Több mint egy hónapig tartott, de végül megkaptuk az Államkincstártól a Czeglédy-ügy kártalanítási adatait. Persze, nem volt könnyű, első információkérésünkre sem a kormány, sem az Államkincstár nem válaszolt.
Így közérdekű adatigénylést nyújtottunk be, a 15 napos válaszadási határidőt az Államkincstár egyszer meghosszabbította, de végül megérkeztek az adatok.
Előzmények
Czeglédy Csabát tavaly júniusban tartóztatták le 
Őrizetbe vették Czeglédy Csabát, a szombathelyi MSZP elnökét 2017. June 14. 14:44 költségvetési csalás gyanújával. Az ügyben máig nem emeltek vádat, Czeglédy több munkatársát is letartóztatták, de mára hosszabb-rövidebb ideig tartó előzetes után mindenkit kiengedtek, egyedül Czeglédy Csaba maradt letartóztatásban.
A fideszes politikusok és a kormánypárti sajtó már az első pillanattól arról beszéltek, hogy több ezer diákmunkást károsítottak meg, és összesen százmilliós nagyságrendű kárt okoztak nekik.
Viszont arról nem tudtak, hogy Czeglédy cége a letartóztatás előtt a megszokott időnél kicsit korábban a diákmunkások nagyobb részének átutalta a munkabéreket, így már az első pillanattól túlzottnak tűntek a sokat emlegetett adatok. Arról pedig egyszerűen említést sem tettek, hogy a többi esedékes bért azért nem tudta kifizetni a cég, mert Czeglédy letartóztatásakor a NAV zárolta a számlákat . Ahol ott volt a bérek fedezete, de egyszerűen nem tudtak hozzányúlni.
Törvényt hoztak, pedig elég lett volna feloldani a számlák zárolását
A Fidesz októberben bejelentette 
A Fidesz szabályos vádiratot nyújtott be Czeglédy Csaba ellen, az ügyészségnek ehhez négy hónap kevés volt 2017. October 12. 10:33 , hogy kártalanítani akarják a Czeglédy-ügy károsultjait, pedig elég lett volna annyit tenni, hogy a NAV feloldja a számlákat, és engedélyezi a kifizetéseket.
Az országgyűlés (a Fidesz és a Jobbik szavazataival) tavaly november 14-én fogadta el a kártalanításról szóló törvényt, érdemes megjegyezni, hogy a törvény egyik beterjesztője Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője, a törvényalkotási bizottság elnöke volt.
A kormány az Államkincstárt bízta meg a kártalanítás lebonyolításával, az Államkincstár pedig a megyei kormányhivatalokat kérte meg arra, hogy gyűjtsék be a kártalanítási igényeket, és ellenőrizzék azok jogosultságát.
Az igények benyújtására először megjelölt határidőt egyszer meg is hosszabbították, mivel kevés igénylő jelentkezett. A meghosszabbított határidő is lejárt már, ezért kértük ki az Államkincstártól az adatokat.
A közérdekű adatigénylés eredményeként megtudtuk, hogy a kormányhivatalok összesen
563 kártérítési igényt találtak megalapozottnak, és ezekre összesen bruttó 41 723 078, nettó 35 464 755 forintot fizettek ki.
Ami azért elmarad a Fidesz politikusai által hangoztatott több ezer károsulttól és több százmilliós kártól.
Mindez azt jelenti, hogy
a károsultak fejenként átlagosan bruttó 74 ezer, nettó 63 ezer forint kártalanítást kaptak.
Czeglédy Csaba ügyvédjének közleménye
2018. március 19-én kértünk adatot a Miniszterelnökségtől, hogy 2018. január 15. és március 19. között hány személy kártalanításról döntöttek és milyen összegben a Kormányhivatalok. A Miniszterelnökség 2018. április 23. napon kelt tájékoztatása alapján 224 esetben állapítottak meg kártalanítást 17.169.286,- forint összegben. 2018. július 09. napon ismételten közérdekű adatigényléssel fordultunk a Miniszterelnökséghez, akik ugyanazokat az adatokat közölték, mint amit az Államkincstár a nyugat.hu-val 
Hatalmas hajcihő után 41 millió forintot fizettek ki a Czeglédy-ügy kártalanítása során 2018. July 31. 19:34 .
Megdöbbenéssel tapasztaltuk, hogy a 2018. március 19-i állapothoz képest 339 fővel nőtt a kártalanított személyek száma, rendkívül életszerűtlen, hogy azok, akik 2017. június-júliusa óta vártak az elmaradt bérükre, azok az eredetileg meghirdetett időszakban - a 2018. január 15. és február 28. közti időszakban - nem fordultak a Kormányhivatalokhoz, hanem csak 2018. március közepe után.
Egyértelmű tudomásunk van arról, hogy azok döntő többségének, akik már nem tudták megkapni a bérüket 2017. június-júliusában, nekik a tényleges foglalkoztatóik közvetlenül, vagy általuk megbízott harmadik személyen keresztül (jutalomként, egyéb juttatásként, kártalanításként) kifizették az elmaradt béreket, így kalkulációink szerint ezen 563 főből 250-300 fő feltételezhetően annak ellenére igényelte a Kormányhivataloktól az elmaradt bérét kártalanítás formájában, hogy azt már tavaly megkapta. A kétszeres kifizetés veszélyére például a Vas Megyei Kormányhivatal figyelmét is felhívtuk 2018. január közepén, majd 2018. februárjában is.
Arra pedig nyomatékosan felhívjuk a figyelmet, hogy a Human Operator Zrt. a működésképtelensége miatt már ki nem fizetett bérek ellenértékét a megbízóitól nem kapta meg, azokat már ki sem tudta számlázni.
