítették (lecserélték). A jelenleg olvasható szöveget Csót Község Képviselő-testületének megküldött 2019. augusztus 9-i keltezésű beadványomat követően helyezték el a centrumban.

6.) Megsértették a pályázati felhívás 4/II. pontjának azon rendelkezését, amely a meglévő, de már fel nem újítható síremlék cseréje esetén az eredetivel azonos , azaz formájában, anyagában (!) és feliratában megegyező újragyártott síremlék felállítását javasolja. A lecserélésre kerülő sérült fejfák helyett előbb szürke gránitból készített fejfákat állítottak fel, majd írásbeli jelzésemet követően műkőből készítették az új fejfákat.

Ugyanez a megállapítás vonatkozik a sírkert centrumában álló, mészkő alapú, eredeti – álláspontom szerint jó állapotban lévő – (kisebb vakolati hiányosságait tekintve még javítható) központi magyar emlékműre is, amelyet (statikai szakértői véleményt követően) leromboltak és az eredetit meg sem közelítő színvonalú, szintén gránitból készített emlékművel váltottak fel. A központi emlékművet – ha már mindenképp lebontásra „ítéltetett” –, a pályázati felhívás imént már idézett követelményeit betartva, szinte eredet-azonosan újjá lehetett volna építeni (a Bakonyban korlátlanul rendelkezésre álló) mészkő (!) talapzattal, amelyre visszahelyezhették volna a ma is a sírkertben kiállított és jó állapotban lévő patinás felső részét.

Az alábbi két felvételen az eredeti (mészkő alapzatú) és az új, gránitból készült központi emlékmű látható:

Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc

Megjegyzem, hogy 2000 körül az Oroszországi Föderáció által az orosz hősök tiszteletére emeltetett – szintén a centrumban lévő – emlékmű építői is gondosan ügyeltek arra, hogy az orosz központi emlékművet „korhű” anyagból (hasított kőből) készítsék el.

* * *

Nagyon-nagyon sajnálatos, hogy a felsorolt, 2019 (!) december 18-át követően pótolt hiányosságok és más durva tévedések ellenére is, két évvel korábban (!) „ …a Honvédelmi Minisztérium ellenőrzést végző parancsnokai elismerően szóltak a példásan felújított temető láttán… ”, ahogy ezt hírül adta 2017. december 8-i számában a „Csóti Hírek” szülőfalum lakosságának.

II.

2021. július 21-i – honvédelmi miniszter Úrnak címzett – beadványomat követően 2021. október 18-i keltezéssel levelet írtam a HM Igazgatási és Jogi Képviseleti Főosztálya vezetőjének is. Ez utóbbi beadványomban ismertettem a Csóti hadisírkertben még mindig meglévő főbb hiányosságokat, továbbá részletes ténybeli és jogi indokolással a hadisírkert bal oldali kerítésének – álláspontom szerint – törvénysértő megváltoztatását (indok nélküli jelentős leszűkítését). Beadványomhoz csatoltam egy általam még 2009-ben (!) készített videófelvételt a sírkert bal oldali kerítésoszlopainak eredeti (!) – legalább 50-60 éve fennálló – helyzetéről.

Egyben tájékoztattam főosztályvezető urat arról, hogy elkezdtem egy, a média számára készített (filmfelvételekkel és videófelvétellel is illusztrált) több oldalas cikk megírását a hadisírkertben beadványaim kapcsán eddig végrehajtott korrekciókról és a még kiküszöbölendő durva szakmai hibákról és hiányosságokról.

Mivel vészesen közeledett a hadisírkert „fenntartási időszak”-ának lejárta (2021. december 31. napja), a csóti hadisírkert felújításának bonyodalmait ismertető cikkemmel 2021. november 17-én a Nyugat.hu Szerkesztőségéhez fordultam, amely – beadványom megküldésével – nyilatkozattételre kérte Csót polgármesterét és a Honvédelmi Minisztériumot.

