Nagy Gergely Miklós, a 24.hu munkatársa nyerte el az idei Transparency-Soma Díjat. Az egymillió forinttal járó elismerést a Transparency International Magyarország által szervezett díjátadó eseményen adták át szerda este – közölte lapunkkal a szervezet.
A zsűri idén a beérkezett 34 pályamunka közül a 24.hu online portál munkatársa által nevezett pályaművet díjazta. A pályázatok elbírálásának három fő kritériuma: az oknyomozó munka mennyisége és minősége, a téma relevanciája, továbbá a közérthetőség.
Nagy Gergely Miklós az ellenzéki összefogás kampányfinanszírozási gyakorlatának hátterét tárta fel, a rendkívül alapos munkájáért pedig a zsűri a 24.hu újságírójának ítélte a 2022. évi Transparency-SOMA Díjat.
A 2022. áprilisi parlamenti választásokon egységesen induló ellenzéki tömb ugyanis hosszú évek után a jelek szerint eltanulta a Fidesz és holdudvara kampányfinanszírozási megoldásait. A 2010 óta regnáló kormánypártok kampányüzeneteit ugyanis hozzá közel álló szereplők, egyebek mellett a Békemenetet szervező Civil Összefogás Fórum (CÖF) nevű, az államhatalomtól formailag elkülönült, valójában azonban a kormány érdekeit szolgáló civil szervezet is terjesztette – áll az indoklásban.
Mint ahogy a 2022. évi Transparency-SOMA Díj győztese, Nagy Gergely Miklós feltárta: a kormányoldalon a CÖF által ellátott kampányfinanszírozási feladatokat az ellenzéki térfélen a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) hajtotta végre.
Az MMM az Egyesült Államokban bejegyzett Action for Democracy nevű szervezettől több milliárd forintnak megfelelő összegű támogatáshoz jutott hozzá. Mivel a Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt által alapított és vezetett MMM nem pártként, hanem civil szervezetként van bejegyezve, így a szervezetre még az egyébként sem túl szigorú párt- és kampányfinanszírozási szabályok sem vonatkoznak.
A zsűri szintén méltatta azokat a pályázatokat, amelyek kiemelkedtek a mezőnyből és shortlistre kerültek. Kiemelkedő teljesítményt nyújtott Panyi Szabolcs, a Transparency-Soma Díj tavalyi győztese.
A Direkt36 újságírója tényfeltáró cikkében részletesen és szemléletesen bemutatta, hogy az orosz titkosszolgálatok hekkerei évekkel ezelőtt feltörték a magyar külügyi tárca informatikai rendszerét, hozzáférve az egyébiránt a legmagasabb rangú, nem orosz állampolgároknak adható Barátság érdemrenddel kitüntetett Szijjártó Péter vezette minisztérium legérzékenyebb adataihoz és belső irataihoz is.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium informatikai hálózatának az orosz fél általi feltörése nem csak amiatt problémás, mivel hazánk a NATO és az Európai Unió tagja is egyben, de új megvilágításba is helyezheti azt, hogy az Orbán-kormány miért folytat a nyugati világban egyedülálló módon különutas politikát az orosz katonai agressziót elszenvedő Ukrajnával szemben.
Elismerésben részesültek továbbá a 444.hu újságírói, akik egy cikksorozatban tárták fel az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb korrupciós botrányának hátterét. Haszán Zoltán, Horváth Bence, Miklósi Gábor, Szurovecz illés és Urfi Péter cikkeiből a nyilvánosság nem csak arról értesülhetett részletesen, hogy milyen vesztegetési kapcsolat állt fenn Varga Judit igazságügyi miniszter első helyettese, az igazságügyi államtitkári tisztséget betöltő, majd a botrány hatására a posztjáról lemondott Völner Pál, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (MBVK) elnöke, Schadl György között, hanem a botrány számos leágazását is feltárták.
Így derülhetett ki egyebek mellett, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter kabinetfőnöke, Nagy Ádám az MBVK elnökének közbenjárására „teljesíthette” egyes vizsgáit a Pécsi Tudományegyetem jogi karán.
A 444 újságírói emellett azt is feltárták, hogy Schadl 2021. nyarán személyesen próbálta kijárni Tatár-Kis Péternél, a Fővárosi Törvényszék elnökénél a Pesti Központi Kerületi Bíróság végrehajtási ügyekben eljáró bírói csoportja vezetőjének a pozíciójából való eltávolítását.
A zsűri szintén kiemelte az Átlátszó.hu munkatársainak oknyomozó munkáját is. Rédl Boglárka és Sarkadi Nagy Márton a többrészes cikksorozatukban bemutatták: az európai szintű aláírásgyűjtés, melynek eredeti célja a nemzeti kisebbségek által lakott régiók, így Székelyföld az európai uniós források könnyebb elérésének és felhasználásának az elérése lett volna, az elmúlt években a petíciót felkaroló szereplők ténykedésének „hála” némileg, az eredeti célkitűzéshez képest más irányt vett.
Az aláírásgyűjtést, melynek egyik fő szervezője és arca a dokumentumfilmesként ismertté vált Pesty László lett, a magyar kormány is felkarolta és támogatta több száz millió forintnyi közpénzzel. Emellett, mint ahogy az Átlátszó újságírói kiderítették, a petíció körül az a kétes hátterű Kiss Szilárd is felbukkant, aki moszkvai diplomataként nem csak a nemzetbiztonsági átvilágításon bukott meg, de a személyét érintő botrányt egy 2015-ben született tényfeltáró cikksorozat robbantotta ki.
A Transparency-Soma Díjról
Immár 21. alkalommal ítélték oda Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, amelyet a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A díjat, amely ma már a Transparency-Soma nevet viseli, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át. A díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai Lőke András elnök, az Ittlakunk.hu tulajdonos-főszerkesztője, a Soma Díj alapítója; Martin József Péter, a Transparency International magyarországi ügyvezető igazgatója; Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem Infokommunikációs Tanszékének vezetője.
