Magyarország elszalasztott lehetőségeiről készített dokumentumfilmet a tavaly megjelent és a több, mint 4 millió ember által megtekintett "A dinasztia (The Dynasty) - így született az Orbán család gazdasági birodalma" című filmet készítő Direkt36. Pethő András főszerkesztővel arról a filmről tavaly beszélgettünk podcastünkben 
A Dinasztia sikere, és ami mögötte van 2025. May 14. 21:09 .
"A CSAPDA (THE TRAP) - Az Orbán-korszak elvesztett lehetőségeinek története" a Fidesz 2010-es választási győzelmével indít, amikor is a romokban lévő gazdaságot átvették a szocialista-szabad demokrata kormányoktól. A filmben megszólaló szakemberek szerint a 2010-es években több helyen is gazdasági fellendülés volt, aminek Magyarország is részese volt és az Európai Uniótól is jelentős összegek érkeztek hazánkba.
Ezzel egyidejűleg viszont kialakult egy klientúrarendszer és a szakértői kormányzás helyett inkább a politikai kormányzás vált jellemzővé, azaz a hangsúly a jól működő bürokrácia kialakításáról a politikai törekvések átvitelére helyezkedett.
A korrupció több hazai fajtájáról is szó esik a filmben, például a túlárazott szerződések köttetéséről, a konkrét lopásokról (itt Mengyi Roland képviselő esetét hozzák fel), a megvalósult projektek magáncélra való használata (vendégháznak hazudott nyaralók) és az értelmetlen beruházások (a hírhedt lombkoronasétány).
Szó esik a magyar közoktatás minőségéről, aminek romlását PISA-tesztek is igazolják és ami részben betudható a konzervatív, magolós, úgynevezett "poroszos" oktatás hibájának. Kaderják Anita oktatáskutató szerint azokra a kritikákra, miszerint a PISA-tesztek nem "fairek", mert nem a leadott anyagokat kérdezik, általában az a válasz, hogy akkor az élet sem fair, mert nem való életben nem azt fogják kérdezni az emberektől, hogy "Mikor volt a mohácsi csata?", hanem pl. a csoportos munkát és a szövegértelmezést fogják elvárni.
A szakértők szerint a tanulók eltérő anyagi helyzete is problémákat okoz, a jelenlegi rendszerben a szegényebb diákoknak jóval nehezebb kitörnie és kisebb az esélyük egy új élet megkezdésére. A diákok összességében inkább a "túlélésre", nem pedig a stabil jövőre vannak kondicionálva.
Korábban a Fidesz támadta az előző kormányokat a vasútbezárások miatt és kormányra kerülésük esetén azok újranyitását és egyben újak kialakítását ígérték, ebből viszont nem sok valósult meg, amit a jelenlegi közlekedési miniszter, Lázár János is elismert.
Bár az Unión, és kifejezetten Magyarországon jelentősen nőtt a vonattal közlekedők száma, a kormánynak nem volt prioritása a vasúti hálózat fejlesztése. Az, hogy az állomások forgalma egyre csökken pedig azzal is járhat, hogy az ott lévő helyi üzletek, pl. kisboltok, presszók bezárnak, mivel megcsappan a forgalmuk.
Spohn Márton, a Közlekedő Tömeg Egyesület elnökségi tagja szerint az, hogy a kormány inkább olcsóbbá tette a bérleteket, azt üzeni a MÁV vezetőségének, hogy a politikai elvárás nem magas színvonalú szolgáltatás nyújtása, hanem a betartani az állam által megszabott költségtérítési keretet.
A "magyar politika mostohagyermeke" viszont az egészségügy. Orbán Krisztián közgazdász szerint a 2000-es évek történései, például a vizitdíj körül felhajtások azt eredményezték, hogy a politikai elitben berögzült, hogy nem szabad nyúlni az egészségügyhöz, a magyar emberek számára az ingyenesnek érzékelt egészségügy emberi jognak számít.
Magyarországon a belügyminisztérium alá tartozik az egészségügy, ami egyedi eset Európában. A szakértők szerint ez demotiválhatja az egészségügyben dolgozókat, akik elsősorban kreatív beállítottságú emberek, akiknek eltérő a munkamorálja a rendőrökétől.
A gazdaságpolitika tekintetében a hosszútávra való gondolkozás helyett a gyors, rövidtávú eredmények lettek a fontosak. Orbán Krisztián szerint az extenzív növekedés szempontjából a NER jól teljesített, azaz sok tőkét és munkaerőt lapátolt bele a "gazdaság gőzmozdonyába", de a lassabb és hatékonyabb intenzív növekedés tekintetében a rendszer elbukott.
A szakértő szerint bár a bérek emelkednek, de a termelés nem nő, ami azt jelenti, hogy nincs értelme új tőkeelemet behozni az országba, ugyanis a fizetések túl magasak ahhoz, hogy ilyen termelékenységi szinten és ilyen kiszámíthatatlan környezetben még mindig olyan vonzó legyen az ország. Szerinte az elmúlt években már nem jöttek azok a külföldi befektetők, akik eddig tüzelték a növekedést.
A szakértők szerint nehéz látni, hogy szabadulhat ki Magyarország a csapdából, hogy újra a nyugati szférához tartozzon. A Direkt36 szeretett volna interjút készíteni Orbán Viktorral, de ő nem válaszolt a megkeresésükre.
A teljes film a Direkt36 YouTube-csatornáján megtekinthető.
Tartsd életben a helyi nyilvánosságot!
A független és szabad újságírás ezután is fontos marad! Sok dolgunk lesz a múlt feltárásával, a mindenkori hatalom ellenőrzésével és azzal, hogy továbbra is egy olyan országért dolgozzunk, ahol valódi jogait vannak és ahol a tetteknek következménye van.
A Nyugat.hu-t többféle módon támogathatod. Tedd meg!