2021. novemberének végén aztán az események felgyorsultak és a 2021. november 22. – 2021. december 2. napjai közötti időszakban mintegy 10 munkanap alatt az alábbi jog- és kegyeletsértő hibák megszüntetésére, szabálytalanságok kiküszöbölésére került sor:

1.) Kaszo Tadeus (vélhetően orosz) közvitéz, még a felújítás időszakában eltűnt régi sérült fejfája helyett (több mint 4 év elteltével) új fejfát kapott a bal 485-ös sírhelyen.

2.) A Till Péter és Gartner István közvitézek bal 257-es és 256-os sírhelyei közé megépített, a sírkert bal oldalán nyugvó (fejfa nélküli) hősök neveit tartalmazó öt nagy méretű gránittáblát tartó beton talapzatot elbontották, Till Péter járdává alakított sírhelyéről a térköveket felszedték. A gránittáblákat mintegy másfél méterrel előbbre vitték úgy, hogy most sem a beton talapzat, sem az előtte lévő járda nem érint sírokat. Bár a megoldás így sem igazán esztétikus, de most már legalább nem kegyeletsértő.

3.) A bal 221-től bal 239-ig, illetve a bal 258-tól bal 276-ig terjedő sírsorok között téves helyen megépített és ezáltal mindkét sírsorra (köztük 15 – sajnos már fejfa nélküli – ismert hős sírhelyére) rányúló, mintegy 30 méter hosszú járdát felszedték és olyan területen építették újjá, amely sírokat már nem érint.

4.) Schirokow Michail közvitéz tévesen, Kolomojcow Egor közvitéz (sírjel nélküli) bal 450-es sírhelyére állított új fejfáját eredeti helyén, a bal 448-as sírhelyen állították fel és ugyanígy Worona Grigorij (szintén sírjel nélküli) bal 449-es sírhelyéről eltávolították az oda szintén tévesen elhelyezett „ismeretlen hős” sírjelet.

5.) Judin Jewdokini közvitéz korábbi helyéről a felújítás során kimozdított, majd egy teljes sírsornyi tévedéssel elhelyezett eredeti fejfáját a bal 411-es sírhelyére helyezték vissza és ugyanígy, Koval Iván közvitéz szintén egy teljes sírsor tévedéssel elhelyezett új fejfája is visszakerült a bal 264-es eredeti sírhelyére.

6.) Új sírjelet kapott Moravek Adolf, akinek bal 40-es sírhelyén a felújítás óta „ismeretlen hős” felirat volt látható.

7.) A bal 10-es sírról eltávolították a sírhelyre állított beton szemetesládát .

8.) Gulyás Lajos és Németh Gyula bal 11-es és bal 12-es sírhelyéről felszedték (áthelyezték) a szétterített, részben a sírhelyet is fedő murva egy helyben tartására szolgáló, félbevágott, mintegy 10-15 cm vastagságú gerendát.

Számomra érthetetlen, hogy az itt felsorolt, mintegy 10 (!) munkanap alatt kiküszöbölt hiányosságok megszüntetésére folyamatos beadványaim ellenére miért kellett több évet várni.

III.

Mindezen örömteli fejleményeken túl a Csóti hadisírkertben jelenleg még mindig kiküszöbölendő hiányosságok, megoldandó problémák az alábbiak:

A.) Ezen a 2021. (!) október 29-én készített felvételen alul egy fekete-fehér doboz, mellette fölfelé két sírhely, a sírokon pedig Tichawa Ferenc és a tragikus körülmények között elhunyt Duchon Erzsébet ápolónő fejfái láthatók.

Dr. Dely Ferenc

A fekete-fehér doboz helyén lévő jobb 469-es sírhelyszámon a helyszínrajz és névsor „jeltelen” sírt mutat. Ezt a sírhelyet a „felújítók” murvával szórták fel és jelenleg járdaként funkcionál, ezen keresztül lehet megközelíteni a sírkert centrumából jobbra leágazó 40x40-es térkövekből kiépített járdaszakaszt.

A doboz, valamint Tichawa Ferenc és Duchon Erzsébet sírhelyeinek folytatásában, egészen a szemben lévő bejárati kapuig – jobb 461-től jobb 466 sírhelyszámokig – összesen még 6 „jeltelen” sírhely van, amelyekre a „felújítók” két ülőpadot és beton alapba ágyazva 5 zászlótartó fém rudat is elhelyeztek, azaz az említett műtárgyakat ráépítették a sírhelyekre.

A HM-HIM képviselői azonban ezt, 2021. augusztus 12-i helyszíni bejárásunk során nem tartották hibának, mivel a „jeltelen” sírhelyeket nem tekintették „aktív” temetkezési helynek, miképpen két másik letérkövezett, járdává alakított „jeltelen” sírhelyet sem. Ebben a kérdésben (változatlanul) messze nem értünk egyet, mert álláspontom szerint a sírkert – mint hadtörténeti emlékhely – teljes területe védendő függetlenül attól, hogy egyes sírokban vannak-e még hamvak, vagy már nincsenek (pl. exhumálást követően a hamvakat már elszállították a sírkertből, mint pl. 1933-ban az olasz hősök hamvait). Az öt zászlótartó rúd mellesleg tökéletesen elfért volna a sírkert centrumában a magyar és az orosz központi emlékművek közti teljesen feleslegesen megépített (akár giccsesnek is mondható és hadisírkertekbe nem való) ún. „könnyező kereszt” által jelenleg elfoglalt területen, vagy annak környékén, sírhelyeket nem érintő területrészen. Ülőpadból pedig a felvételen látható kettőn kívül további három is akad a sírkertben, kettő a centrumban, egy pedig a centrumtól balra levezető járda legvégén.

Apropó …”könnyező kereszt”. Talán megmosolyogtató, hogy a kereszt évente mindössze 1-2 alkalommal „könnyezik” – esetenkénti ünnepek alkalmával –, amikor is a vékony láncon lelógó két – vízcsepp alakú – fémlemezt a kereszt jobb oldali ágára akasztják. Az ünnep befejeztével aztán a „könnycseppeket” leszedik a keresztről, nehogy azokat fémtolvajok eltulajdonítsák.

Furcsa egy világ ez! Lassan már a „könnytolvajoktól” is tartanunk kell.

B.) A már a felújítás megkezdését követően (!) megjelent „Csóti Hírek” 2017. július 14-én – többek között – arról is tudósít, hogy „A bal oldali rész a továbbiakban emlékparkként funkcionál (kb. 3500 m2)”. A hadisírkert bal oldali része azonban jelenleg egyáltalán nem felel meg a pályázati felhívás 4/V. „A hősi temető (emlékpark) műszaki tartalmi szempontjai”-t meghatározó központi rendelkezéseinek. Így pl:

- középpontjában nem áll emlékkereszt (obeliszk, emlékoszlop), amely „…kiemelkedik a környezetéből, messziről jól látható…”;

- az emlékpark elhelyezkedése a bejáratnál térképpel nincs jelezve;

- az emlékparknak a sírkert többi részétől történő zöld növényzettel elhatárolása nem történt meg, miként

- a bejáratnál „emlékpark”-ra utaló információs tábla kihelyezésére sem került sor.

C.) A felújítás során a sírkert bal oldali kerítését (az eredetileg megvolt kerítéshez képest) ismeretlen okból jelentősen (!) leszűkítették.

Az alábbi két felvétel közül az a.) alatti Morsoi Cerelián tizedes új fejfája és a leszűkített kerítés közötti távolságot mutatja, amely mindössze 65 cm!

A b.) alatti felvétel 2009 (!) -ben, a tábor történetéről szóló könyvem megírása idején egy általam készített videófelvételből kivágott képkocka, amely Gylingarin Alexej közvitéz és Morsoi Cerelián bal utolsó (!) sorban lévő eredeti (!) fejfái és a régi kerítés közti távolságot mutatja, amely szemmel láthatóan is kb. 2 méter (nagyjából ugyanolyan távolság, mint amennyire a sírkert jobb oldali sírsorában álló fejfák vannak a jobb oldali kerítéstől ).

Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc

A 2009-ben készült – alábbi – rövid videófelvételt a Honvédelmi Minisztériumnak és Csót Község Képviselő-testületének is megküldtem és most itt is közzéteszem.

a Csóti hadisírkert bal oldali kerítése 2009-ben

A hadisírkert „felújítói” vélhetően nem ismerték azokat a nemzetközi „Megállapodás”-okat, illetve azokat a kötelezettségeket, amelyeket a Magyar Köztársaság (Magyarország) Kormánya, valamint az Oroszországi Föderáció, a Lengyel Köztársaság és Ukrajna Kormányai között a háborúkban elesett katonák és polgári áldozatok emlékének megörökítéséről és sírjaik jogi helyzetéről szóló „Megállapodás”-okat kihirdető 104/1996. (VII.16.), 391/2013. (XI.12.) és 216/1998. (XII.30.) számú kormányrendeletek előírnak.

A vonatkozó jogszabályok pontosan meghatározzák a haditemetők céljára igénybevett földterület határainak (!)módosítására (!) irányadó rendelkezéseket és azt a magyar minisztériális (!) szervezetet, amely az ügyben hatáskörrel (!) rendelkezik. E tekintetben mindenekelőtt a legfrissebb jogszabályra hivatkozom.

Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya között a katonák és a háborús polgári áldozatok sírjairól, valamink a nekik szentelt emlékhelyekről szóló „Megállapodás”-t kihirdető, mindössze 8 évvel ezelőtt meghozott

391/2013. (XI.12.) Korm. rendelet:

- általános rendelkezései szerint a Szerződő Felek Magyarország Kormánya és a Lengyel Köztársaság Kormánya;

- 9. Cikk 2. pontja szerint Magyarország Kormánya a jelen Megállapodásból adódó feladatok végrehajtásával (!) a Magyarország honvédelmi minisztere által kijelölt honvédelmi minisztériumi (!) szervezetet bízza meg;

- 5. Cikk 2. pontja szerint – az ott meghatározott feltételek mellett – az a Szerződő Fél (!) , akinek állama területén haditemető található módosíthatja (!) a haditemető határait (!) , azonban kizárólag (!) abban az esetben , ha az a földterület (vagy annak egy része), amelyen magyar vagy lengyel hadisír, haditemető található fontos közérdek (!) megvalósításához válik szükségessé;

- 5. Cikk 5. pontja szerint „A hadisírok és haditemetők céljára használt földterületekre vonatkozó minden változást (!) lehetőség szerint a jelen Megállapodás végrehajtásáért felelős (!) szervezetek közötti kölcsönös egyeztetés (!) útján döntik el;

- 5. Cikk 1. pontjának utolsó mondata egy deklaratív rendelkezést is tartalmaz, miszerint „Jelen Megállapodás a meglévő tulajdonjogokat nem (!) sérti.”

Szinte azonos rendelkezéseket tartalmaznak (az azonos tárgykörben):

- a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya által megkötött „Megállapodás”-t kihirdető 104/1996. (VII.16.) Korm. rendelet 2. Cikk 4. pontja, 3. Cikk 1. és 2. pontjai, és a 10. Cikk, valamint

- a Magyar Köztársaság Kormánya és Ukrajna Kormánya között létrejött „Megállapodás”-t kihirdető 216/1998. (XII.30.) Korm. rendelet 2. Cikk 3. pontja, 3. Cikk 1. és 2. pontjai, valamint 8. Cikke.

Az ismertetett rendelkezésekből egyértelműen megállapítható, hogy ki illetékes, kinek van hatásköre (!) (rendelkezési joga) , továbbá, hogy mely kivételes (!) esetekben kerülhet csak sor a hadisírkertek határainak módosítására.

A hadisírkert bal oldali kerítése áthelyezésének (leszűkítésének) a kormányrendeletek szerinti egyetlen feltétele sem állt fenn a felújítás időszakában, emiatt a jogellenesen leszűkített bal oldali kerítés eredeti helyére (!) történő visszahelyezése nem kerülhető el.

A kerítés felújításának és eredeti helyére visszaállításának legkézenfekvőbb módja mellesleg az lett volna – és ezt semmi nem akadályozta –, ha a régi kerítés oszlopainak kiemelését követően a kiemelt oszlop által hagyott gödörbe nyomban (vagy az esetleg szükséges mélyítést, korrekciót követően) behelyezték volna az új oszlopokat.

Érthetetlen számomra, hogy a folyamatos monitorozást, ellenőrzést végző minisztériumi szakszemélyzet a bal oldali kerítés jelentős – szinte kiáltó – jogellenes leszűkítését miért nem észlelte és a nyilvánvaló hiba kiküszöbölése – az új kerítésoszlopoknak a régiek helyére történő visszahelyezése – érdekében nyomban miért nem intézkedett.

D.) A sírkert bejárati oldalán kerítésként élő sövényt telepítettek. A tervezésnél azonban vélhetően nem vették figyelembe az éghajlatváltozás következtében eddig is fellépő káros hatásokat, az egyre szárazabbá váló nyári hónapokat, amikor is a sövényt (különösen nyári telepítés esetén) öntözni (és mellesleg gondozni, nyírni is) kellene. Az alábbi felvételen látható sövényt több mint négy éve telepítették.

Dr. Dely Ferenc

A fényképfelvételről is egyértelműen látható, hogy a sövény hiányos, hézagos, öntözés nélkül alig fejlődik, helyenként pedig már elszáradt. Érthetetlen, hogy a „felújítók” miért terveztek épp a bejárati oldal teljes hosszában (folyamatos gondozásra szoruló) élősövényt, a ma már mindenütt megvásárolható, a legváltozatosabb szövésmintájú és erősségű, akár elegánsnak is mondható drótkerítés helyett.

Megjegyzem, hogy a mintegy 200 nevet tartalmazó 5 nagy gránittábla esztétikai hiányosságainak kiküszöbölése végett a gránittáblák mögé telepített 6-7 db, kb. 1 méter magas tuja is rég elszáradt (melyeket nyomban el is távolítottak a sírkertből), de tartok attól, hogy hasonló sors vár a sírkert bejárati része jobb és bal oldali 2-2 sírsorának sírjaira telepített mintegy 40 kis gömbtujára is, melyek közül eddig elszáradtak az Alexenis Stanislaw őrvezető, Leskó György közvitéz, Szabó György és egy „névtelen hős” (kapubejárat melletti) sírhelyein lévő növények és „elszáradóban” vannak a Badaljane Wasilij közvitéz és a Duchon Erzsébet ápolónő sírjaira ültetett gömbtuják is, amely folyamat a helyszínen jelenleg is látható.

E.) A sírkert bejáratánál – a centrumban olvasható tábortörténeten kívül – egy másik, a HM Hadtörténeti Intézete és Múzeuma szignójával ellátott tábortörténetet is elhelyeztek, mely dokumentum a sírkerttel is foglalkozik, sajnálatosan az alábbi kiegészítésre és helyesbítésre szoruló szöveggel: „A csóti tábor sírkertjében magyar katonák, illetve román, olasz (!) és orosz hadifoglyok neveit olvashatjuk vagy éppen alszanak névtelen sírokban”.

E szöveg – a teljesség igényével – kiegészítésre szorul annyiban, hogy a sírkertben lengyel és szerb sírhelyek is vannak (illetve ilyen nevek is olvashatók a fejfákon, vagy a gránittáblákon), továbbá erdélyi menekülteké is (pl. Balogh Béla zilahi vegyeskereskedőé, vagy a 13 éves korában meghalt Marton Erzsikéé). Helyesbítendő a hibás szöveg annyiban, hogy:

a.) olasz hadifoglyok sírhelyei (fejfái) már nem találhatók a sírkertben, ennek megfelelően neveiket sem olvashatjuk sehol, mellesleg még az 1943-ban készült Gerencsér-névsorban sem, mivel az olasz hadifoglyok hamvait 1933-ban exhumálták és a hamvakat a budapesti Új Köztemető olasz katonai parcellájában újratemették;

b.) a sírkert helyszínrajzát és névsorát 1943-ban nem Gerencsér Ferenc, hanem Gerencsér József evangélikus igazgató-tanító Úr irányításával készítették el.

Örömteli, hogy a HM-HIM Katonai Emlékezet és Hadisírgondozó Igazgatóság igazgatóhelyettese 2021. december 14-i keltezésű KEHI/951-23/2021. számú átiratában ezen hibáknak a HM-HIM saját költségvetése terhére történő kiküszöbölésére tett ígéretet, amely már a „fenntartási időn” túl, de „…előreláthatólag 2022. első hónapjaiban” megtörténik.

F.) Megfelelő alapozás és szegélykövek nélkül készítették el a sírkert járdáit, olyan módon, hogy a kövezetnek mintegy 10-15 cm magas murvaágyat készítettek, a tetejét ledöngölték, elsimították és erre helyezték a térkő burkolatot. Amint az várható volt, a murva-alapozás a járdával együtt megsüllyedt. Nem süllyedt meg ellenben a térkövekkel együtt a megfelelő alapozással készült központi magyar (gránit) emlékmű, amely most a járda fölött mintegy 2-3 cm magasságban „lebeg”.

G.) Álláspontom szerint nyelvtani és tartalmi szempontból is helytelen a sírkert bejárata fölött látható „Csóti hadifogolytábor temető” megjelölés.

Dr. Dely Ferenc

Nyelvtanilag a hadifogoly-tábor temetője vagy egyszerűen csak „hadifogoly-temető” lenne a helyes megjelölés (amint pl. Ostffyasszonyfán látható), már amennyiben a sírkert csak hadifoglyok temetője lenne. A csóti sírkertben azonban a táborban meghalt hadifoglyokon kívül menekülteket és számos hadifogságból hazatérő leszerelő magyar katonát is eltemettek, így a sírkert helyes megjelölése „Csóti hadifogoly-, menekült és leszerelő tábor sírkertje” , vagy valamely más hasonló megnevezés lehetne, pl. Csóti Hősi- és Hadifogoly temető ”, amint az egy minisztériumi átiratban is szerepel.

H.) A „Csóti Hírek” 2017. december 8-i számában a sírkert felújításának befejezéséről szóló híradás arról is tájékoztatta csóti „földijeimet”, hogy a temető felújítási „…folyamatáról film is készült, amely december 7-én egy újabb epizóddal bővült. Légi felvételek készültek a temetőről, amelynek eredményei hamarosan beépülnek a filmbe.

Nem tudom, hogy mennyibe kerülhetett a felújítás folyamatáról készített film, de tartok attól, hogy nem kevésbe, amely kidobott közpénz – köztük a csótiak pénze is – hiszen a filmben rögzítettekhez képest a sírkert legalább 30-35 (!) helyen változott, illetve (reményeim szerint) változni fog.

* * *

Több, mint három éve (!) küzdök a felújítás során szégyenletesen elrontott csóti hadisírkert helyreállításáért, az elkövetett hibák kijavításáért. Mielőtt ezt az írást közzétettem volna – remélve, hogy a probléma „békésen” megoldódik – jó néhány beadványt küldtem alacsonyabb és magasabb funkciót betöltő, az ügyben illetékes személyeknek, így:

- (többször is) honvédelmi miniszter úrnak,

- a HM-HIM parancsnokának,

- az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága elnökének,

- legfőbb ügyész úrnak,

- az országos rendőr-főkapitánynak,

- a Pápai Rendőrkapitányságnak,

- az Oroszországi Föderáció Nagykövetsége illetékes igazgatójának,

- a Lengyel Köztársaság nagykövetének,

- Csót Község Képviselő-testületének és polgármesterének,

- a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkárával pedig – meghívására – a Honvédelmi Minisztériumban a HM-HIM parancsnokának és két munkatársuk jelenlétében folytattam személyes megbeszélést, majd

- helyszíni szemlén vettem részt 2021. augusztusában a HM-HIM néhány munkatársával a hadisírkertben.

Beadványaim kapcsán eddig jutottam, 4 év nem volt elég a csóti hadisírkert tisztességes – és mindenek előtt szakszerű – helyreállításához. Ez év decemberével bezárólag pedig a „fenntartási időszak” is lejár.

* * *

Akadnak szerencsére elismerést érdemlő „példásan” felújított és karbantartott hadisírkertek hazánkban és külföldön is, ezért bemutatok néhány a közelmúltban készített felvételt az ostffyasszonyfai, a zalaegerszegi és az olaszországi dobbiaco-i hadisírkertekről annak bizonyságaként, miként is kell egy évszázadon keresztül megőrizni a hősök emlékét, hogyan is kellene kinézni ma egy szakszerűen karbantartott, tisztességesen gondozott katonai temetkezési helynek.

a.) Ostffyasszonyfai hadisírkert: a központi obeliszk és néhány felvétel a román, az olasz, az orosz és a szerb hősök emlékműveit körülvevő parcellákról.

Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc

b.) Zalaegerszegi hadisírkert: a központi obeliszk, balra mellette a sírkertben eltemetett 1656 hős névsora négy betonoszlopon, valamint az olasz hősök beton keresztekkel jelzett sírjelei az egyik oldalon, a másik oldalon látható sisakos sírjelek (kis betontömbök) pedig egységesen a sírkertben eltemetett összes többi (olasz, orosz, szerb, román és magyar) hős emlékét szimbolizálják.

Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc

c.) Dobbiaco (Olaszország): a hadisírkert egy részlete és a központi emlékmű, megjegyezve, hogy ugyanilyen példásan, szépen gondozott a sírkert többi része is.

Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc

Két fejfa a sok közül, amelyeken magyar hadifoglyok – Szabó Imre és Farkas János – nevei is olvashatók. A fejfákon piros-fehér-zöld nemzetiszínű szalag. Olaszországban így őrzik a magyar hősök emlékét és méltóságát!

Dr. Dely Ferenc
Dr. Dely Ferenc

d.) Ez pedig a csóti hadisírkert bal oldali belső térrésze (a téves helyre épített járdával): a sírkert ezen része szinte kong az ürességtől.

Hősi temető Csóton
Dr. Dely Ferenc
Hősi temető Csóton
Teljes galériát a képre kattintva tekintheti meg!
Dr. Dely Ferenc

TÖBB TISZTELETET A HŐSÖKNEK!

Dr. Dely Ferenc
környezetvédelmi szakjogász

----------------

Csót polgármesterének a reagálása

„Tisztelt Szerkesztő Úr! Dr. Dely Ferenc írásával kapcsolatban csupán annyit kívánok reagálni, hogy az általa közölt adatok sok esetben nem valósak, helytelenek. Jogos észrevételeit a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakembereivel egyeztetve folyamatosan igyekeztünk orvosolni.

A szerző több évvel ezelőtt jogtalan kérésének elutasítása miatt megsértődött önkormányzatunkra, majd a 2019. évi választáson csúfos vereséget szenvedett polgármester jelöltként és képviselő jelöltként egyaránt.

A felújítás során írásban kértük segítségét, sajnos a válasz, ennek következtében a segítség is elmaradt. Felmerült viszont sokunkban a gyanú kivitelezők irányított megtévesztése, szándékos félrevezetése miatt *"

- írta lapunknak Kékesi István, hozzátéve, hogy aki teheti, látogasson el Bakonyaljára, keresse fel a Csót község határában lévő emlékhelyet és maga döntse el, hogy milyen állapotban van a hadifogolytemető. A községben egyébként egy emlékszoba is van, amit szintén meg lehet tekinteni a 89/354205-ös telefonszámon való időpontegyeztetés után.

* Dely Ferenc lapunknak azt mondta, hogy több átiratban is segítette az önkormányzatot, egyben kategorikusan cáfolta, hogy a kivitelezők megtévesztése történt volna. Azt állítja, ezt bizonyítani is tudna.

Lapunk ezzel lezártnak tekinti a vitát.

Látott valami érdekeset, izgalmasat, szokatlant? Írja meg nekünk, vagy küldjön róla fotót. Akár névtelenül, titkosított üzenetküldő rendszerünkön keresztül itt , vagy facebook messengeren ide kattintva . Esetleg emailben, itt: jelentem_KUKAC_nyugat_PONT_hu

Hozzászólások

A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje. A részletes moderálási szabályokért ide kattintson!

Közélet